Izland

Körutazás az északi sarkkörnél

„Hajóztál már jéghegyek között? Sétáltál friss lávamezőn? Láttál már élőben gejzírt, óriási vízeséseket, éjféli napot, seregnyi egzotikus tengeri madarat? Részt vennél egy bálnalesen?” Izland túráinkon mindezt megnézzük. Látjuk az ezeréves parlament helyszínét, gleccsereket, fjordokat, természetes meleg vizű forrásban heverünk a világtól elszigetelt felföldön, s még sorolhatnánk... Ha szeretnél te is az Izlandot felfedezők klubjához csatlakozni, itt a lehetőség! A rendkívül hosszú nappalokkal ráadásul időnk is annyi, mint a tenger! :)

Ha nem elégedsz meg azzal, hogy egy párnapos programmal csak elhúzzák a mézes madzagot az orrod előtt, hanem szeretnéd valóban bejárni és felfedezni Izland egyedülálló szigetét, akkor ezt az utat neked találták ki. Velünk továbbra is a teljes sziget körbejárása, felderítése a cél.
Időpontok
Telítettség
Jelentkezési határidő
2018. június 30. -
2018. július 10.
Még tudsz jelentkezni
2018. április 29.
1

 
Reykjavik
 

Érkezés Reykjavíkba. Ez Földünk legészakibb fővárosa, aminek a neve füstölgő öblöt jelent, mivel a felfedezők a geotermikus folyamatok nyomán felszálló gőzt füstnek vélték. A reptérről a szállásunkra utazunk, majd a belvárosban fogunk sétálni egész nap. Felkeressük azt a mára már a történelem részévé vált házat, ahol a Gorbacsov-Reagan találkozóra került sort. Várnak még ránk múzeumok, galériák, a képeslapokról ismert katedrális, és a Parlament. Egy hatalmas maketten pedig még azt is megnézzük, hogy merre vezet majd az utunk a szigeten, és elkészítjük a ’kötelező’ fotót a viking hajó szobránál. Akinek van kedve, meglátogathatja a botanikus kertet, ahol a helyi flóra színpompás virágaival találkozhatunk, illetve az állatparkban testközelből láthatunk rénszarvast és sarki rókát. Vacsora után megtartjuk ismerkedési estünket és egyben megkezdjük ráhangolódásunkat erre az egyedülálló utazásra. Szállás: turistaszállás.

2

 
Arany-kör: Þingvellír Nemzeti Park, Geysír, Gülfoss-vízesés
 

Reggel találkozunk a buszunkkal, amely 9 napig fog szállítani minket. A túránk során a szigetet az óramutató járásával ellentétesen, Délkelet felé indulva járjuk körbe. Először a Þingvellir Nemzeti Parkba látogatunk el. Ez a hely sok szempontból is igen érdekes: egyrészt a korai viking leszármazottak, Izland államalapító klánjai itt tartották éves gyűlésüket, így ez volt a világ első parlamentje (930-tól). Odaállhatunk arra a pontra, ahonnan a törvényeket kikiáltották. Másrészt itt találjuk Izland legnagyobb tavát is, a Þingvallavatn-t, amelynek legmélyebb pontja több, mint 100 méter, és a felszín alatti forrásaiból több ezer éve leszivárgott víz kristálytisztán kerül vissza a körforgásba. Továbbá amitől minden természetbúvárnak végigfut a hátán a hideg: az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozása a felszínen látható, keskeny szurdokvölgyek és egy repedéshálózat formájában. A kontinensek távolodása folyamatos, néhol mérik a szemközti sziklafalak elmozdulását. Innen Geysir felé vesszük az utunkat. A névadó hőforrás nem lövell ki évtizedek óta, de a Strokkur igen aktív. Feledhetetlen élmény mellette állva várni a kitörést, és mikor kitartásunkat siker koronázza, egy csillogó, világoskék kupolát látunk felboltozódni, majd kilövellni. A gőzt a szél elröpíti, mi pedig várhatjuk a következő kitörést. Innen átgurulunk a Gülfoss-hoz, az Arany-vízeséshez. Izland egyik legszebb vízesése 32 méter mély, kétlépcsős, és egy 70 méter mély kanyonban folyik tovább. A hangja, látványa, mérete lenyűgöző. A sziget talán legismertebb vízesését magunk mögött hagyva rövid buszozás után érkezünk meg egy hangulatos turistaszállásra, ahol egy éjszakát fogunk eltölteni. Vacsora után azonban még alkalmunk adódik egy exkluzív fürdőt felkeresni. Az igényes, mégis családias hangulatú hely 3 gőzkabinja egy természetes, felszín közeli „üstre” települt. Lehet hallani lábunk alól a forró víz rotyogását. A legmelegebb helyiség elviselhetősége másodpercekben mérhető. A szabad ég alatt néhány pihenőmedence hívogat, a meleg vízben elnyúlva relaxálhatunk. De van száraz szauna is a forróbb élményekre vágyóknak. Hűsölni pedig mi más lenne autentikusabb, mint egy tó, ami 10 lépésre van. Éjszakai világosság, távolban havas hegycsúcsok, tükörsima víz; maga a megtestesült nyugalom. Szállás: turistaszállás, ellátás: reggeli.

3

 
Hjálparfoss, Hekla, Seljalandsfoss, Gljúfurárpui, Stakkholtsgjá, Þórsmörk
 

Reggel Þórsmörk felé vesszük az irányt. Ide az utazók többsége nem jut el, mivel csak helyi vezetővel és speciális járművel, csak megfelelő időjárási körülmények között lehet behajtani. Útközben azonban számos érdekesség vár ránk. Először rápillantunk a Hjálparfoss Y-alakú vízesésére, majd az elképzelhetetlenül könnyű horzsakövek tengerében kicsit távolabbról feltűnik a világ egyik legismertebb vulkánja, a Hekla is. A „Pokol Kapuja” 1491 méter magas és egy több tíz kilométer hosszú vonulat része, amelynek a gerince kráterek sorozatából áll. A vulkán igen aktív, a történelmi időkben majd 20 kitörését jegyezték fel, az utolsót 2000-ben. A megmászása nem lehetséges, ugyanis kb. tízévente tör ki, így már nagyon időszerű. Napjainkban olvad rajta a hó, morajlik, kisebb rengések tapasztalhatóak. Kijutva a kőtörmelékes útról egyre közelebb kerülünk az óceánparthoz. A Seljalandsfoss-nál elidőzünk, és izgalmas képeket készíthetünk arról, milyen egy vízesés hátulról - itt ugyanis mögé lehet kerülni. Néhány percre innen egy rejtett látványosság vár minket: egy kürtőben lezúduló, kecses, napfénnyel játszó vízesés, a Gljúfurárpui. Folytatva utunkat elhagyjuk a biztonság illúzióját keltő aszfaltot, és végre alkalmunk nyílik tesztelni a buszt. Földúton, folyókon és vízmosásokon át közelítjük meg Þórsmörk-öt. Elhaladunk az Eyjafjallajökull északi oldala mellett, ahol láthatjuk a 2010-es kitörés nyomait, azt a hasadékot, ahol kizúdult a jégolvadék a gleccserből. Besétálunk a Stakkholtsgjá mesebeli, eldugott, csodaszép, meredek falú szurdokvölgyébe, amelynek végén - ki gondolná - egy szemérmes vízesés vár minket. Busszal továbbdöcögünk az „út” végéig, onnan pedig egy rövid, de meredek emelkedővel kezdődő gyalogtúrára indulunk. A továbbiakban szelídebb lankákon bejárjuk az Eyjafjallajökull és a Myrdalsjökull között haladó túraút elejét. Lélegzetelállító látványt nyújt az Istenek Földje (Godaland), elképesztő nyugalom árad a tájból. A víz és a szél zúgását, a párafátyol mögött kibontakozó szemközti hegyoldal gleccsereinek látványát kézzelfogható hófoltokra cseréljük. Visszatérve a buszhoz még egy erőpróba vár ránk: átkelünk egy gleccserfolyón, mert a tábor a túlparton van. Reméljük, nem lesz túl magas a vízállás. Szállás: turistaszállás.

4

 
Skógafoss, Sólheimajökull-gleccsertúra, Dyrhólaey, Reynisfjara, Vík
 

A napot korán kezdjük, hogy időben kiérjünk a jégsapkák mögül a főútra. Első látványosságunk a Skógafoss lesz. A fekete homokmedencébe zúduló vízesés dübörgése hatékony ébresztő, főleg mert némi vízpárával is frissíti az arcunkat. Ezt követően különleges tapasztalattal gazdagodunk: egy gleccsert, a Sólheimajökull-t nézzük meg közelről. Nagyon közelről... A jég különböző árnyalatai, a kristályok változatossága, a gleccsertó türkiz-tej színe rabul ejt. Az érdeklődőkkel fakultatív program keretében részt vehetünk egy 2 órás, hágóvasas, jégcsákányos gleccsertúrán. Láthatjuk a keskeny, mély hasadékokat, fekete vulkáni hamu kúpokat, ebben az új, csodás világban. Ezután kibuszozunk a tengerpart egyik kiszögelléséhez, ahol a híres Dyrhólaey-sziklákon fészkelő madarakat nézhetjük meg. Alkák, lundák, sirályok, halfarkasok tömege indul innen a tenger felé halászni. A fekete kavicsos parton a tenger morajlása már önmagában egész napos program lehet, a bazaltfalak látványával, széllel szemben lebegő sirályokkal, csérekkel, halfarkasokkal. Az estét a déli part fővárosában töltjük. Szállás: turistaszállás.

5

 
Fjadrárgljúfur Kanyon, Skaftafell Nemzeti Park, Jökulsárlón – hajózás a jéghegyek között
 

Reggel tovább folytatjuk utunkat Kelet felé. Elképesztő nap vár ránk. A Fjadrárgljúfur Kanyonban kezdünk. A folyó magas sziklafalak között ér ki az óceánparti övezetbe, megkapó a meredélyek tetején végigsétálni. A fennsíkra érve pedig kitárulnak előttünk a végeláthatatlan, zöld lankák. Reggeli sétánk után a Skaftafell Nemzeti Parkba megyünk. Túránk közben megnézzük többek között a Svartifoss vízesést, amelynek hatszögű bazaltoszlopai a Balaton-felvidék Hegyestűjére emlékeztetnek. A domboldalban emelkedve egyre jobban rálátunk az óceánig terülő homokpartra, a szövevényes folyómedrekre. Mivel a bokorerdő csak derékig ér, a növényzet nem akadályozza a kilátást. A túraút végén, egy szakadék mélyén elénk tárul egy tekintélyes gleccser, a maga lenyűgöző méreteivel. Saját szemünkkel láthatjuk a földrajzkönyvekből ismert tipikus végmorénát, az olvadékvízből táplálkozó, összefonódó, kanyargó folyót. Miután kigyönyörködtük magunkat az elénk táruló látványban, továbbmegyünk a világ egyik leglenyűgözőbb helyére: Jökulsárlónba. Már-már fantasztikumnak ható látványa több mozifilm ’díszletéül’ is szolgált. A Vatnajökull jégsapka gleccsere egy lagúnába borjadzik, így a vízen jéghegyek úsznak. A parton apró jégszilánkok csilingelnek a hullámzásban, a kavicshegyek között pedig tengeri madarak fészkelnek, és zuhanórepülésben akár meg is támadják a betolakodót. A jéghegyek kiúsznak a tengerre, ahol fókák, apácaludak, pehelyrécék és északi búvárok kerülgetik őket. A lagúnában kétéltű járművekkel lehet a változatos színű és alakú jégdarabok között 'csónakázni'. Sok kérdésre választ kaphatunk: miért kék az egyik jéghegy, miért fehér a másik? Tényleg 1000 éves jeget foghatunk a kezünkbe? Mit jelent az, hogy ez a legmélyebb gleccser? Kiérve a szárazföldre kimegyünk a tengerhez. Fekete homokpartján tündérmesébe illő, kristálypalotát idéző, akár több köbméteres jégtömbök hevernek, amelyeken a nap sugarai valószínűtlenül csillannak meg. Innen csak néhány km-re töltjük az éjszakát. Szállás: turistaszállás, ellátás: reggeli.

6

 
Hoffellsjökull, Höfn, Djúpivogur, Reyðarfjörður
 

A délelőttöt még a gleccserek vonzásában töltjük. Elsétálunk a Hoffellsjökullhoz, és végre kipróbáljuk a híres termálvizes szabadtéri fürdők egyikét. Ezek kis medencék, néhol csekély erőfeszítéssel alakították ki őket, máshol ki vannak rakva terméskővel, de a lényeg a meleg víz. Az ég kékje alatt, jeges-havas hegyek előterében kellemes kicsit áztatni magunkat. A pihenés után benézünk a homár-fővárosba, majd a keleti fjordokban buszozunk. A táj egy csapásra megváltozik, kietlen, meredek oldalú hegyek lábánál kanyarog az út az óceán partján. Az arra alkalmas kilátóponton meg is állunk, csodás a sziklafal és a víz találkozása. Az éjszakát az egyik fjordban töltjük. Szállás: turistaszállás.

7

 
Dettifoss, Krafla , Myvatn
 

Délelőtt már a sziget északi részén haladunk. Itt az időjárás merőben más, rendszerint csapadék alig van, kevésbé felhős, és mivel közelebb kerülünk a sarkkörhöz, az éjszakai világosság is feltűnőbb, így természetes fénynél lehet olvasgatni akár éjfélkor is. A nap folyamán meglátogatjuk az egyik leghíresebb vízesést, a Dettifosst. Filmekben is szerepelt, felszálló ködfelhője messziről látszik, és a dübörgése is távolról sejteti lenyűgöző méreteit. Ha szerencsénk van, akár kettős szivárványt is láthatunk. Innen csak néhány perc a szelídebb, de ugyancsak látványos Selfoss. Aztán a sok-sok nemzedékkel ezelőtt élt vikingősök ösvényeit kőbabákkal jelző úton eljutunk a Krafla vulkán lávamezőjéhez, amely több, eltérő korú kiömlésről tanúskodik. Minél régebbi egy-egy lávafolyam, annál vastagabb rajta a moharéteg, a legfrissebbek pedig még gőzölögnek. Körbesétáljuk a Víti („Pokol”) krátertavat, amelynek meredek fala alján zöld víz tündöklik. A közelben félelmetes, mitikusnak tűnő iszapfortyogók, sárgás kénszivárgások, elképzelhetetlen színkavalkádban pompázó kietlen földek, kigőzölgésektől kísértetiessé váló árnyak sűrűsödnek egy zsebkendőnyi területen. Néhol a hó és a fekete lávakő összeér, másutt a párnaszerűen felgyűrődött, szivacsos kőzet mély üregeket rejt, és van, ahol csak saját felelősségre lehet sétálni, mert a talaj esetleg beomolhat. A terület tehát valóban aktív. A nap végén a szürreális látványt nyújtó vidéktől néhány percre található Myvatn-hoz (jelentése: Szúnyog-tó) utazunk. Vacsora után alkalmunk lesz a közeli, még kevésbé híres, de minőségében a Kék Lagúnát utolérő, természetes hőforrásokkal táplált fürdőt felkeresni. A hosszú nap után késő este, de még világosban kortyolhatunk el egy sört a kinti medencében, miközben a domboldalról elénk tárul a tó, mellettünk pedig ott emelkedik Hverfjall salakkrátere. Szállás: turistaszállás.

8

 
Myvatn, Godafoss, Akureyri, bálnales
 

Reggel még a Myvatn pszeudokrátereivel ismerkedünk, miközben vékonycsőrű víztaposók (kedves kis madarak) szaladgálnak karnyújtásnyira tőlünk a fűben. A séta után megnézzük a Godafoss vízesést, melynek fontos szerepe van Izland történelmében. Nem mellesleg igen látványos, sokat fotózott a patkó alakú víztömeg. Ezt követően hamarosan elérjük a fjordot, amelynek partján Akureyri vár minket. A második legnagyobb város pezseg, tele van élettel. A környék azonban másról híres: ez az ország legjobb bálnamegfigyelő területe. Mi sem hagyjuk ki a lehetőséget, késő este tengerre szállunk. A hajók igen jó aránnyal találnak tengeri emlősöket, nagy élmény látni ezeket a hatalmas állatokat. Minden évben látunk ceteket. Hol a hajó mellett tűntek fel, a kifújt levegő tőlünk néhány méterre pöffent, máskor delfinrajt fotóztunk, tavaly pedig annyi bálnát láttunk, hogy nem tudtuk megszámolni őket. A farokcsapással kísért alámerülés kedvenc fotótéma. A kirándulás zárásaként pedig kipróbálhatjuk a tengeri horgászást. Reméljük, szerencsénk lesz, mert amit fogunk, meg is sütik nekünk. Szállás: turistaszállás.

9

 
Felföld, Hveravellír, Kerlingarfjöll
 

Reggel útra kelve a sziget belseje felé vesszük az irányt, de nem mulasztjuk el, hogy kihasználva a kínálkozó alkalmat, betekintsünk az izlandiak korábbi életébe. A Glaumbaer-i skanzen átfogóan mutatja be, hogyan zajlott az élet a tőzegházakban kevesebb, mint 100 évvel ezelőtt is. Ezután letérünk a szilárd burkolatú útról, kősivatagon vágunk keresztül. Ismét egy, a legtöbb turista számára ismeretlen tájat fedezünk fel: a lakatlan és terméketlen felföldet. A területet jégsapkák és gleccserfolyók uralják. A felület sok helyen összecementálódott a hosszú idő alatt, ha rálépve feltörjük, emberöltőnyi nyomot hagyunk magunk után. Ezen a holdbéli tájon megállunk egy rövid sétára Hveravellír iszapfortyogóinál. Továbbá, izlandiként viselkedve megmártózunk egy szabad ég alatti termálmedencében. A kőből kirakott kis dagonyázó nagyon kellemes perceket ígér. A semmi közepén, egy geotermikus mező mellett, távolban jégsapkák, mi pedig nyakig elmerülve a természetes forró vízben. Innen továbbutazunk az amúgy is elhagyatott Felföld még félreesőbb zsákutcájába, Kerlingarfjöll-be. Havas hegyek között egy piciny területen olyan posztvulkáni tevékenységeknek lehetünk szemtanúi, ami valóban páratlan. Hveradalír völgyeiben ha a számtalan hőforrás gőze felszáll, hihetetlen színek tárulnak fel. A szállásunk ennek közelében lesz. Az épülettől nem messze található egy természetes hőforrás által táplált kis medence, ahova elsétálhatunk vacsora után. Szállás: turistaszállás.

10

 
Kerlingarfjöll, Kerid, Reykjavík, Kék Lagúna
 

A felföldet csak lassan hagyjuk magunk mögött, hiszen az úttalan utakon sietni nem lehet, és meg-megállunk az arra érdemes kilátópontokon is. Lefotózzuk a türkizszínű gleccserfolyókat, majd az utolsó morénasáncok jelzik, hogy visszaértünk arra az aszfaltútra, ahol a Gülfoss már régi ismerősként köszönt minket. Útba esik a mélykék színű Kerid kráter is, majd kiérünk az óceánpartra. Miután visszaértünk Reykjavíkba, délután elmehetünk a világhírű Kék Lagúnába. A medencékben türkizkék víz vár minket, de betérhetünk a gőzkamrákba vagy szaunákba is. Aki fokozni szeretné a fürdő vonzerejét, bekenheti magát diatoma iszappal. Valósággal megfiatalodik tőle a bőrünk. Innen visszabuszozunk a fővárosba, és a szállás közelében a központban még sétálhatunk egyet vacsora után. Szállás: turistaszállás.

11

 
Reykjavík
 

Repülőgépünk menetrendjének függvényében kimegyünk a reptérre. Itt még alkalmunk nyílik beszerezni néhány flaska Brennivín-t ajándék gyanánt a barátoknak, majd a levegőben még teszünk egy tiszteletkört a Csodasziget fölött, és egyre emelkedve fürkésszük, vajon épp melyik jégsapka fut el alattunk.

Az oldalon látható képeket Dr. Szarvas Péter, Szabó Szilveszter és Szántó László készítették.

 
Belépés
JEGYEZZEN MEG
Elfelejtett jelszó | Regisztráció
Rendezés