Találkozás 5.50-kor a Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósók krt. sarkán lévő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-híd, budai hídfőtől 5 percre az A38 hajóval szemben), indulás 6.00-kor.  A Magas-Tátra Nemzeti Parkba 4-5 órás, pihenőkkel tarkított utazás után érkezünk meg, a buszt egy parkolóban hagyjuk. Túránk innen kezdődik, ahonnan előbb jól járható, széles, kavicsos erdészeti úton haladunk felfelé a fenyők és lombhullató fák között. Nem meredek, de folyamatosan emelkedő utunk a Késmárki-Fehérvíz-völgy felé veszi az irányt és többször keresztezi a Fehér-patakot, amely fölött rönkhidakon kelünk át. Folyamatosan emelkedve haladunk felfelé, a távolban előbukkannak a kétezer méter fölé nyúló csúcsok csipkézett sziklagerincei. A magas fák helyét fokozatosan átveszi a meredek hegyoldalakig nyúló, sűrű törpefenyves, amely felett zavartalanul gyönyörködhetünk a minket körülvevő panorámában. Ösvényünk bekanyarodik a Zöld-patak mellé, és ahogy beérünk a Zöld-tó völgyébe, már vízszintben haladunk tovább. A mély, jégvájta völgyben rálátunk a Zöld-tavat körülvevő fenséges csúcsokra. Innen rövid gyaloglást követően meg is érkezünk a menedékházhoz, 1550 méter magasba. Érkezés után körbesétáljuk a tavat, közben láthatjuk többek között a karcsú Karbunkulus tornyot és a Tátra legmagasabb, csaknem 1 000 méter magas függőleges sziklafalát a 2514 méter magas Wéber-csúcs (Maly Kezmarsky sit) északi oldalát is. Ezt követően elfoglaljuk szállásunkat, s fárasztó túránk után egy kellemes vacsorával zárjuk a napot. Menetidő: 3-4 óra, táv: 9,3 kilométer, szint: 705 méter fel, 40 méter le.

A tegnapi komoly túra után kényelmesen megreggelizünk, majd egy kis kitérőt téve először alig egy óra alatt eltúrázunk a Nagy-Fehér-tóhoz (1612 m), ahol hajdanán a Késmárki menedékház állt, amely 1974-ben leégett, és többet nem újították fel. Innen utunk lefelé vezet ismét a Késmárki-Fehérvíz-völgyben, de egy másik útvonalon. A törpefenyvesen keresztülvezető mérsékelt lejtő után az ösvény arculata megváltozik, meredekebb lesz. A terep szintkülönbségét néhány szerpentinnel győzzük le, és leereszkedünk a tisztásokkal tarkított erdőövezetbe. Utunk ismét többször keresztezi a Fehér-patak hatalmas kövekkel, kidől fákkal borított medrét, ahol zubogva halad a víz a völgyben lefelé. Utunk végén kiérünk a felfele már megismert széles, kavicsos útra, melynek végén a parkolóban vár ránk buszunk. Budapestre az esti órákban érkezünk meg. Menetidő: 4-5 óra, táv: 10,5 kilométer, szint: 120 méter le, 785 méter le.