Bejelentkezés

Őrségi Nemzeti Park

Húsvéti barangolás hazánk legnyugatibb csücskében

Ahogyan megszokhatták kedves utasaink, a magyar nemzeti parkokat bemutató programsorozatunk több túrája a tavaszi zsongás idejére esik, hiszen ilyenkor bővelkedik a vidék a látnivalókban. A húsvéti hosszú hétvégén az Őrségbe - hazánk legrégebben és folyamatosan lakott, a nyugati országhatárt őrző vidékére - látogatunk, ahol lelket-szemet nyugtató tájakon sétálunk, és szakvezetőink segítségével néhol ismét bepillantunk a kulisszák mögé.

Ez a programleírás jelenleg archív. Aktuálisan nincs hozzá tervezett időpontunk, az is előfordulhat, hogy később más formában szervezzük meg.
Ha szeretnéd követni, mi történik ezzel az úttal, akkor érdemes felirtakoznod a hírlevelünkre, ebben az új időpontok vagy új programok meghirdetéséről minden esetben tájékoztatunk.

Hírlevélfeliratkozás - csak akkor küldjük, ha tényleg információt akarunk közölni :)
üdülési csekk
  • 1. nap Budapest, Őriszentpéter, Kercaszomor, Velemér

    Találkozás Budapesten 5.45 órakor, a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 5 percre az A38 hajóval szemben). Indulás 6-kor. Néhány órás buszozás után, a délelőtti órákban érünk az Őrség szívébe, Őriszentpéterre. A Nemzeti Park központjában bevezetésként meghallgatunk egy rövid tájékoztatót. Ennek keretében választ kapunk minden a tájjal, elnevezésekkel kapcsolatos kérdésünkre. Fény derül a „szer" megnevezés kialakulására is (a Központ címe pl.: Siskaszer). Délelőttünk a Belső-Őrségben folytatódik. Segítségül hívva a Fürge cselle és a Szomoróczi tanösvényt bebarangoljuk Kercaszomor környékét. A faluból indulva a Kerca-patak élővilágával ismerkedhetünk meg. A patak kiváló lehetőséget kínál arra, hogy tanulmányozzuk a vízi makrogerinctelen barátainkat. Megkérdezzük, mik a tegzesek, és ha valakinek ismerős lenne a válasz a 'Vízipók, csodapók'-ból, ezúttal élőben is meggyőződhet az igazságról. Arra is fény derül, miről lehet könnyedén felismerni a kérész és álkérész lárvákat. Továbbhaladva a bükkös-gyertyános tölgyes erdők, a magaskórósok, a Kerca menti rétek, cserjések élővilága kerül bemutatásra. A túra során választ fogunk kapni a mederrehabilitációval kapcsolatos kérdéseinkre is. A Szomoróczi tanösvény bejárásával e bájos határ menti falucska (Kercaszomor) múltjába és jelenébe, kultúrtörténeti értékeibe nyerhetünk betekintést. Megtudjuk, milyen nemes cselekedettel érdemelte ki a „Legbátrabb község" kitüntető címet, felkeressük a méltán híres szoknyás haranglábat, és ellátogatunk a Szent Vencel templom romjaihoz. Innen busszal Velemérre látogatunk. Az Árpád-kori templom szakértői bemutatását követően egy kellemes gyalogtúrával a Sárgaliliom tanösvény és az országos kéktúra nyomvonalát követve Gödörházáig megyünk. Közben a kaszálógyümölcsösök, kaszálórétek élővilágával, a népi építészet útközben fellelhető érdekességeivel ismerkedünk. Ezt követően egy csárdában megvacsorázunk, és Őriszentpéteren elfoglaljuk szállásunkat.

  • 2. nap Vendvidek-Felsőszölnök, Hármashatár-hegy, Szatta

    A mai napon a Vendvidékre látogatunk el. Rövid buszozás után jutunk a Hampó-völgyhöz, amin keresztül felsétálunk a Hármashatár-hegyre. Itt néhány lépéssel több országba is eljuthatunk. A hegyről a volt határsávon ereszkedünk le, ami érdekes hangulatot kölcsönöz a kirándulásnak a történelem tükrében. Ezt követően Felsőszölnök települést vesszük útirányba, mely jól példázza az e vidékre jellemző szórvány településszerkezetet. A szép táj igen változatos. Száraz rétek, láprétek, bükkösök, szurdokerdők, kaszáló gyümölcsösök mellett, illetve azokon át haladunk, amikről szakvezetőnk mesélni is fog. A vendvidéki barangolást követően, délután Szatta körül sétálunk, ahol a legelésző lovak, rétek, kaszáló gyümölcsösök nyújtanak élményt. Este: vacsora a szokásos csárdában.

  • 3. nap Őriszentpéter, Szalafő-Pityerszer, Budapest

    Reggel néhány perces buszozás után elérjük mai kirándulásunk kiinduló pontját. A nap folyamán a Körtike tanösvényen végighaladva, Szalafő település környékének jellemző élőhelyeit, természeti értékeit ismerhetjük meg. A túra Szalafő-Csörgőszerről indul, és Szalafő-Pityerszeren ér véget. A túra első állomásán az Őrségre jellemző termesztett növényekkel, valamint a tökmagolaj sajtolás rejtelmeivel ismerkedhetünk meg a szalafői Jakosa portán, ahol hagyományos technológiával történik a tökmagolaj készítés. Továbbhaladva a mezővédő erdősávok, cserjések, fenyvesalji mohák, az Őrségre jellemző gombafajok, keréknyomok, tócsák, kaszáló gyümölcsösök élővilága tárul fel előttünk. Ezután ellátogatunk a szalafői őserdő erdőrezervátumba is. A program zárásaként az Őrség népi építészetének sajátos világába pillantunk be a Szalafő-Pityerszeren található Őrségi Népi Műemlékegyüttesnek köszönhetően. Zárásként egy sajtkóstolón élvezzük a hagyományos eljárással készített étkeket. Várhatóan a késő esti órákban érünk Budapestre.

Út ára tartalmazza

az utazást busszal, a szállást (3-4 ágyas, döntő többségében különálló ágyakkal berendezett szobákban), belépőket, valamint a szervezést és a szakvezetést.

Út ára nem tartalmazza

a biztosítást és az étkezést.

Utazás

autóbusszal.

Létszám

35-45 fő.

Túra nehézsége

könnyű túrák, hétköznapi erőnléttel gond nélkül teljesíthetőek.

Szállás

Kőházakban, 3-4 ágyas szobákban. Ágynemű van, így hálózsák nem szükséges.

Terület

Az Őrség körülbelül 300 kilométerre fekszik Budapesttől. Ott néhány 10 kilométeres körzetben fogunk túrázni. A terep dimbes-dombos, nem jelentős szintemelkedéssel. Szokásos hazai körülmények várnak minket. Néhány gondolat az Örségről: „Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve: Őrség. E csodálatos táj természeti, kultúrtörténeti, néprajzi értékeinek megóvására az Őrségi Nemzeti Park ügyel, melyet 2002-ben hoztak létre hazánk tizedik nemzeti parkjaként. Elődje az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet volt. Ez a táj hazánk legnyugatibb vidéke, ahol a dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyőerdők, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket őrző láprétek, kristálytiszta vizű források és patakok váltják egymást. A csend és a friss levegő, a változatlan formában megőrzött népi hagyományok, szokások, az önellátó parasztgazdálkodás termékei vonzzák az ide látogatókat. A térség forrásokban, vízfolyásokban gazdag terület. Természetes állóvizei az apró erdei tavacskák. Egyik legjelentősebb folyója a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az Őrséget, a másik a Murába torkolló Kerka. A nemzeti park északi határán a Rába húzódik. A védett terület mintegy kétharmadát borítják erdők, így meghatározó szerepük van a tájkép kialakításában. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványai a tőzegmohás lápok és láprétek. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetően az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. A védett növényfajok száma száz fölött van. Az állatvilág is változatos képet mutat. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él a területen. Több, ritka szitakötőfaj mellett az alpesi gőte, és a kuriózumként említhető dunai ingola is megtalálható itt. A terület értékes madárfajai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. Az Őrség népi építészeti és kultúrtörténeti emlékekben is gazdag. A falvak településszerkezete egyedi képet mutat, úgynevezett szeres települések. A szerek a dombtetőkre épült szétszórt házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluformát őrzik. A népi építészet remekei közé sorolhatók a haranglábak is. A népi mesterségek közül a fazekasság és a kópickötés érdemel figyelmet. A természeti értékekben gazdag őrségi és vendvidéki tájat az itt élők alakították mai képére. Ezt azonban nem a természet ellenére, hanem azzal harmóniában, értékeinek gazdagításával tették.”

Időjárás

Várhatóan kellemes hőmérséklet, napsütés, és csapadékhiány lesz, de ne feledkezzünk meg az Alpok közelségéről, ami meglepetéseket okozhat (csapadék, hűvös levegő).

Felszerelés

Többrétegű tavaszi ruha, sapka, napszemüveg, naptej, szúnyogriasztó. A kedvezőtlenebb időjárásra is számítva esőkabát, réteges túraöltözet, váltásruha, váltás cipő. Távcsövet lehetőség szerint hozz magaddal.

Higiénia

A higiénikus viszonyok jók. Egy-két alapvető orvosságot érdemes magaddal hoznod: láz-és fájdalomcsillapító, görcsoldó, széntabletta illetve sebfertőtlenítő és ragtapasz, valamint fásli. Kullancsok itt is lehetnek, este és hazatéréskor is ellenőrizni kell magunkat!

Élelem

A túra önellátó. Az élelmiszereket egy részét célszerű itthonról vinni, amiből a napi túrákra szendvicseket lehet készíteni, továbbá csokit, szőlőcukrot, müzliszeletet, gyümölcsöt. Élelmiszerbolt, zöldséges van a szállás közelében. Minden este lesz lehetőség beülni meleg ételt enni, vacsorázni. Bőséges adagok, és mérsékelt árak várnak minket. Kipróbálhatjuk, ízlik-e a dödölle, a vargányaleves, a messze földön híres rétes, a vasi pecsenye, a tájra jellemző hajdinakása, vagy a rókagomba.

Pénz-ügy

Élelmiszerre, folyadékpótlásra igény szerint.

Csomag

Célszerű egy kis hátizsákot vinni a napi túrázásokhoz, amibe vizet, elemózsiát, esőkabátot teszünk. A nagy csomagot csak a szállásokra megérkezve tudjuk a buszból kivenni!
A honlapunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk neked.