- a nemzetközi és belföldi repülőjegyek árát,
- a biztosítást,
- a belépőket,
- az étkezéseket.

Fontos! Utazásunk árát 370 Ft / 1 Euro árfolyamig tudjuk tartani. Ha az Euro (EUR) ára az utazás indulását megelőző 35. napon ezt meghaladja, akkor árkorrekcióra kényszerülhetünk. Árkorrekció esetén az utazási szerződésünkben rögzített szabályok szerint járunk el.

Repülős útjainkhoz a kiutazás egyénileg történik. A garantált indulást követően érdemes minél hamarabb megvenni a repülőjegyet, egyrészt az ár miatt, másrészt, mert egy idő után az ideális járatokon nem biztos, hogy marad hely.

Az utazás közvetlenül a Ryanair Budapest - Gran Canaria járatával érhető el, amihez a jegyet egyénileg, a légitársaság honlapján tudod megvásárolni: https://www.ryanair.com/hu/hu

A belföldi (https://www.bintercanarias.com/eng) menetrend jegyeit szintén meg tudod vásárolni a légitársaság honlapján.

Az utazáshoz szükséges menetrendet a garantált indulás után tesszük közzé.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a nemzetközi repülőjegy ára (Budapest - Gran Canaria útvonalon) kb. 100.000 - 150.000 Ft, a belföldi járat (Gran Canaria - Lanzarote - Gran Canaria útvonalon) kb. 35.000 - 45.000 Ft között alakult.

Gran Canaria és Lanzarote szigetén végig bérelt, légkondicionált, a csoport méretéhez igazodó kisbuszokkal utazunk melyeket helyi, hivatásos sofőrök vezetnek.

Gran Canarián két hosszabb túrát fogunk végigjárni, ám mindkét túra teljesíthető egy átlagos erőnléttel. A terep legtöbbször jól kijárt, széles túraösvény, ám néhol sziklásabb részek előfordulnak. Lanzarote szigetén csak kisebb túrákat teszünk, többek közt azért is, mert a teljesen csupasz vulkánokon a nagy hőségben nem kellemes árnyék nélkül hosszabb túrákat teljesíteni. A kerékpározás és a kajakozás szintén átlagos erőnlétet igényel, előbbinél várhatóan 15 km-t fogunk tekerni a murvás, homokos talajon, itt, illetve a tengeri kajak esetében is az egyetlen gondot a sokszor megerősödő szél jelentheti.

A program során az első három éjszakát Arguineguín tengerparti városában, egy apartmanszállásunkon töltjük. A tágas, két vagy három hálószobás, kétágyas apartmanokhoz közös konyhasarok és fürdőszoba is tartozik. A szállás közvetlen környezetében boltok, éttermek és bárok sorakoznak, a tengerpart pedig kicsit több mint 50 méterre van.

Lanzarote szigetén szintén három éjszakát töltünk, ebből egy éjszakát a nyüzsgő turistaközpont, Puerto del Carmen egyik apartmanszállásan, tágas, két ágyas apartmanokban. La Graciosán aztán még két éjszakát töltünk, a sziget egyik legjobb apartmanjában két ágyas szobákkal, közös konyhával és közös fürdőszobával.

Az utolsó éjszakánkon Las Palmas egyik belvárosi szállodájában leszünk.

Gran Canaria és Lanzarote a spanyol fennhatóságú Kanári-szigetek része. Vulkanikus szárazföldek, amelyek az alattuk elhelyezkedő „forró pont”-nak köszönhetik létüket. Mindegyik sziget magja egy-egy óriásvulkán. Az Atlanti-óceán aljzatából kiemelkedő tűzhányók közül a tenerifei Teide 7500 m-es magasságot ér el, ennek több mint a fele a tengerszint fölött van (ez Spanyolország legmagasabb csúcsa). Gran Canarián a vulkanikus hegységek vonulatait szurdokok szabdalják, a magaslatok sok helyen hatalmas sziklafalakkal szakadnak a tengerbe. A magasabb hegylejtők erdősek, de a tengerparti sáv és a legmagasabb hegyi övezet gyér növényzetű. A tengerpart a fürdőző üdülőké, errefelé helyenként nagy a zsúfoltság, ám kicsit is eltávolodva már nyoma sincs a felkapott üdülőhely-hangulatnak. A kisvárosok, falvak csendesek, az utak jók, többnyire kis forgalmúak. Lanzarote szigete már merőben más képet fog adni a kietlen, kopár felszínnel és a több tucat vulkánjával. A Timanfaya Nemzeti Park területén 1730-ban kitört vulkán a sziget észak-nyugati részét szinte teljesen elpusztította, ez a vidék a mai napig lakatlan.

A Kanári-szigetek Spanyolország részét képezi a középkor vége óta, a spanyol tengeri uralom  fontos bázisa volt. Ennek ellenére folyamatosan jelentős kiváltságokkal bírt, ma autonóm terület, és bár az Európai Unió része, mégis különleges státuszt élvez: adókedvezmények, önigazgatás és sajátos politikai-társadalmi és gazdasági struktúra jellemzi. Az őslakos guanchék mára kipusztultak/beolvadtak a spanyol gyarmatosítók közé, de helyi kanario-öntudat erősen él a szigetek lakóiban. A beszélt nyelv a spanyol, a kultúra is spanyolos, mindez megfűszerezve helyi jellegzetességekkel, trópusi hangulattal. Az életszínvonal a spanyolországihoz hasonló, de szigetenként és területenként nagyok az eltérések: míg az üdülőkörzetek, nagyvárosok életszínvonala nyugat-európai, addig a kis hegyi települések, halászfalvak romantikus nyugalma (és a kereseti viszonyok) évtizedekkel ezelőtti állapotokat idéznek. A szigetek az Atlanti óceán közepén a forrópontos vulkanizmus hatására jöttek létre, tulajdonképpen az óceán fenekéről kiemelkedő hatalmas vulkáni kúpok, kalderák maradványai. A terület vulkanikusan ma is aktív, egyes szigeteken ma is működő gejzírekkel, hőforrásokkal, kéndioxidos kigőzölgésekkel, és gyakori (de nem pusztító erejű) földrengésekkel találkozhatunk, de pl. La Palmán az utolsó komoly vulkáni kitörés (a Teneguia 1971-ben) során a felszínre került 40 millió m3 magma jelentősen megnövelte a sziget méretét, El Hierón napjainkban is kisebb tenger alatti kitörések tartják izgalomban a lakosságot, meg persze a vulkanológusokat. Az óceán víztömegének hőmérséklet-kiegyenlítő hatása nyáron hűti, télen fűti a szigetek éghajlatát: az átlaghőmérséklet nyáron 28 C fok, így kánikula csak a ritkán betörő szaharai porviharok idején tapasztalható, de télen is csak ritkán esik a hőmérséklet 20 fok alá. Gran Canaria szél felőli oldala – 500 méterrel tengerszint felett – csapadékosabb, itt örökzöld babérerdők és fenyveseket találunk. A szélárnyékos oldal csapadékmentes, a mindig kék ég alatt a sivatagi környezetben kaktuszok, bennszülött kutyatejfélék, sárkányfák díszlenek. Lanzarote klímája jóval szárazabb, és az 1730-as vulkánkitörések után a sziget nagyjából 30%-ám semmilyen vegetáció nem él meg. A többi részen félsivatagos vidékek és kisebb növénytársulások váltják egymást.

Mint az előző részben leírtuk, az éghajlatára az óceán hatalmas vízfelületének kiegyenlítő hatása van kedvező befolyással, de a Szahara felől betörő száraz sirokkó (helyi nevén kalima) akár kánikulát – és porviharokat – hozhat. Az őszi és tavaszi hónapok 22-25 fok közötti nappali hőmérséklete (tengerszint közelében) határozottan kellemes a túrázáshoz, a levegő csak hajnalban hűlhet 18-19 fok közelébe. Télen a legtöbb a csapadék, ősszel és tavasszal a csapadékos napok átlagos száma 2-3, ez a hegyvidéki részeken azért egy fokkal több lehet, de jó eséllyel nem kell esőre számítanunk. Ezzel együtt azért fel kell készülnünk esőre is, gyakori szeles időjárásra is (főleg a szigetek szél felőli oldalán), de a programot az időjáráshoz megfelelően, rugalmasan tudjuk alakítani, hiszen fél óra autózással újra a nyárban találhatjuk magunkat. A hegyekben, 1500 m fölött erős viharok is kialakulhatnak. Jellemzően kellemes tavaszi-nyári hőmérsékletre készüljünk, és ne feledjük otthon a fürdőruhát és a naptejet sem!

Az éghajlat helyszíntől függően rendkívül nagy változatosságot mutat, így utunk során rendkívül változatos helyszíneket látogatunk meg. A ruházat kiválasztásánál ezt mindenképp figyelembe kell venni. Feltétlen szükséges a réteges, változatos öltözködés. A sivatagos területeken nyitott szandál, rövid nadrág és póló, míg a hegyvidéki területeken lehetőleg vízálló túrabakancs, hosszúnadrág, pulóver szükséges. A hegyvidéki területek esős időjárására se felejts el felkészülni: vízálló-lélegző dzseki, nadrág szükséges. Napsütéses időben napszemüveg és a kilógó testrészekre naptej, illetve ajakápoló is szükséges lehet. Kell egy kishátizsák a napi túrákhoz, törölköző, és fürdőnadrág a tengerpartra. A felszerelésedet egy nagy utazótáskába, vagy hátizsákba pakold! Fejlámpa, tartalékelemek, vagy aksik!

A Fjällräven ajánlata:

 

Egy jól megválasztott hálózsák egy nehezebb túra után megkönnyíti a regenerálódást, hogy másnap már újult erővel vethessük be magunkat a kalandokba. Kérdés, hogy amikor alszunk, a hálózsákban forgolódunk-e vagy zsákkal együtt vesszük fel az alvási pozíciót. Mindegyik helyzetre van megoldás: Fjällräven Move with Bag vagy Fjällräven Move in Bag.

Higiénia: Az országban az egészségügyi helyzet jó, a csapvíz természetesen mindenhol iható, a vizek mindenhol a hegyekből vannak levezetve. 

Védőoltás: Nincs kötelezően előírt védőoltás 

Gyógyszerek: Lázcsillapító, fájdalomcsillapító, hasfogó, hashajtó, görcsoldó, megfázás- és torokfájás elleni szert, fogfájás ellen fájdalomcsillapítót, valamint fertőtlenítőszer és ragtapasz, kalcium  pezsgőtabletta, valamint fásli. Természetesen személyes gyógyszerek, ha szükségesek. Napvédő krém, és ajakápoló szükséges!

Javasoljuk az EEK - Európai Egészségbiztosítási Kártya kiváltását (ingyenes), amivel a magyar egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek az adott tagállamban való átmeneti tartózkodás során orvosilag szükségessé válnak. Az utasbiztosítást nem váltja ki, de tapasztalataink alapján jelentősen megkönnyít egy esetleges egészségügyi alapellátást. Nem fedez például sem magán-egészségügyi ellátást, sem hazautaztatás költségét, de egy esetleges biztosítási kárigény intézését is megkönnyítheti. További információ itt.

Az út önellátó, mindenki maga gondoskodik a szükséges élelemről, így minden nap lesz lehetőségünk megállni vásárolni vagy elmenni akár közösen is egy étterembe. Aki járt Spanyolországban, az sok ismerős élelmiszerrel fog találkozni. A boltokban minden megkapható, viszont eltérő áron az itthonitól – bár összességében az árak nem magasabbak, mint nálunk. Természetesen a tenger javai olcsóbbak, mint itthon, szezon idején olcsóbbak a trópusi gyümölcsök is. Aki szereti a banánt, az itt jól jár. Viszont a húsfélék, a tejtermékek, a kenyér drágább. Mivel a szigetek adókedvezményt élveznek, olcsó az alkohol (egy sör 20-25 € cent) a dohánytermékek és a parfümök. Az éttermi árak is megfizethetőek, egy étkezés 10-15 € körül mozog.

Természetesen itt is, akárcsak Spanyolországban az Euro a fizetőeszköz. Fentebb az élelmiszerek kapcsán már írtunk az árakról ennek figyelembevételével készüljön mindenki költőpénzzel. Bankkártyával sok helyen lehet fizetni.

Magyar állampolgárok számára útlevél nem szükséges, elég a kártya formátumú személyi igazolvány is, mivel Spanyolország – így a Kanári-szigetek is az EU tagja.

Legyen egy nagy (50 – 60 literes) hátizsákod, vagy utazótáskád, és egy kicsi hátizsákod (25-30 literes), úgy pakold, meg hogy néha vinned is kell őket egyszerre. A nagy poggyász súlykorlátja - ritka kivétellel - a szokásos 20 kg-ot nem haladhatja meg, ez persze légitársaságonként változhat. A repülőre felvihető kézipoggyásszal kapcsolatosan az alábbi oldalon részletes tájékoztatás található: http://www.bud.hu/utazas/indulas_elott/poggyasz

A szigeteken használt kisbuszban korlátozott a hely, illetve néha rövid sétával kell megközelíteni a szállásunkat, ahová mindenkinek saját magának kell vinnie a saját felszerelését. 
A csomagok könnyebb elrendezése érdekében kérjük, hogy nagy bőröndöt, a kisbusz csomagtartójába nehezen passzintható gurulós bőrőndöt ne hozzál, inkább hátizsákba, utazótáskába pakolj! 


A nagy csomagokat csak a szálláshelyekre megérkezve tudjuk elővenni kisbuszunk csomagtartójából. Javasoljuk két csomag összeállítását, egy nagyobb, ruhákkal és napi használatra nem szükséges dolgokkal, illetve egy "kézipoggyász" iratokkal, s olyan dolgokkal, melyek jó, ha kéznél vannak.