A Kaçkar-trekkingen is részt vevőkkel ma jól megérdemelt pihenőnapunkat töltjük, majd a délután folyamán találkozunk az Ararát csúcsmászásra érkező csapattársainkkal.

Egészen korán kerünk, majd reggelink után gyors pakolás következik. Kisbusszal utazunk fel közel 2200 méterig, innen aztán gyalog folytatjuk túránkat 3200 méteres magasságig, ahova várhatóan dél körül érkezünk meg. A reggeli órákat kell kihasználnunk a mászáshoz, mert lent, a hegy szoknyáján – bár már ez is 2000 méter felett van – a déli órákban nagy a hőség, és iható vizet sehol sem találunk. Útközben, ahogy egyre magasabbra emelkedünk, a ritkás sztyeppet gyér füvű legelők váltják fel. Itt már fel-fel tünedeznek a nomád kurdok sátrai, és a hegyoldalon legelő birkanyájaik. Ha szerencsénk van, be is hívnak egy pohár ajranra (erjesztett sózott tejből készülő joghurt szerű ital). Itt a nomádok többnyire még karókkal alátámasztott hagyományos, kecske illetve birkagyapjúból szőtt sátrakban élnek, és az év nagy részét a hegyen töltik, a téli idő beálltával ereszkednek csak le a hegyek lábához.Hatalmas bazalttömbök között egyszer csak feltűnik a 3200 méteren fekvő tábor viszonylag lapos, füves terasza. Kifújhatjuk magunkat, megérkeztünk. Sátraink felállítása után a délután a pihenés, akklimatizáció ideje. Szükség lesz holnap az erőnkre! Az éjszakát itt töltjük. Szállás: 2 személyes, magashegyi sátrakban. Ellátás: reggeli a szállóban, majd ebéd és vacsora a hegyen. Menetidő: 4-6 óra, szintkülönbség: 1000 méter fel.

A mai nap a szükséges akklimatizáció megszerzése miatt elengedhetetlen. Bőséges reggelink után nincs más dolgunk, mint a legszükségesebb felszerelésekkel nekiindulni a táborunk feletti gerincen, hogy néhány óra kemény kaptató után már 3900 méter felett egy picivel, egy gyönyörű sziklapárkányon találjuk magunkat. Itt ebédelünk egyet, élvezzük a kilátást, majd 1-másfél órás ittlétünk után visszaereszkedünk az 1-es táborba, kicsivel 3000 méter fölé. Erőt adó vacsoránk után átbeszéljük az eddigi tapasztalatokat és korán álomra hajtjuk fejünket. Menetidő: 4-5 óra, szint: 700 méter fel/le. Szállás: 2 személyes, magashegyi sátrakban. Ellátás: reggeli, ebéd, vacsora.

Reggel korán kelünk, fölöttünk az Ararát hósapkája csillog a felkelő Nap fényében, alattunk pedig lassan kialszanak Dogubeyazit fényei. Gyors pakolás után elindulunk a fehér hósapka irányába. Az út egyre meredekebbé válik, fél óra múlva már málladozó vulkáni törmeléken járunk. Az összefüggő, legeltetett gyep eltűnik, helyette viszont a sziklák repedéseiben gyönyörű virágok fogadnak. Az út meredeken szerpentinezik egyre feljebb, mi meg levegő után kapkodunk. Itt az ideje lassítani! Nem szabad túlhajtani magunkat, mert holnap csúcstámadás, inkább arra tartalékoljuk erőnket! Lassan haladunk, és egyszer csak feltűnik a 4200-as tábor feletti hófolt. Innen még vagy két óra kapaszkodás, és végre ott vagyunk! A kőből épített szélfogó falak között elfoglalhatjuk sátorhelyünket. A délutánra nem marad más hátra, minthogy pihenünk, vagy épp 150 méter további szintet leküzdve egy újabb gyönyörű kilátóhelyre túrázhatunk fel. Ezek után kifekhetünk egy hatalmas kőtömbre, és biztonságos távolságból hallgathatjuk az alattunk leszakadó gleccser jég és sziklatömbjeinek félelmetes dübörgését. Célszerű minél hamarabb nyugovóra térni, hiszen következő nap kora hajnalban kelünk! Menetidő: 4-6 óra, szintkülönbség: 1000 méter fel. Szállás: 2 személyes, magashegyi sátrakban. Ellátás: reggeli, ebéd, vacsora.

A csúcsmászás napja! Hajnali fél 2 körül még nehéz felkelni, és hideg is van. Gyors készülődés után elindulunk, és követjük társaink fejlámpáinak fénykígyóját a csillagos ég alatt a csúcs felé. Lassan kelet felől a horizonton világosodni kezd az ég alja, majd narancsvörösbe hajlik, végül alattunk a mélyben eltűnnek Dogubeyazit utcai lámpáinak aprócska fényei is. Valahol Irán felől felkel a Nap, és az Ararát hosszú, kúp alakú árnyékot vett az alattunk elterülő hullámzó tájra. A hosszú, törmelékes kapaszkodó után végre elérjük a csúcs hósapkájának szélét. Felcsatoljuk hágóvasainkat, és újra nekivágunk az egyre lankásabbá váló útnak. És egyszer csak feltűnik előttünk a hósapka keleti peremén a legmagasabb pont, a csúcs! Már csak egy hosszú negyedóra van hátra, és egyszer csak nincs tovább. Ott állunk 5137 méteren, a legendák hegyének tetején, a Világ tetején, ahol Noé is megfeneklett. A szél arcunkba fúj, alattunk Jereván, Irán és az Örmény-felföld innen csak domboknak tűnő háromezres hegyei hullámzanak a felkelő Nap sugaraiban… Ámulunk… Kis pihenő, csúcsfotó és csúcscsoki után elindulunk lefelé. A 3200 méteres táborba sátrainkhoz előreláthatólag délután 3-4 óra körül érünk vissza. Pihenjünk, megérdemeljük! Menetidő: 8-10 óra, szintkülönbség: 937 méter fel/ 1937 méter le. Szállás: 2 személyes, magashegyi sátrakban. Ellátás: reggeli, ebéd, vacsora.

Reggeli gyors pakolás után elindulunk vissza, Dogubeyazit irányába. Amilyen nehezen ment felfelé, olyan könnyen megy lefelé. Dél körül már ott állunk buszunk mellett, amivel egy röpke óra alatt visszazötyögünk Dogubeyazitba, ahol végre regenerálódhatunk az Ararát után. A délutáni órákban a közeli Ishak Pasa Szerájba látogatunk, amely kétség kívül Kelet-Törökország egyik legértékesebb építészeti alkotása. Itt, az ősi Selyem-út mentén építették fel ezt a palotát, amelynek gazdagságát a kereskedelmi útvonal közelsége adta, és még napjainkban is az Ezeregyéjszaka világát idézi. Menetidő: 3-4 óra, szintkülönbség: 1000 méter le. Szállás: szállóban, ellátás: reggeli a hegyen.

A mai napon elbúcsúzunk Törökországtól, szervezett programunk már nincs. A repülőjárat indulásától függően megkezdjük hazautazásunkat. Ellátás: reggeli.