Kalkó Ildikó
 
Nemrégiben elgondolkoztam, hogy melyek azok a dolgok, milyen jellegű események azok, amikor úgy igazán nagyon boldog vagyok. Három nagy csoport köré tudtam gyűjteni őket, és ezek közül az egyik az utazás, a hegyek, a természet volt. Ezért van az, hogy ha csak tehetem – megyek. Mindegy, hogy a kertbe, a szomszédos hegyre, az Alpok csúcsaira vagy a tengeren túlra. A leggyakrabban hegyekre – kicsikre és nagyokra egyaránt (ebből a szempontból nem értek egyet Petőfivel – lsd. Az Alföld). Az Eupolsszal szívesen dolgozom együtt, mert pont azt a típusú utazást képviseli, melyet magam is kedvelek: változatos tájakra megyünk, sok természettel, testközelből kiélvezve minden szépséget. A vízeséseket nem csak fényképezzük, hanem olykor bemászunk a vízsugár alá is, vagy hajnalban kelünk, ha kell, egy magashegyi pirkadatért. Mert a valódi felfedezés nem abból áll, hogy új tájakat keresünk, hanem hogy azt új szemmel nézzük. (Marcel Proust) „Civilben” pedig azon dolgozom, hogy kis bolygónk még sokáig szép maradjon, hogy minél több fa menekedjen meg, s minél több ásványvizes üvegből legyen polár felső – a további nagyszerű utazásokhoz – melyeken remélem, találkozunk.
 
A túravezető által vezetett utak: