Izland

Körutazás az északi sarkkörnél

„Hajóztál már jéghegyek között? Sétáltál friss lávamezőn? Láttál már élőben gejzírt, óriási vízeséseket, éjféli napot, seregnyi egzotikus tengeri madarat? Részt vennél egy bálnalesen…” Előző Izland túráinkon mindezt megnéztük, s a csodák napról-napra lenyűgözték csapatunkat. Sétáltunk a 2010-es vulkánkitörés gőzölgő láváján, láttuk az ezeréves parlament helyszínét, természetes meleg vízű forrásban töltöttük az estét a világtól elszigetelt felföldön, s még sorolhatnánk... Ha szeretnél te is az Izlandot felfedezők klubjához csatlakozni, itt a lehetőség! Az igényeknek megfelelve alakítottuk ki utunkat, melyet tovább csiszoltunk, így a teljes sziget körbejárása, felderítése szerepel a programunkban, és továbbra is turistaházakban és panziókban szállunk meg. A nyári napforduló közelében ráadásul a rendkívül hosszú nappalokkal időnk is annyi, mint a tenger! :)

Ha nem elégedsz meg azzal, hogy egy párnapos programmal csak elhúzzák a mézes madzagot az orrod előtt, hanem szeretnéd valóban bejárni és felfedezni Izland egyedülálló szigetét, akkor ezt az utat neked találták ki.
Időpontok
Telítettség
Jelentkezési határidő
2017. június 23. -
2017. július 03.
Már csak néhány hely maradt!
1

 
Reykjavik
 

Érkezés Reykjavíkba. Ez Földünk legészakibb fővárosa, aminek a neve füstölgő öblöt jelent, mivel a felfedezők a geotermikus folyamatok nyomán felszálló gőzt füstnek vélték. Az érkezést követően a szállásunkra utazunk, megtartjuk ismerkedési estünket és egyben megkezdjük ráhangolódásunkat erre az egyedülálló utazásra. Szállás: turistaszállás, ahol két éjszakát fogunk eltölteni.

2

 
Reykjavik
 

A mai napunkat Reykjavík felfedezésével töltjük. Meglátogathatjuk a botanikus kertet, ahol a helyi flóra színpompás virágaival találkozhatunk, illetve az állatparkban testközelből láthatunk rénszarvast és sarki rókát. Felkereshetjük azt a mára már a történelem részévé vált házat, ahol a Gorbacsov-Reagan találkozóra került sort. Várnak még ránk múzeumok, galériák, a képeslapokról ismert katedrális, és az egyetem. Egy hatalmas maketten pedig még azt is megnézzük, hogy merre vezet majd az utunk a szigeten, és elkészítjük a ’kötelező’ fotót a viking hajó szobránál. A délután hátralevő részét a főváros további felfedezésével, pénzváltással, és élelmiszer vásárlással töltjük. Akik pedig az utazás és városnézés után kicsit lazulni szeretnének, azokkal fakultatív program keretében Izland talán leghíresebb fürdőjébe, a Kék Lagúnába is ellátogathatunk. A forróvizes medencékben elheveredve igencsak meg lehet nyugodni... :) Aki fokozni szeretné a fürdő vonzerejét, bekenheti bőrét diatoma iszappal. Városnézés és fürdés után visszatérünk a tegnapról ismert szállásunkra.

3

 
Reykjavík, Þingvellír Nemzeti Park, Geysír, Gülfoss-vízesés
 

Reggel találkozunk a buszunkkal, amely ezt követően még 9 napig fog szállítani minket. A túránk során a szigetet az óramutató járásával ellentétesen, Délkelet felé indulva járjuk körbe. A busszal tehát először egy rövid, kb. egyórás út után megérkezünk a Þingvellir Nemzeti Parkba. Ez a hely sok szempontból is igen érdekes: egyrészt a korai viking leszármazottak, Izland államalapító klánjai itt tartották éves gyűlésüket, így ez volt a világ első parlamentje (930-tól). Odaállhatunk arra a pontra, ahonnan a törvényeket kikiáltották. Másrészt itt találjuk Izland legnagyobb tavát is, a Þingvallavatn-t, amelynek legmélyebb pontja több, mint 100 méter, és a felszín alatti forrásaiból több ezer éve leszivárgott víz kristálytisztán kerül vissza a körforgásba. Továbbá amitől minden természetbúvárnak végigfut a hátán a hideg: az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozása. Ez máshol az Atlanti-óceán mélyén húzódik, itt viszont a felszínen látható keskeny szurdokvölgyek és egy repedéshálózat formájában. A kontinensek távolodása folyamatos, néhol mérik a szemközti sziklafalak elmozdulását. Innen Geysir felé vesszük az utunkat. A névadó hőforrás nem lövell ki évtizedek óta, de a mellette levő Strokkur igen aktív. Feledhetetlen élmény mellette állva várni a kitörést, és mikor kitartásunkat siker koronázza, egy csillogó, világoskék kupolát látunk felboltozódni, majd kilövellni. A gőzt a szél elröpíti, mi pedig várhatjuk a következő kitörést. A víz valóban forró, egy instant leveshez is tökéletesen megfelel. A nap megkoronázásaként néhány perc alatt átgurulunk a Gülfoss-hoz, az Arany-vízeséshez. Izland egyik legszebb vízesése 32 méter mély és kétlépcsős, egy 2,5 km hosszú, 70 méter mély kanyonban, a Hvítában folyik tovább. Mind a hangja, mind a látványa, és a mérete is lenyűgöző, így amikor nyugovóra térünk, lesz miről álmodni. Innen rövid buszozás után érkezünk meg egy hangulatos turistaszállásra, ahol egy éjszakát fogunk eltölteni, az úgynevezett Arany-kör bejárása után.

4

 
Hjálparfoss, Hekla, Seljalandsfoss, Gljúfurárpui, Stakkholtsgjá, Þórsmörk
 

Reggel Þórsmörk felé vesszük az irányt. Ide az utazók többsége nem jut el, mivel csak helyi vezetővel és speciális járművel, csak megfelelő időjárási körülmények között lehet behajtani. Útközben azonban számos érdekesség vár ránk. Először rápillantunk a Hjálparfoss Y-alakú vízesésére, majd az elképzelhetetlenül könnyű horzsakövek tengerében kicsit távolabbról feltűnik a világ egyik legismertebb vulkánja, a Hekla is. A „Pokol Kapuja” 1491 méter magas és egy több tíz kilométer hosszú vonulat része, amelynek a gerince kráterek sorozatából áll. A vulkán igen aktív, a történelmi időkben majd 20 kitörését jegyezték fel, az utolsót 2000-ben. A megmászása nem lehetséges, ugyanis kb. tízévente tör ki, így már éppen esedékes. Napjainkban olvad rajta a hó, morajlik, kisebb rengések tapasztalhatóak. Kijutva a kőtörmelékes útról egyre közelebb kerülünk az óceánparthoz. A Seljalandsfoss-nál elidőzünk, és izgalmas képeket készíthetünk arról, milyen egy vízesés hátulról - itt ugyanis mögé lehet kerülni. Néhány percre innen egy rejtett látványosság vár minket: egy kürtőben lezúduló, kecses, napfénnyel játszó vízesés, a Gljúfurárpui. Folytatva utunkat elhagyjuk a biztonság illúzióját keltő aszfaltot, és végre alkalmunk nyílik tesztelni a buszt. Földúton, folyókon és vízmosásokon át közelítjük meg Þórsmörk-öt. Elhaladunk az Eyjafjallajökull északi oldala mellett, ahol láthatjuk a 2010-es kitörés nyomait, azt a hasadékot, ahol kizúdult a jégolvadék a gleccserből. Besétálunk a Stakkholtsgjá mesebeli, eldugott, csodaszép, meredek falú szurdokvölgyébe, amelynek végén - ki gondolná - egy szemérmes vízesés vár minket. Busszal továbbdöcögünk az „út” végéig, onnan pedig egy rövid, de meredek emelkedővel kezdődő gyalogtúrára indulunk. A továbbiakban szelídebb lankákon bejárjuk az Eyjafjallajökull és a Myrdalsjökull között haladó túraút elejét. Lélegzetelállító látványt nyújt az Istenek Földje (Godaland), elképesztő nyugalom árad a tájból. A víz és a szél zúgását, a párafátyol mögött kibontakozó szemközti hegyoldal gleccsereinek látványát kézzelfogható hófoltokra cseréljük. Ha kigyönyörködtük magunkat, és feldolgoztuk a nyári hógolyózás dilemmáját, lassan visszaereszkedünk egy turisták részére kialakított  táborba, ahol turistaszállásunkon egy éjszakát fogunk eltölteni.

5

 
Skógafoss, Sólheimajökull, Dírhólaey, Skaftafell
 

A napot korán kezdjük, hogy időben kiérjünk a jégsapkák mögül a főútra. Első látványosságunk a Skógafoss lesz. A fekete homokmedencébe zúduló vízesés dübörgése hatékony ébresztő, főleg mert némi vízpárával is frissíti az arcunkat. Ezt követően különleges tapasztalattal gazdagodunk: egy gleccsert, a Sólheimajökull-t nézünk meg közelről. Nagyon közelről... A jég különböző árnyalatai, a kristályok változatossága, a gleccsertó türkiz-tej színe rabul ejt. Ezután kibuszozunk a tengerpart egyik kiszögelléséhez, ahol a híres Dírhólaey-sziklákon fészkelő madarakat nézhetjük meg. Alkák, lundák, sirályok, halfarkasok tömege indul innen a tenger felé halászni. A fekete kavicsos parton a tenger morajlása már önmagában egész napos program lehet, a bazaltfalak látványával, széllel szemben lebegő sirályokkal, csérekkel, halfarkasokkal. Ornitológiai éhségünket csillapítva Kelet felé haladunk, a Skaftafell Nemzeti Parkba. Itt túránk közben megnézzük többek között a Svartifoss vízesést, amelynek hatszögű bazaltoszlopai a Balaton-felvidék Hegyestűjére emlékeztetnek. A domboldalban emelkedve egyre jobban rálátunk az óceánig terülő homokpartra, a szövevényes folyómedrekre. Mivel a bokorerdő csak derékig ér, a növényzet nem akadályozza a kilátást. A túraút végén, egy szakadék mélyén elénk tárul egy tekintélyes gleccser, a maga lenyűgöző méreteivel. Saját szemünkkel láthatjuk a földrajzkönyvekből ismert tipikus végmorénát, az olvadékvízből táplálkozó, összefonódó, kanyargó folyót. Miután kigyönyörködtük magunkat az elénk táruló látványban, visszatérünk buszunkhoz, amellyel turistaszállásunkra utazunk, ahol egy éjszakát fogunk eltölteni.

6

 
Jökulsárlón
 

Reggel az egyik legkülönlegesebb helyet keressük fel, ami a Földön létezik: Jökulsárlónt. Már-már fantasztikumnak ható látványa több mozifilm ’díszletéül’ is szolgált. A Vatnajökull jégsapka gleccsere egy lagúnába borjadzik, így a vízen jéghegyek úsznak. A parton apró jégszilánkok csilingelnek a hullámzásban, a kavicshegyek között pedig tengeri madarak fészkelnek, és zuhanórepülésben akár meg is támadják a betolakodót. A jéghegyek kiúsznak a tengerre, ahol fókák, apácaludak, pehelyrécék és északi búvárok kerülgetik őket. A lagúnában kétéltű, hatalmas kerekű és hajótestű járművekkel lehet a változatos színű és alakú jégdarabok között 'csónakázni'. Sok kérdésre választ kaphatunk: miért kék az egyik jéghegy, miért fehér a másik? Tényleg 1000 éves jeget foghatunk a kezünkbe? Mit jelent az, hogy ez a legmélyebb gleccser? Kiérve a szárazföldre kimegyünk a tengerhez. Fekete homokpartján tündérmesébe illő, kristálypalotát idéző, akár több köbméteres jégtömbök hevernek, amelyeken a nap sugarai valószínűtlenül csillannak meg. Innen a keleti fjordokat érintve többórás buszozás után érkezünk meg egy hangulatos kisvárosba, ahol egy éjszakát fogunk eltölteni turistaszállásunkon.

7

 
Dettifoss, Krafla , Myvatn
 

Délelőtt már a sziget északi részén haladunk. Itt az időjárás merőben más, rendszerint csapadék alig van, kevésbé felhős, és mivel közelebb kerülünk a sarkkörhöz, az éjszakai világosság is feltűnőbb, így természetes fénynél lehet olvasgatni akár éjfélkor is szabad ég alatt. A nap folyamán meglátogatjuk az egyik leghíresebb vízesést, a Dettifosst. Aztán a sok-sok nemzedékkel ezelőtt élt vikingősök ösvényeit kőbabákkal jelző úton eljutunk a Krafla vulkán lávamezőjéhez, amely több, eltérő korú kiömlésről tanúskodik. Minél régebbi egy-egy lávafolyam, annál vastagabb rajta a moharéteg, a legfrissebbek pedig még gőzölögnek. Körbesétáljuk a Víti („Pokol”) krátertavat, amelynek meredek fala alján zöld víz tündöklik. A közelben félelmetes, mitikusnak tűnő iszapfortyogók, sárgás kénszivárgások, elképzelhetetlen színkavalkádban pompázó kietlen földek, kigőzölgésektől kísértetiessé váló árnyak sűrűsödnek egy zsebkendőnyi területen. Néhol a hó és a fekete lávakő összeér, másutt a párnaszerűen felgyűrődött, szivacsos kőzet mély üregeket rejt, és van, ahol csak saját felelősségre lehet sétálni, mert a talaj esetleg beomolhat. A terület tehát valóban aktív. A nap végén a szürreális látványt nyújtó vidéktől néhány percre található Myvatn-hoz (jelentése: Szúnyog- tó) utazunk, melynek partján két éjszakát fogunk tölteni turistaszállásunkon.

8

 
Myvatn, Hverfjall, Dimmuborgir, Reykjahlíd
 

Egész nap a Myvatn környékén kirándulunk. Számos látnivaló akad: a tóban szigetecskék, pszeudokráterek, a föléjük magasodó Hverfjall fekete salakból álló krátere, alatta elterülő, legendákat ihlető sziklaerdő (Dimmuborgir), hőforrások által táplált tavacskák és barlangok várnak minket. És ne feledkezzünk meg az új, még kevésbé híres, de minőségében a Kék Lagúnát utolérő, természetes hőforrásokkal táplált fürdőről. A hosszú nap után késő este, de még világosban kortyolhatunk el egy sört a kinti medencében. Fürdés után visszatérünk előző éjszakai szállásunkra.

9

 
Godafoss, Akureyri, bálnales
 

A mai napunk is igen sok érdekességet tartogat. Az északi nagyváros, Akureyri felé vezető úton megnézzük a Godafoss vízesést, majd a fjord partján Északra tartva fakultatív program keretében elmehetünk egy bálnales hajóútra, vagy átkompolhatunk Izland második legnagyobb szigetére. A bálnamegfigyelésre szakosodott hajók igen jó aránnyal találnak tengeri emlősöket, nagy élmény látni ezeket a hatalmas állatokat. Tavaly sikerült többször is a hajó mellett teljesen közelről megpillantani néhány bálnát. Olykor pedig megilletődve kaptuk fel a fejünket a hátunk mögött kifújt levegő hangos pöffenésére a hajó másik oldaláról, és drukkoltunk, hogy a cet megint csapjon egyet a farkával a lemerülésekor. Később egy delfinrajt is láttunk, majd az est fénypontjaként az egész csapat kóstoltatására elegendő halat percek alatt fogtuk ki. A hajóút végén fűszervajjal párolva el is fogyasztottuk mindet. Akinek inkább sétához van kedve, menetrendszerinti komppal negyed óra alatt átkelhet Hrísey-re, és a turistaúton eljuthat azokhoz a sziklákhoz, ahol madarak sokasága él, és közben találkozhatunk a letűnt évszázadokat idéző halszárítókkal is. Ezekben a hazai kukoricatároló górékra emlékeztető építményekben, a tengeri sós levegőn szárítva tartósítják a felkötött halakat. Igény szerint meglátogathatjuk az uszodát, vagy a belvárosban sétálgathatunk, elvegyülve a helyiek között. Este Akureyri pezsgő városában alszunk, hangulatos magánházban, ahol egy éjszakát fogunk eltölteni.

10

 
Felföld, Hveravellír, Kerlingarfjöl
 

Reggel útra kelve a sziget belseje felé vesszük az irányt, de nem mulasztjuk el, hogy kihasználva a kínálkozó lehetőséget, betekintsünk az izlandiak korábbi életébe. A Glaumbaer-i skanzen átfogóan mutatja be, hogyan zajlott az élet a tőzegházakban kevesebb, mint 100 évvel ezelőtt is. Ezután letérünk a szilárd burkolatú útról, kősivatagon vágunk keresztül. Ismét egy, a legtöbb turista számára ismeretlen tájat fedezünk fel: a lakatlan és terméketlen felföldet. A területet jégsapkák és gleccserfolyók uralják. A felület sok helyen összecementálódott a hosszú idő alatt, ha rálépve feltörjük, emberöltőnyi nyomot hagyunk magunk után. Ezen a holdbéli tájon megállunk egy rövid sétára Hveravellír iszapfortyogóinál, majd továbbutazunk az amúgy is elhagyatott Felföld még félreesőbb zsákutcájába, Kerlingarfjöll-be. Havas hegyek között egy piciny területen olyan posztvulkáni tevékenységeknek lehetünk szemtanúi, ami valóban páratlan. Hveradalír völgyeiben ha a számtalan hőforrás gőze felszáll, hihetetlen színek tárulnak fel. A szállásunk meglehetősen puritán lesz, de mit várhatunk a világ vége mögött pár km-rel, a semmi közepén. Viszont a közelében található egy természetes hőforrás által táplált kis medence, ahova elsétálhatunk vacsora után.

11

 
Kerlingarfjöll, Reykjavík, Keflavík
 

Az utolsó napunk is mozgalmas lesz. A felföldet csak lassan hagyjuk magunk mögött, hiszen az úttalan utakon sietni nem lehet, és meg-megállunk az arra érdemes kilátópontokon is. Lefotózzuk a türkizszínű gleccserfolyókat, majd az utolsó morénasáncok jelzik, hogy visszaértünk arra az aszfaltútra, ahol a Gülfoss már régi ismerősként köszönt minket. Miután visszaértünk Reykjavíkba, a repülőgép indulásának függvényében kimegyünk a reptérre. Itt még alkalmunk nyílik beszerezni néhány flaska Brennivín-t ajándék gyanánt a barátoknak, majd a levegőben még teszünk egy tiszteletkört a Csodasziget fölött, és egyre emelkedve fürkésszük, vajon épp melyik jégsapka fut el alattunk.

Az oldalon látható képeket Dr. Szarvas Péter, Szabó Szilveszter és Szántó László készítették.

 
Belépés
JEGYEZZEN MEG
Elfelejtett jelszó | Regisztráció
Rendezés