Hova megyünk, mit kell tudni Izlandról?

Európa második legnagyobb szigete Magyarországnál kb. 10%-kal nagyobb, az Atlanti-óceán északi részén található. Európához, hagyományosan Skandináviához tartozik, bár a legközelebbi szárazföld Grönland (mindössze 300 km). Skóciától 800, Norvégiától 1.000, Magyarországtól 3.000 km-re fekszik. Alakja ovális, 300x500 km kiterjedésű. Partvidéke ötezer kilométer, ami annak köszönhető, hogy a nyugati és északi része igen tagolt, fjordokkal tarkított. Az északi sarkkör a fősziget ’fölött’ húzódik, az Izlandhoz tartozó Grímsey-szigeten pedig pont áthalad. Ennek köszönhetően tapasztalhatjuk meg az ’éjféli napot’, azt a jelenséget, amikor a Nap épp csak leereszkedik a horizont alá, de fénye nem halványul számottevően, nappali világosság uralkodik éjszaka is. Domborzatát tekintve a hozzávetőleg sík tengerparti sáv keskeny (itt található a szigeten körbefutó főút), bentebb magasabb térszín uralkodik. A felföldből több tíz aktív vulkán és számos kráter emelkedik ki. Legmagasabb pontja 2110 méter, a Vatnajökull gleccser egyik csúcsa. Gleccserekkel való borítottsága nagyobb (Izland 10%-a), mint Európa többi részének összesen. Csak a Vatnajökull több mint 8.000 km2, vastagsága pedig helyenként eléri az 1.000 métert.

Az első felfedezők kiléte ismeretlen. Norvég és kelta (skót és ír) bevándorlók kolonizálták a IX – X. században. Már 930-ban megalapították a világ első parlamentjét. Több mint 300 évig függetlenek voltak, de később Norvégia és Dánia bekebelezte Izlandot. Az Askja vulkán 1875-ös kitörése után a gazdaság összeomlott, általános éhínség következett be, és a lakosság egyötöde kivándorolt. 1874-ben saját törvénykezést, 1918-ban szuverenitást nyert Dániától, végső függetlenségét pedig 1944-ben nyerte el Izland. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, 1949-ben pedig a NATO-nak. Folyamatosan erősödött gazdaságilag és kulturálisan is, a világ egyik legmagasabb életszínvonalú társadalma él itt. 

Biológia: fás szárú növényzete igen ritka, mindössze néhol lelhető fel észrevehetően. Az Egilsstadir közelében levő erdőnek számos egyede külön azonosító táblával van ellátva. A zord időjárásnak köszönhetően a cserjék többsége a talajfelszín közelében fekszik, nem nőnek nagyra, nem is feltűnőek. Lágyszárú növényzetére jellemző a hidegtűrő fűfélék dominanciája. Madárvilága gazdag, tengeri halevő fajok sora költ itt. Különlegessége a lunda, de hófajd is költ Izlandon (pl. Hrísey szigetén). Említést érdemelnek a tengeri emlősök is, amelyek közül néhányat remélhetőleg meg is tudunk figyelni egy bálnales alkalmával. 

Izland a geológusok álma. Olyan folyamatok figyelhetők meg, melyek Földünket a kezdetek óta alakítják. Surtsey szigete pl. 1963-ban született, a tudósok, tévéstábok szeme láttára. De tanulmányozhatók itt a vulkánok, a vulkáni utóműködések (ilyen a gejzírjelenség is), az aktivitásra utaló iszapfortyogók. És itt húzódik az észak-atlanti hátság egy szakasza, amelynek két oldala: az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemez tengerszint fölé kiemelkedett része alkotja Izlandot. A két szemközti sziklafal évente 2 cm-t távolodik. A fokozódó nyomás okozta feszültség felhalmozódik, és alkalmanként rengést produkál. De hasonló jelenség kíséri a vulkánok működését is. Ezekben az időkben is várható kitörés, napjainkban a Hekla mutat fokozott aktivitást (ráadásul le is telt a 'szokásos’ évtizedes pihenője).

A vikingek tényleg összecserélték Izland és Grönland nevét?

Egyrészt ott van Grönland, azaz green land, zöld föld, ami az örök fagy, jég és hó birodalma.

Nem messze tőle pedig Izland, ice land, jégföld, ami a Golf-áramlatnak köszönhetően egészen kellemes klímájú, és buja zöld növényzettel rendelkezik (még banánültetvényeik is vannak!).

A fura névcserére az egyik legnépszerűbb magyarázat, hogy annak idején a vikingek egyszerűen összecserélték a két sziget neveit a térképen, aztán valahogy így terjedt el.

A másik elmélet, hogy a felfedezők logikus neveket adtak a szigeteknek, és anno Grönland tényleg zöld volt, Izland pedig tényleg jeges.

Kezdjük Izlanddal, aminek egyébként nem is ez az eredeti neve. Amikor az első felfedező, egy Naddador nevű norvég hajós megérkezett valamikor a 8. században, a Snæland nevet adta neki, mert éppen havazott. (A vikingek elég spontán névadók voltak, általában az első asszociáció számított egy újonnan felfedezett terület elnevezésekor). Később egy Gardar Svavarosson nevű felfedező vezetésével telepedtek le itt a svéd földről érkező vikingek, ő pedig szerényen átnevezte a szigetet Gardadsholmurra, azaz Gardad otthonára. Végül jött Floki Vilgerdarson, aki partra szállt, felmászott egy hegyre, körülnézett, látott egy fjordot egy csomó jégheggyel, és rásütötte a szigetre a máig használatos nevét, Izlandot. Egyébként a jéghegyek ironikus módon valószínűleg pont Grönland felől sodródtak oda.

Pár száz év múlva, 986-ban, amikor a vikingek már rendesen belakták Izlandot, egy Erik Thorvaldsson (ismertebb nevén Vörös Erik) nevű fickót gyilkosság miatt száműztek a szigetről. Erik hajóra pakolta a családját és a szolgáit, elindult nyugat felé, és talált egy hatalmas szigetet, amit Grœnlandnek nevezett el, és rögtön le is telepedett. Egyrészt Erik nyáron ért oda, és a szigetnek a déli csücskében, egy olyan öbölben szállt partra, ahol valóban volt némi zöld növényzet (ami az akkori középkori meleg időszaknak volt köszönhető).

Időeltolódás: - 2 óra Budapesthez képest Izland egész területén, vagyis ennyivel kell visszaállítani az óránkat (azaz amikor Budapesten déli 12 óra van, Izlandon 10 óra a pontos idő).

Elektromosság: Az elektromos hálózat feszültsége megfelel az itthoninak, (220 V, 50 Hz), a kamerák és az egyéb elektromos berendezések akkumulátorait szállásainkon fel lehet tölteni. Az elektromos csatlakozók, konnektorok magyar szabvány szerintiek, nincs szükség átalakítóra.

A lakott településeken, és közelükben mindenhol van térerő. A magyar szolgáltatók telefonjai gond nélkül működnek. Szállásainkon, három kivételével, van wi-fi internet hozzáférés. A városok kávézóiban, könyvesboltokban, fürdőkben is van wi-fi internet hozzáférés.

Közbiztonság: Izland közbiztonság szempontjából teljesen nyugodt, a világ egyik legbiztonságosabb országa. Ennek ellenére biztos ami biztos, mindig legyen nálunk az útlevelünk. Értékeinket ne hagyjuk szállásunkon, és azokat ne könnyen hozzáférhető helyen tároljuk, hordjuk. Érdemes fénymásolatokat készíteni minden fontos okmányról, akár több példányban is és az eredetitől eltérő helyen tartani az utazás folyamán (útlevél, biztosítás), az esetleges elvesztés esetére. A bankkártyának legyen meg az esetleges elvesztés esetén a letiltásának módja, telefonszáma.