Repülőjáratunkkal a kora esti órákban érkezünk Nápoly repterére, ahonnét egy rövid buszozást követően érkezünk be a városba, ahol máris megkezdjük az ismerkedést. Szállásunk elfoglalása után megismerkedünk a nyüzsgő város forgatagával, kaotikusnak tűnő közlekedésével. Sétálunk a szűk, színes sikátorokban, amelyek a házak között feszülő kötelekre teregetett mosott ruháktól illatosak. Ha megéhezünk, betérünk egy igazi, autentikus pizzériába, ahol a helyiekkel együtt kóstolhatjuk meg Nápoly 2 legjellegzetesebb pizzáját, a klasszikus fokhagymás-paradicsomos Marinarat vagy a bivaly mozarrelás Margheritát. A bátrabbak megpróbálkozhatnak a pizza frittatával vagy a csípős szalámis Diavolával is. A késő esti órákban térünk vissza szállásunkra, de ha kedvünk van, Nápoly éjszakai életébe is belekóstolhatunk a belváros kisebb-nagyobb terein sétálgatva. Szállás panzióban.

Aki Nápolyban jár, az nem hagyhatja ki a csendben, méltóságteljesen a Nápolyi öböl felett trónoló Vezúv meghódítását. Meredek kaptatón érünk fel a kráterperemhez, ahonnan csodálatos kilátás nyílik mind a városra, mind pedig a kráter falára. A peremséta, a vulkán bejárása után utunk Pompeibe vezet, a vulkán újkori történelmünk során legismertebb kitörésének helyszínére. Az egykor 7 méter magas vulkáni hamuval borított település megmaradt emlékei között barangolva átérezzük az elemi csapást, amit i.sz. 79-ben mért a Vezúv a városra. Egész napos túránk után megérdemlünk egy igazi olasz vacsorát, választhatunk az itáliai ízek újragondolt fast food-os választékából vagy letehetjük voksunkat például egy spaghetti alle vongole (kagylós spagetti) mellett, mely nemcsak a nápolyiak kedvence, hanem az egész Amalfi part legelterjedtebb tésztája. Amennyiben nem vagyunk barátai a tengeri herkentyűknek, akkor sincs gond: a déliek specialitása közé tartozik a sült cukkíni virág, az articsóka és a padlizsán különböző módokon elkészítve vagy a töltött rizsgolyók, de bármit is választunk a helyiek szívüket, lelküket beleteszik, hogy elégedetten álljunk fel az asztaltól. Vacsoránk mellé megkóstolhatjuk a térség híres Limoncelloját (citromos krémlikőrjét) is. Este visszatérünk szállásukra, hogy fáradalmainkat kipihenjük, s hogy újult erővel vághassunk neki a következő napnak. Szállás panzióban, ellátás: reggeli. Szintkülönbség: 130 méter fel/le, gyalogtúra időtartama: 2-3 óra.

A nápolyi öböl neve szinte már-már összeforrott a szemben lévő csodálatos szigettel, Caprival. Caprit ugyan évente rengetegen látogatják meg, de senki sem bánja az itt eltöltött időt. A csodálatos sziget vitathatatlanul Olaszország , sőt, Európa egyik leggyönyörűbb helye. A Tirrén-tenger 10,4 km 2 -es területű földi paradicsoma már a rómaiak korában is népszerű üdülőhely volt. A Kr. e. 29-ben ide látogató Augustus császárt annyira megragadta a sziget szépsége, hogy a tulajdonában lévő, egyébként szintén gyönyörű Ischia szigetét elcserélte az annál jóval kisebb Caprira. Reggel átkompozunk a szigetre, hogy aztán Caprin töltsük az egész napot. Felfedezhetünk jónéhány természeti látnivalót, például az egyik legnépszerűbb strandot a Marina Piccola-t, mely Capri déli részén található. A fürdés mellett kiválókat lehet a szigeten kirándulni: a kirándulások, hegymászások végpontjai, és a túrák önmagukban is fantasztikus látványt nyújtanak. A sziget körbehajózása (számos ilyen túra indul a kikötőből) vagy az egyik fő látványosság a Grotta Azzurra, a Kék Barlang kishajókkal való megtekintése is hatalmas élmény. Meglátogathatjuk a császár kertjét, fellibegőzhetünk a sziget legmagasabb pontjára, a Monte Solaro tetejére. A látvány az 589 m magas hegy csúcsáról leírhatatlan. A libegő 15 perces útja alatt csodás kertek és gyümölcsösök felett halad el. Meglátogathatjuk Anacaprit, melynek fő látnivalója a Villa San Michele, amit a 20. század elején Axel Munthe svéd orvos Tiberius római császár villájának helyén épített. A villa kertjében egyiptomi, és egyéb antikvitás-kori ereklyék, és művészeti alkotások találhatók. Mindközül talán a fő ok, amiért megéri a belépődíj, az a kertből nyíló csodás kilátás Caprira, a kikötőre, a tengerre, és még a Vezúv is látszik! Anacapritól még gyalogszerrel elérhetjük a 3 km-re délnyugatra a Punta Carena világítótoronyot is, mely a mai napig eredeti funkcióját látja el, s a körülötte hullámzó tenger rabul ejti az oda látogatót. Késő délután indulunk vissza kompunkkal, hogy az egész napos élményekkel feltöltődve, rákészüljünk utolsó napunkra. Szállás panzióban, ellátás: reggeli.

Utolsó napunk bőven tartogat még élményeket Nápoly környékén. Délelőtt együtt utazunk el Solfatara-ba, mely egy alvó vulkán krátere Pozzuoli mellett, Nápolytól északra, amely kénes kigőzölgéseiről híres. A vulkáni utóműködések, a szolfatarának a klasszikus típusa és egyben névadója is. A vulkáni kráter leghosszabb átmérője megközelítőleg 700 méter. Kb. 4000 évvel ezelőtt keletkezett és utoljára 1198-ban tört ki. A délutánt a történelmi negyed utcái alatt húzódó katakombák sűrű hálózatának felfedezésével tölthetjük el, illetve szabadprogram keretében sétálhatunk egy nagyot a kikötőben, a Marinán, meglátogathatjuk a sétálóutcát és a Galleria Umberto-t, mely milánói mintára (II. Vittorio Emanuel Galéria) épült passzázs a város újjáépítésének egyik alapköve volt a XIX. század végén, fénykora a II. világháborúig tartott. Az elegáns passzázs a városi polgárság kedvelt találkozóhelyeként írta be magát a történelembe. Drága üzleteknek, kellemes kávézóknak ad otthont, míg harmadik emeletén lakások kaptak helyet. A keresztalaprajzú passzázs (melynek közepén monumentális üvegkupola található) egyik szárnya a forgalmas Via Toledora, míg másik szárnya a San Carlo operaházra nyílik. A passzázs része Nápoly UNESCO Világörökségi védettséget élvező belvárosának. Ha pedig mozgalmasabb sétára vágyunk, felmehetünk a Vomero városrészbe letekinteni az öbölbe, vagy megkóstolhatjuk Nápoly másik erősségét a gelatot, vagyis a helyi fagylaltot! Ezeken kívül még persze megtekinthetjük a dómot, a királyi palotát, az Új Várat, a jellegzetes Tojásvárat és a lefényképezhetjük az öböl fölé magasodó Vezúvot is. Elutazásunk előtt még lesz időnk kipróbálni a helyiek másik nagy kedvencét, a Babá-t, a rumba áztatott piskótát, vagy az egész délre jellemző ricotávval és körtével, vagy nutellával töltött cannoli-t. Utolsó napunkon már mi is egyet fogunk érteni Jókai Mórral, aki szerint e „röpke mondást nem kell ám úgy fordítani, hogy amint meglátta az emberfia Nápolyt, menjen halálozni; hanem hogy addig ne haljon meg, amíg Nápolyt meg nem látta!” Repülőjáratunk függvényében kiutazunk a reptérre, majd élményekkel gazdagodva búcsúzunk Itáliától. Ellátás: reggeli.