Cserhát, Karancs-Medves

Palócföld legjava: várak, vulkánok, csodálatos panorámák, Hollókő és a Páris patak rejtelmes szurdokvölgye

Indulás helye: Salgótarján-Eresztvény parkoló, 2020. július 4-én szombaton, reggel 09:00-kor. 48°09'18.7"N 19°51'07.5"E
Szállás és ellátás: Garábon, vendégházban.
Utazás: Kilenc személyes Eupolisz kisbuszunk a Mikropolisz utakhoz hasonlóan ezen a hétvégi úton is elérhető. Így ha nem tudod megoldani az egyéni leutazást, ez esetben csatlakozz az utazáshoz úgy, hogy a kisbuszos transzfert választod, melynek felára 7.900 Ft.
Palócföld felfedezését Salgótarján látványával kezdjük, ám a nehézipar tájon ejtett sebei és a panelházak dzsungele csak az első benyomásunk lesz. Túránk határozott célja, hogy minél több túrázóval ismertessük meg a Cserhát keleti vidékét, azon belül is a szinte alig ismert, mégis csodálatos Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetet. Felfedezzük a Nógrád megyei várak legszebbjeit, hiszen a Salgó és Somoskő vára mellett ellátogatunk a Hollókői várba is, két izzasztó csúcstúra keretében pedig gyönyörű panorámát élvezhetünk majd a Karancs (729 m) és a Tepke (567 m) kilátóiból. Túránkat a Páris patak vadregényes szurdokvölgye, és a finom palóc ételek egészítik majd ki, hogy július első hétvégéjén aktívan fedezzük fel Magyarország sokak számára alig ismert szegletét.
Időpontok
Telítettség
Jelentkezési határidő
2020. július 04. -
2020. július 05.
A jelentkezés lezárult
2020. július 02.
Fedezzük fel együtt Magyarország középhegységeit, és járjuk be a legszebb túraösvényeket a magyarországi 10 csúcs kihívással!

Túrabakancsot fel, irány Magyarország! Évekkel ezelőtt az itthoni nemzeti parkokat már végigjártuk, most a középhegységeinket és folyóinkat célozzuk meg, hogy felfedezhessük az ország rejtett, vagy kevésbé rejtett vadregényes szegleteit. Alkalmanként felkeressük a környékükön fekvő híres borvidékeket is, hogy természetesen némi borkóstolóval összekötve, a már megszokott, fiatalos lendületű Eupoliszos túrákkal, aktív természetjárással kezdjünk bele mi is a hazai turizmus újraélesztésébe! Ennek keretében összeállítottuk a „magyar 10 csúcs” kihívást, melynek célja a hazai hegyeink legmagasabb csúcsainak bejárása. Az Északi-Középhegység csúcsain kívül felvettük listánkba a Dunántúl néhány, szerintünk kihagyhatatlan térséget és tájegységét is, így került kiírásra végül az alábbi 10+1 túra. Tartsatok velünk! :) #túrázzitthon #magyar10csúcs



1

 
Eresztvény, Salgó és Somoskő vára, Karancs (729 m), Garáb
 

Találkozó reggel 9:00-kor a Medves-fennsík kapujában, Eresztvény parkolójában. Rövid készülődés után az eresztvényi tanösvényen kezdjük meg túránkat, amelynek a célja az oly sok nógrádi panorámán megfigyelt országszerte híres Salgó vára. A vár a Medves-fennsík határán fekszik, amely Európa legnagyobb területű bazaltplatója Magyarország és Szlovákia határán. A fennsík körül több, a mai napra már jócskán lepusztult vulkáni tanúhegy árulkodik az egykori vulkáni aktivitásról. Első túránk a 625 méteres Salgó csúcsára vezet, ahová a 13. században építettetek először erődítményt, Salgó vára pedig azóta sok viszontagságon átesve, majd megmenekülve a teljes pusztulástól szinte régi formájában fogadja a panorámáért felkapaszkodó túrázókat. A vár után átsétálunk a szomszédos Boszorkány-kő csúcsára is, majd körtúra keretében folytatjuk kirándulásunkat az egykori kőfejtő vasút maradványinak irányába. A síneket egy ideje már felszedték, ám a vasúti töltésen azóta túraösvény létesült, míg az egykori alagút pedig szintén gyalogszerrel járható. Visszatérve a parkolóba két program közül is választhatunk: a geológia iránt érdeklődök megtekinthetik az Eresztvényi Geopark látogatóközpontját, míg a várak rajongói megnézhetik az alig pár percre fekvő Somoskő várát is. Ebédünket Somoskőújfalun fogyasztjuk majd el, a délután másik részét pedig már a szomszédos Karancs dombjai között fogjuk eltölteni. Leparkolunk Somoskőújfalu vasútállomásánál, majd toronyirányt megindulunk a határon fekvő hegyre, melynek beceneve nem más, mint a Palóc Olümposz. Meredeken kezdődik túránk, ám cserébe alig 3,5 km után már a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet legmagasabb csúcsán állunk 729 méteren, miközben a kevésbé tériszonyos túratársak felmászhatnak a Karancs kilátójába is. A környező dombok, várak és települések mind lábunk alatt lesznek, sőt, tiszta idő esetén Szlovákia legmagasabb hegycsúcsait is megpillanthatjuk majd. Újabb túraösvényt fedezünk fel lefelé úton, majd járműveinkkel a jó 45 percre fekvő Garáb felé vesszük az irányt. Elfoglaljuk szállásunkat a Cserhát szívében fekvő vendégházban, majd közösen bográcsozunk, beszélgetünk egyet. Táv a Salgó vár túrán: 8,5 km, szint: 250 m, menetidő: 3 óra. Táv a Karancs túrán: 10,5 km, szint: 500 m, menetidő: 3-4 óra.

2

 
Garáb, Tepke kilátó (567 m), Hollókő, Páris patak szurdokvölgye
 

Második napunkon tovább folytatjuk Nógrád megye felfedezését és reggelink után a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet dombjait vesszük célba. Hétvégénk utolsó nehezebb túrája az Országos Kéktúra útvonalán fekvő 567 méteres Tepke csúcsára indul majd, hiszen a csúcson épített kilátóból a Karancs-Medves után egy újabb elfeledett tájegység szépséges panorámáját élvezhetjük majd. A Garábról induló túránk egy meredek kaptatóval indul majd, a Garábi-nyereg elérése után pedig már nagyjából szintben érjük el először az 572 méteres Macska-hegyet, majd néhány kilométer után a Tepke csúcsát is. Némi kerülővel, a Nagy-Kő-tető, valamint a Varjú- és Köves-bércek érintésével, nagyjából 12 km után térünk majd vissza Garábra. Ismét járműveinkbe pattanunk, hogy ebéd környékén hétvégi kirándulásunk következő állomásán, Hollókőn találjuk magunkat. A Európa szerte ismert Hollókő egyetlen magyar településként szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, hiszen a 17-18. században kialakult aprócska település a népi építészet és a falusi élet tradícióit is sikeresen őrizte évszázadokon át. Közös sétánk során érintjük majd a falucska híres központját, illetve elsétálunk az alig pár száz méterre fekvő Hollókő várába is. Kora délután aztán rövid készülődés után az alig 25 percre fekvő Nogárdszakálra utazunk, hogy megnézzük a térség egyik legizgalmasabb szurdokvölgyét, melyet a Páris patak alakított ki. A „Palóc Grand Canyon” néven is ismert geológiai képződmény helyén több millió évvel ezelőtt folyó kanyargott, a hajdani folyó pedig úgy vájta ki medrét, hogy ha a szurdokban sétál az ember, fölé magasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű építmények. A belógó faágaktól még inkább egy elvarázsolt világban érezhetjük magunkat, eső esetén pedig akár nagyobb medencéket is láthatunk a legtöbbször száraz szurdokvölgyben. Izgalmas szurdoktúránk végeztével megkezdjük hazautunkat. Túratáv: 12 km, szint: 460 m, menetidő: 3-4 óra.

Az oldalon található képeket Pál Máté készítette.
 
Belépés
JEGYEZZEN MEG
Elfelejtett jelszó | Regisztráció
Rendezés