Budapesten, a Hősök teréről, a Műcsarnok melletti parkolóból indulunk reggel 6 órakor (az Időkeréktől). Találkozás 5.45-kor! Néhány órás buszozás után, a délelőtti órákban szakvezetőnk ismertetője mellett megtekintjük a Kis-Balaton látogatható részeit. Fontos tudni, hogy csak meghatározott szakaszokon szállhatunk ki a buszból, mert a nagyobb embercsoport zavarhatja a vadvilágot. Megismerkedünk a Zala szabályozásából korábban adódott problémákkal, és a több ütemben lezajlott rekonstrukciós munkákkal. Megkérdezhetjük, hogyan kapcsolódik az ősmagyar mondavilág és a kárókatona, valamint az ország első természetvédelmi őre és a nőegylet, és miért épp a nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara. És az ’ötforintos’ kérdés: hol láthatunk leggyakrabban nagy kócsagot? Számos érdekes madár, pl. parti fecske, réti sas, és vízi madarak tömege él itt. A nádas takarásában, vagy a speciális rönk-lesből gyönyörködhetünk a pompás állatok látványában. A nappali hőség elől mire elbújnak, mi is másfelé vesszük utunkat. Koradélután a kápolnapusztai rezervátumban irigykedve nézzük a bivalyokat, amint a hűs pocsolyákban dagonyáznak. A borjak elbűvölőek, de a családjuk közelsége óvatosságra int. Tudod, hány kiló egy ekkora állat? Meglátjuk, mit tudnak ők, amit még a híres magyar szürke marha sem. A délutánt a Balaton délnyugati csücskében töltjük a Fenékpusztai Madárgyűrűző táborban, ahol olyan csodákat látunk, mintha egy David Attenborough filmbe csöppentünk volna. Csendben beosonhatunk egy madárkunyhóba is. „A kis faház teljesen zárt, csak egy ajtó van rajta. 3 oldalán 1-1 odú lett elhelyezve, melyek belső oldala üvegből van. Tehát ha az odúkba belefészkel egy madár, akkor a faház belsejéből végig tudjuk kísérni a fészekrakást, költést, fiókák kikelését, etetést… a kirepülésig, anélkül, hogy a madarakat megzavarnánk a költési időszak alatt.” Megnézzük, hogyan alkalmazzák a madárhálót, és megkérdezzük, miért gyűrűzik, méricskélik a kis tollasokat. A szakemberek eloszlatják a tévhitet, miszerint ez ártalmas, sőt, szerencsés esetben néhány utastársunk saját kezéből engedhet el egy-két apró énekesmadarat. Ezután végigsétálunk a tanösvényen, megcsodáljuk a Balaton természetes állapotú nádasát. Megtudjuk, miért fontos ez a parti sáv az egész vízi ökoszisztéma számára, majd megtekintjük az ország legnagyobb tojás gyűjteményét. A sokéves tapasztalat szerint lehetnek elárvult madárkák, akik biztosan megmozgatják a fantáziánkat, mire elképzeljük, hogyan lesz majd belőlük kecses légi akrobata. Új tapasztalataink birtokában, az esti Balatont magunk mögött hagyva elindulunk az Őrség szívébe. Egy csárdában megvacsorázunk, majd elfoglaljuk a szállást.

A program Őriszentpéteren a Nemzeti Park központjában kezdődik délelőtt 10 órakor, ahol bevezetésként meghallgatunk egy rövid tájékoztatót. Ennek keretében választ kapunk minden a tájjal, elnevezésekkel kapcsolatos kérdésünkre. Fény derül a „szer” megnevezés kialakulására is (a Központ címe pl.: Siskaszer). Délelőttünk a Belső-Őrségben folytatódik. Segítségül hívva a Fürge cselle és a Szomoróczi tanösvényt bebarangoljuk Kercaszomor környékét. A faluból indulva a Kerca-patak élővilágával ismerkedhetünk meg. A patak kiváló lehetőséget kínál arra, hogy tanulmányozzuk a BISEL módszer segítségével a vízi makrogerinctelen barátainkat. Megkérdezzük, mik a tegzesek, és ha valakinek ismerős lenne a válasz a ’Vízipók, csodapók’-ból, ezúttal élőben is meggyőződhet az igazságról. Arra is fény derül, miről lehet könnyedén felismerni a kérész és álkérész lárvákat. Továbbhaladva a bükkös-gyertyános tölgyes erdők, a magaskórósok, a Kerca menti rétek, cserjések élővilága kerül bemutatásra. A túra során választ fogunk kapni a mederrehabilitációval kapcsolatos kérdéseinkre is. A Szomoróczi tanösvény bejárásával e bájos határ menti falucska (Kercaszomor) múltjába és jelenébe, kultúrtörténeti értékeibe nyerhetünk betekintést. Megtudjuk, milyen nemes cselekedettel érdemelte ki a „Legbátrabb község” kitüntető címet, felkeressük a méltán híres szoknyás haranglábat, és ellátogatunk a Szent Vencel templom romjaihoz. Délután Szatta körül sétálunk, ahol a legelésző lovak, rétek, kaszáló gyümölcsösök nyújtanak élményt. Este: vacsora a szokásos csárdában.

Reggel 9 órakor találkozunk szakvezetőnkkel a nemzeti park központjában. A mai napon a Vendvidékre látogatunk el. Rövid buszozás után jutunk a Hampó-völgyhöz, amin keresztül felsétálunk a Hármashatár-hegyre. Ezt követően Felsőszölnök települést vesszük útirányba, mely jól példázza az e vidékre jellemző szórvány településszerkezetet. A szép táj igen változatos. Száraz rétek, láprétek, bükkösök, szurdokerdők, kaszáló gyümölcsösök mellett, illetve azokon át haladunk, amikről szakvezetőnk mesélni is fog. A vendvidéki barangolást követően, délután a Vadása-tó körbejárásával fejezzük be a napot Hegyhátszentjakabon. Este megcélozzuk a csárdát. Megvacsorázunk.

Reggel 9 órakor találkozunk szakvezetőnkkel a nemzeti park központjában. Néhány perces buszozás után elérjük mai kirándulásunk kiinduló pontját. A nap folyamán a Körtike tanösvényen végighaladva, Szalafő település környékének jellemző élőhelyeit, természeti értékeit ismerhetjük meg. A túra Szalafő-Csörgőszerről indul, és Szalafő-Pityerszeren ér véget. A túra első állomásán az Őrségre jellemző termesztett növényekkel, valamint a tökmagolaj sajtolás rejtelmeivel ismerkedhetünk meg a szalafői Jakosa portán, ahol hagyományos technológiával történik a tökmagolaj készítés. Továbbhaladva a mezővédő erdősávok, cserjések, fenyvesalji mohák, az Őrségre jellemző gombafajok, keréknyomok, tócsák, kaszáló gyümölcsösök élővilága tárul fel előttünk. Ezután ellátogatunk a szalafői őserdő erdőrezervátumunkba is. A program zárásaként az Őrség népi építészetének sajátos világába pillantunk be a Szalafő-Pityerszeren található Őrségi Népi Műemlékegyüttesnek köszönhetően. Várhatóan a késő esti órákban érünk Budapestre.