Erdély: Fogarasi-havasok

Az ismeretlen erdélyi Alpok

Utazás: Amennyiben nem tudod megoldani az egyéni utazást, ez esetben csatlakozz a programhoz úgy, hogy a kisbuszos transzfert választod, melynek felára 19.900 Ft. Jelentkezéskor kérjük mindenképp jelezd ha igényt tartasz az Eupoliszos transzferre, mert az korlátozott számban áll csak rendelkezésre!
Szeptember második felében ismét egy híres erdélyi magashegységbe utazunk, nem is akárhova, a Kárpát-Koszorú legegységesebb és leghosszabb alpesi gerincét keressük fel: a Fogarasi-havasokat. A Negoj-menedékházból indítjuk csillagtúráinkat, amelyek során az „Erdélyi Alpok” legvadregényesebb, leglátványosabb részeit keressük fel. Megmásszuk a történelmi Erdély legmagasabb, a mai Románia második legmagasabb pontjának számító 2535 m magas Király-szirtet (Negoj-csúcs), keresztül-kasul másszunk a Szeréte-él embert próbáló kárgerincén, fentről tekintünk rá Erdély és a Havasalföld vidékére, túrázunk a román csobánok széles gyephavasi legelőterületein, túránk levezetéseként pedig „Szászország” egykori központjába, Nagyszebenbe látogatunk el. Időnk függvényében pedig a hazafelé vezető úton annyi látványosságot fűzünk fel, amennyit csak tudunk.
Időpontok
Telítettség
Jelentkezési határidő
2020. szeptember 24. -
2020. szeptember 27.
A jelentkezés lezárult
2020. augusztus 23.
1

 
Felsőporumbák, Negoj menedékház (1550 m)
 

Találkozó romániai idő szerint 15:00-16:00-között a Szeben-megyei Felsőporumbákon (Porumbacu de sus) a görög katolikus templom előtt, 2020. szeptember 24-én, csütörtök délután. Transzfer esetén pedig találkozó 5:15-kor, indulás 05:30-kor a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 5 percre az A38 hajóval szemben).  Több kisebb-nagyobb pihenőt követve érkezünk majd meg a Fogarasi-medence hajdani határtelepülésére, az egykoron üveghutáiról is nevezetes Felsőporumbákra. Felesleges holmijainkat a kisbuszokban hagyva helyi transzferrel, nehéz erdei terepen utazunk tovább a várláncként elénk tornyosuló hegység mélyébe a Szeréte- és a Serbota-patak találkozásánál „kialakított” parkolóig. Innen saját csomagjainkat cipelve majd’ 2 óra alatt emelkedünk fel a Serbota-csúcs mellékgerincén kiépített Negoj menedékházhoz, amelynek elődjét a Szász Erdélyi Kárpáti Egyesület építtette még 1881-ben. A rusztikus menedékházban elfoglaljuk a szobáinkat, majd megismerkedünk a szoros környékkel, ahonnan a csillagtúráink fognak indulni. A menedékházban kapott vacsorát követően beszélgetünk még egy darabig, majd nyugovóra térünk, mert másnap hosszú és nehéz napunk lesz. Táv: 3 km. Szint: 500 m fel. Idő: 1 - 2 óra.

2

 
Negoj-menedékház, Serbota-csúcs (2331 m), Szeréte-él, Negoj-csúcs (2535 m), Sárkányút, Negoj-menedékház
 

A korai reggelink elfogyasztását követően kis hátizsákjainkkal a hátunkon nekiiramodunk az „Erdélyi Alpok” leglátványosabb részének. Kezdetben éles szerpentinezésbe kezdünk a törpefenyők között a Serbota-gerincen, miközben mögöttünk egyre jobban kitárulkozik a táj. A menedékházunk már csak nehezen azonosítható kis pontként bújik meg a fenyőkből álló erdő között, mire elérjük a főgerincet és annak Serbota nevezetű 2331 méter magas csúcsát. A csúcstól már a Király-szírt (Negoj) félelmetes szikla tömbje emelkedik fölénk, amely előtt azonban egyféle hídként, a hegység leghíresebb sziklás kárgerince: a Szeréte-él nyúlik el. Az erdélyiek az ilyen sziklás, csipkézett gerincekre a „kusztura” szót használják. Mivel a Szeréte- élen való végig haladás az utunk legnehezebb, legveszélyesebb, de egyben a legvagányabb része is, így csakis jó időjárási körülmények között indulunk neki. A kusztura végig járása jó 2 órát igényel. Miután teljesítettük ezt a szakaszt a Kleopátra-nyereghez érünk, amelytől Erdély legmagasabb pontja már „könnyen” elérhető. A 2535 m magas Király-szírt (Negoj) a történelmi Erdély legmagasabb, a mai Románia második legmagasabb pontja, ahol 2012-ben még a Magyar királyság idejéből fenn maradt határkő állt. Tiszta idő esetén a 360°-os panoráma magáért beszél; a történelmi Szászföld és Erdély vidékeit, jellegzetes csúcsait be lehet azonosítani, déli irányban a Havasalföld hosszan elnyúló gyephavasi legelőit láthatjuk, nyugat-keleti irányban pedig a Kárpáti hegykoszorú leghosszabb egységes gerincének a képe vésődik be örökre az emlékezetünkbe. A csúcsfotók elkészítése után visszaereszkedünk a Kleopátra-nyeregig és a kék háromszög mentén a „Sárkányúton”, a Zerge-kő érintésével térünk vissza a Negoj-menedékházhoz. A nem minden napi, izgalmas teljesítményünket egy jó sörrel és egy kellemes vacsorával koronázzuk meg az étkezőben, majd időben lefekszünk. Táv: 9 km. Szint: 1200 m fel és ennyi le. Idő: 8-10 óra.

3

 
Negoj-menedékház, Skála-nyereg, Skála-csúcs (2306 m), Mézga-hegy, Negoj-menedékház, Nagyszeben
 

Finom reggelink elfogyasztása után erdei ösvényen túrázunk a Serbotai-Nagy-katlan irányába. Miután érintjük a környék szép vízesésének számító Serbota-vízesést, a kék kereszt jelzésre tértünk rá, majd felcaplatunk Kis-Serbota-katlan óriási kárfülkéjének oldalába, ahol a Puha- csorba nyeregben pihenünk egyet. A Skála-nyereg érintésével ismét fent vagyunk a főgerincen, ahol nyugati irányba fordulunk és megmásszuk a 2306 m magas Létra-csúcsot (Skála-csúcs). A fenséges 360°-os panorámát követően a 2146 m magas Puha-csúcs metszésével a Mézga-hegyig (2212 m) koptatjuk a bakancsainkat, majd a Serbota-nyereg és Serbota-csúcs érintésével leereszkedünk a menedékházig. Egy rövid pihenőt tartva összepakolunk, majd lesétálunk a „parkolóig”, ahol már vár ránk a transzfer, hogy vissza vigyen minket Felsőporumbákra. Ott a kisbuszokba szállunk és a Szászok történelmi központjába, a híres Nagyszebenbe utazunk, ahol elfoglaljuk a panziószállásunkat, majd egy esti városnézés keretén belül vacsorázunk egyet az egyik számunkra szimpatikus étteremben. Táv: 10 km. Szint: 1100 m fel és le. Idő: 6-8 óra.

4

 
Nagyszeben, Vörös-szakadék, Arad
 

Reggelink elfogyasztását követően kisbuszainkba szállunk, és Szászsebes felé vesszük az irányt, hogy felkeressük a Székásmenti-dombság híres látványosságát, a 25 ha területű Vörös- szakadékot, amely a tudományos körökben „badland” néven ismert lepusztulási forma. A fotók elkészítését követően már a Maros széles völgyében épült autópályán gurulunk, érintjük Piski és Déva városokat is, majd a délutáni órákba érkezünk meg Aradra, ahol egy hangulatos maros parti vendéglőben elfogyasztjuk késői ebédünket. Attól függően, hogy hogyan állunk az idővel, beiktathatunk még 1-2 látnivalót az Aradra vezető út közben. Budapestre várhatóan az esti órákban érkezünk majd meg.

Az oldalon látható képeket Radics Tamás készítette.
 
Belépés
JEGYEZZEN MEG
Elfelejtett jelszó | Regisztráció
Rendezés