Találkozó  6:00-kor, indulás 6:15-kor a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 5 percre az A38 hajóval szemben). Rövid megállókkal utazunk a Zágrábtól délre emelkedő hegyek között megbújó Skrad városába, ahonnan első napi túránk indul. Kanyargós ösvényen ereszkedünk egyre mélyebben egy völgybe, ahol elérjük utunk egyik fénypontját, a 70 méter magas vízesést, mely egy barlang szája előtt zúdul alá. A patakot követve kisvártatva egy menedékházhoz érünk, ahol megpihenünk és belépőt váltunk. Utunk innen az Ördög-szoroson vezet keresztül, az alattunk siető folyó felett többször csak kiépített hidakon tudunk közlekedni a szűk szurdokban. A szurdok végénél még egy kaptató vár ránk, ami visszavisz minket buszunkhoz, amivel a Starigrad-Paklenicaban található szállásunk felé indulunk. (Túratáv: 7 kilométer, szintkülönbség: 350 méter fel/le.)

Reggel buszra szállunk és Közép-Dalmácia két legfontosabb turisztikai-kulturális központjába utazunk. A magyar történelemkönyvekből is jól ismert Trogir parányi óvárosa egy szigeten terül el, máig őrzi azt a képet, amit a XII-XV. századok között kapott. Minden dalmát városnál jobban megőrizte eredeti arculatát, ezért is válhatott világörökséggé. Bejárjuk a zegzugos sikátorokat és megcsodáljuk székesegyházát, mielőtt Horvátország második legnépesebb városába utaznánk. Split nem apró dalmát gyöngyszem, nem kedves kisváros, hanem igazi nagy kikötőváros, jelentős lakótelepekkel és ipari zónákkal. Mediterrán belvárosa ennek ellenére olyan látnivaló rejt, amit máshol nem láthatunk. A mai óváros Diocletianus római császár III. században emelt palotájának falai között épült fel a középkor folyamán. Az egykori termekből lakóházak, folyosókból sikátorok, apró kertekből terek alakultak az évszázadok alatt. Az óváros falain kívül hosszú kikötői sétány húzódik éttermekkel és kávézókkal. A kora esti órákban utazunk vissza szállásunkra.

A mai nap a pihenésé. Ha kellemes késő őszi időt sikerül kifognunk, akár még meg is mártózhatunk a tenger habjaiban Starigradban, vagy elsétálhatunk a Paklenica Nemzeti Parkba is. Azokkal, akik új vidékeket fedeznének fel, fakultatív kirándulásra indulunk a Kornati Nemzeti Parkba: buszunkkal Murter-szigetére hajtunk, ahonnan hajóval indulunk bejárni a páratlan szépségű parkot. A Kornati-szigetcsoportot körülbelül 150 apró mészkőszirt alkotja. Az Adria legtagoltabb partvidéki területe ez, a kék és fehér színek játékából kirajzolódó táj felejthetetlen élményt nyújt. A hófehér zátonyok és szigetek alkotta labirintusban kanyarogva csodáljuk meg az égbetörő sziklafalakat, amit az Adria koronáinak is neveznek. A tengervíz kristálytiszta, hiszen a szigetcsoport szinte lakatlan, így az itteni élővilág is érintetlen maradt. A nemzeti parknak komoly esélye van arra, hogy hamarosan a Világörökségek közé sorolják. Természetesen ki is kötünk, így itt is van lehetőség fürdésre és rövidebb sétára is. Mivel a szigetcsoporton töltjük az egész napot, így a kirándulásunkhoz ízletes ebéd is társul.

Késő őszi programunkon az Észak-Velebit Nemzeti Park helyett (jövő tavasszal ismét ide térünk vissza!) a Krka Nemzeti Park kevésbé járt vidékeit fedezzük fel utolsó horvátországi napunkon. A nemzeti park stinicai bejáratától néhány lépésre már a Krka-folyó apró szigetére épült Visovac-kolostor látványában gyönyörködhetünk. Innen kezdődik 2-3 órás túránk a Krka látványos völgyszorosa mentén a Roški-vízesésekhez, ahol apró zúgók és vízesések sokasága vár minket. Felkapaszkodunk a vízesések feletti barlanghoz, majd buszra szállunk, hogy a Krka legfelső vízesését is megnézzük. A parkolótól csak néhány lépés a Krčki vízesés, ami mellett karsztforrás is fakad, így a Krka forrásának is tartják ezt a helyet. Rövid pihenőt tartunk a fellegváráról nevezetes Kninben, majd hazaindulunk Budapestre, ahova várhatóan a késő esti órákban érkezünk.