Malajzia: Borneó, Langkawi

Kalandozások és túrák Borneón, majd lazulás Langkawin

Vélemények

“Számunkra nagyobb fizikai megterhelés is belefért volna, de az út kiválasztásakor lehetett tudni, hogy mire kell számítani, tehát nem volt bennünk hiányérzet. :) Máté nagyon nagy, és pontos munkát végzett ennek az útnak az előkészítésekor, így minden nagyon simán, a terveknek megfelelően ment. Az út ideje alatt végig nagyon kedves, és segítőkész volt, és mindent megtett azért, hogy az utunk pontosan olyan legyen, amit vártunk.  Egyetlen dolog merült fel bennünk az út alatt, amit talán lehetne még fejleszteni, és ez a kommunikáció. Rendkívül sok érdekes helyen jártunk, amiről bizonyosan lehetett volna még többet mesélni. Minden szükséges infót megkaptunk időben, de még egy kis pluszra vevők lettünk volna :)”
“A Pinaccles túra nehezebb volt, mint amire számítottam, de fantasztikus élmény volt! :) Az általunk megszokottól kissé eltérő és néha alacsonyabb komfortfokozatú szállások minden hátrányuk ellenére tökéletesen illettek egy kalandtúrához! Máté a legjobb, csakis elismerően tudok nyilatkozni róla, szuper túravezetőnk volt! Mindenképpen bizalommal utaznék Mátéval!” 
“Semmin nem változtatnék. Rettentően élveztem, a programok jó sorrendben voltak összerakva es tartalmas volt a két hét. Külön köszönet a túravezetésért. A Pinnacles túra a nehézségek ellenére, csodajó volt. Es a látvány minden pénzt megért. Számomra a teknősök melletti úszkalas, Mabul szigete, a Pinnacles túra csak pár a sok élmény közül. Az egész út tökéletes volt.”
"Szívesen utaznék Mátéval máskor is, nagyon felkészült, nyitott, segítőkész, abszolút biztonságban éreztük magunkat vele. A csapatot összefogta, végig baráti, jó hangulatban telt az utazás. Nagyszerű utazás volt egy egzotikus világba. Jó keresztmetszetet adott Malajzia szépségeiből, de az árnyoldalakat is megmutatta. A legnagyobb élményeket a trópusi esőerdőben tett túrák és a korallzátonyok színes élővilága nyújtotta számomra. Szívesen ajánlom ezt az utat ismerőseimnek."
Máté mindenkivel barátságos, segítőkész volt. Látszott, hogy tapasztalt, jól ismeri ezt a környezetet, amiben voltunk, megfelelően tájékoztatott mindenkit, akár 10-szer is elmondta ugyanazt, ha kellett. Szívesen utaznék vele újra a követező túrámon. Az utat mindenképp javasolnám, már javasoltam. A célom az volt, hogy kiszakadjak a mindennapok rutinjából, ez maximálisan sikerült :) A csúcspont: pinnacles, mabul, kuala lumpur-i esték, extra repjegy :)
Összességében elmondhatom, hogy minden elvárásomat felülmúlta ez az utazás. Több "bakancslistás" álmom valósult meg, amit remélni sem mertem. Ilyen például
* a Santubong félszigeten a tengeri kajakozni,
* az erdőben aludni,
* egy pillanatra csak elhallgatni és beleveszni az erdő zajába, a kabócák és egyéb bogarak hangjába,
* a naplementében fürdőzni a meleg tengerben,
* a vízesésben fürdőzni,
* a Mulu Nemzeti Parkban a Clearwater folyón hajókon utazni,
* éjszakai "túrázni" a Camp5 szállásunkra a szakadó esőben az őserdő közepén (sokan mérgelődtek miatta, de szerintem fantasztikus volt :) ),
* a Pinnacles túrát átélni, beleértve a látványt a túra nehézségét, a visszafelé vezető utat
* a lombkorona sétányon átmenni és fittyet sem hányni a magasságra,
* Mabul szigetének látványába beleveszni, beleértve a cölöpökre épült otthonokkal, vizicigányokkal
* Mabul szigetén frissen kikelt kis zöld teknősök tengerre kísérni
* Mabul szigetén egy jackfish rajban úszni
* egy cölöpökön álló reggie bárban élő gitárszó mellett énekelni pop slágereket és maláj zenét hallgatni
* a tengernek ennyi színét látni
* végtelen számú friss kókuszt inni és enni,
* kifeküdni a csillagok alá és a horizonton bámulni a Tejutat,
* lemaradni a tervezett repülőről és maradni még egy napot az Egyenlítő közelében,
* utazni a repülőtéri bug-on :)
* a repülőn jó társaságban Bacardi cola-t iszogatni,

... és még sorolhatnám... A lényeg, hogy nagyon nagyon köszönöm még a szervezést és az egész utat! Fantasztikus volt. Akinek tudom, mindenképp ajánlom, mert ez egy olyan dolog, amit jó lenne, ha minél több ember át tudna élni. :)
Életem egyik meghatározó útja volt! Mindenkinek szívesen fogom ajánlani. A túra csúcspontja a Pinnacles mászás és a Bohey Dulang kilátó volt, de akár mindegyik programot ide írhatnám.
Élményekkel teli két hét volt, örülök, hogy alkalmam volt eljutni Borneóra,látni teknősöket és orangutánokat természetes környezetben. Annak külön örülök, hogy az Eupolisz szervezésében, Pál Máté vezetésével. Ebből kifolyólag már több ismerősömnek is ajánlottam az irodát és én is tervezek újabb útra menni az Eupolisszal.
Számomra nagyon-nagyon jó élmény volt az egész út. Az esőerdőben való túrázás páratlan élményt ad nekem. A legnagyobb élmény a Camp 5 volt, és a tengeri kajakozás. De minden más program nagyon tetszett (kivéve a denevéres barlangot). Hazafelé jövet olyan érzés volt a szívemben, mint a felhőtlen gyerekkorom legboldogabb pillanataiban. Hihetetlen jó élmény volt az egész. Ennyi szépséget egy úton én még nem láttam. Voltam már több hasonló úton, ami szintén nagyon jó volt, de ez valahogy azoknál is különlegesebb volt. Még ma sem járok a földön, ott lebegek valahol Borneóban.
A túravezető minden szempontból nagyon jó volt. A csapat gardírozása tökéletes volt. "Fogta a kezünket" amikor kellett, és nem szorított be korlátok közé. Szabadnak, önállónak éreztem magam, amikor kellett segített. A közösséget jól összekovácsolta, mindenben részt vett velünk. Információkban felkészült volt. A "határokat" nagyon jól érzékeltette. A közösségi érdeket tette szem elé, és nem engedte az egyéni érdekek érvényesülését, ha az a csapat rovására ment volna. Segítőkész volt, a problémamegoldó készsége kiváló. A legjobb túravezető, akivel eddig találkoztam. Szívesen utaznék vele ezután is.
Nagyon jól éreztem magam, ami köszönhető a megfelelően összeállított programnak, a túravetőnknek, az utastársak kiváló hozzáállásának, az időjárásnak. A legnagyobb élmény önmagában az, hogy eljutottam ide, de ha egyet ki szeretnék emelni, akkor az a Mulu Nemzeti Park Pinnacles sziklatűinek látványa és az oda tartó út leküzdése. Meglátogattunk olyan helyeket, ami egy hagyományos utazási iroda programjába biztosan nem fért volna bele, ez nagyon tetszett. Megfelelő tájékoztatást kaptunk az aktuális túra nehézségéről, így mindenki eldönthette állóképessége alapján, hogy vállalja-e a kihívást. Örültem, hogy voltak keményebb túrák is a programban amiért megérte a fáradság. A pihenő pontokon bevártuk egymást, így mindenki a saját tempójában haladhatott. Számomra az iram ideális volt. Mindenben csak dicsérni tudom Mátét! Ideális túravezető, aki lazán, barátságosan, mindenkivel kapcsolatot tartva együtt tartja a csapatot és a háttérben csendben, sokszor észrevétlenül szervezi, intézi az ügyeket. A megfelelő időben, megfelelő tájékoztatást kaptunk az egész túra folyamán. Szívesen utaznék vele máskor is!
Én nagyon jól éreztem magam, és nekem Mulu lett a nagy szerelem. Illetve természetesen a Mt. Kinabalu. És a tengeri evezés, meg Singapore. Vagyis azt hiszem, Borneó úgy ahogy van. A csapat is nagyon jó volt, nem volt hiszti, mindenki a maga módján élvezte a túrát. Az út csillagos 5-ös.
Ez a túra azért volt jó, mert a Petronasból megnézhettem a naplementét, mert minden csinos lány ránk vigyorgott, mert megtaláltuk a legjobb kl-i kifőzdét, mert a helyi főnök megmondta hova kell menni bulizni, mert trópusi esőben áztam becsípve hazafele egy négysávos út közepén miközben kétoldalt kocsik hömpölyögtek, mert miután a túristák nem bírták és hazamentek nekünk egy egész orángután család előjött Ritchie-vel, mert nekünk volt a leggicsesebb naplementénk a trópusi tengerparton, mert berúgtunk (úháá) a helyiekkel és néptáncoltunk, mert mindenki szereti a beatboxot, mert másnaposan volt kéznél egy jéghideg forrás, amibe belecsobbantunk, mert a skorpiók és kígyók is odajöttek fotóztatni magukat, mert háromszor átúsztam a medencét egy levegővétellel, mert 1000 vadméh nyalogatta habtestem a túra után, mert hegyi patakban fürödtem túra után miután nem volt kedvem a zuhanyzóhoz, mert még mindig élt a korallzátony és tele volt színekkel meg halakkal, mert megtaláltuk a legjobb disco-t KK-n (igaz utána egy napig nem hallottam), mert felmehettem a Kinabalura, mert amíg felmentem Kinabalura azt láttam amit, mert felértem Kinabalura, mert egyben leértem, mert utána végre aludhattam, mert a maláj nagydíj pályájára leültem, mert Szingapúrban megtaláltuk a legolcsóbb és legjobb kocsmát...
...hát ezért volt jó; meg még jó pár dologért :)
"Összességében jól éreztem magam, a látnivalók és a természet gyönyörű volt, az út gördülékenyen ment, nem voltak szervezési problémák, késések, programváltozások, a csapat is jó volt. Változatosak és érdekesek voltak a túrák – vízen-földön-levegőben, több esetben nem volt könnyű, de teljesíthető volt. Jól volt felépítve a fokozatos terhelés, jó felkészülés volt a Kinabalu mászásra. Máté nagyon jó szervező, problémamegoldó, segítőkész, barátságos, odafigyelt az emberekre. A térségről, országról egy kicsit több információ jöhetett volna, a konkrét programról, logisztikáról stb azonban mindig időben megkaptuk a megfelelő és alapos tájékoztatást (igény szerint többször is ). Szívesen utaznék vele egy következő túrán is. Az út hozta azt, amit vártam tőle. Számomra a legnagyobb élmény a Mulu Nemzeti Park (mindenestől) és a Mount Kinabalu mászás volt."
"Nagyon jól éreztem magam, amihez nagyban hozzájárult a kellemes társaság és a túravezető személye. A program tetszett, Mulu NP volt a csúcspont. Mindenképpen javasolni fogom az érdeklődőknek."
"Amíg itthon, a városban undok a hideg meg a köd, viszont Borneóóóón? A hegyekben először viccesen meghökkentő, majd hihetetlen és kellemes. A városban undok a meleg és a pára, viszont Borneón csak először megdöbbentő… és már azelőtt izzasztó :) Amíg aztán szépen akklimatizálódunk, és másodlagossá válik minden „hazai”. Érzés, szokás, lelkiügy és probléma, no meg ezek haverjai, kivéve a pálinkát. Mert Borneó egyszerűen csúcs jó! A sziget és a program változatos, így az impulzusok is. Van benne város, de leginkább természet, tenger és folyó, homokos tengerpart és hegycsúcsok, melegben eső, hidegben napsütés, lepkék és gekkók, vízesés és függőhíd, légkondi és ökolábnyom, maláj lakos és kínai, de indiai is, repülés és hajókázás, búvárkodás és hegymászás, tiger sör és tsingtao sör, csíkos halacskák és orángutánok, felhőkarcolók és korallzátonyok, barlangok és guanó, mondjukamfiteátrum és denevérek, szálloda és mosoda, cserkésztáborszerű lak és aggregátor, magas motorosfűrészhangot kiadó rovar és varánusz, és persze A DZSUNGEL. Meg a kancsóka nevű növény, amiből a szomjas kismajmok kiisszák az esővizet. Borneó egy élhető, és szuper jól „berendezett” kalandos sziget, ahol rengeteg a színes apró részlet, és amelyben idő is van bőven elveszni. Így szinte biztos, hogy mindenki megtalálja azt amiért jött/megy, vagy felfedez valami újat és újat még itthon is mikor döbbenten nézi meg az útitársak fotóalbumát, és kérdezi hogy jééé ilyen is volt Borneón? – juhu. Fantasztikus élmény volt éjjel megmászni a Mt. Kinabalut majd az is, ahogy odafent a napfelkelte lesett meg minket, jutalomként búvárkodni a korallzátonyokon a színes halak fölött, és elképzelhetetlen méretű barlangbejáratokhoz csöppenni egy olyan folyó mellett, amin motorcsónakokkal gázoltunk végig a dzsungel mélyén, ahol rengeteg majom is él, és ugráltak a házunk tetején… Ha kismajom lehetnék én is élnék Borneón. De amúgyis, vagy csak úgy visszamennék."
 
Belépés
JEGYEZZEN MEG
Elfelejtett jelszó | Regisztráció
Rendezés