Találkozó romániai idő szerint 15:00-16:00-között a Szeben-megyei Felsőporumbákon (Porumbacu de sus) a görög katolikus templom előtt, 2021. szeptember 9-én, csütörtök délután. Transzfer esetén pedig találkozó 5:15-kor, indulás 05:30-kor a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 5 percre az A38 hajóval szemben).  Több kisebb-nagyobb pihenőt követve érkezünk majd meg a Fogarasi-medence hajdani határtelepülésére, az egykoron üveghutáiról is nevezetes Felsőporumbákra. Felesleges holmijainkat a kisbuszokban hagyva helyi transzferrel, nehéz erdei terepen utazunk tovább a várláncként elénk tornyosuló hegység mélyébe a Szeréte- és a Serbota-patak találkozásánál „kialakított” parkolóig. Innen saját csomagjainkat cipelve majd’ 2 óra alatt emelkedünk fel a Serbota-csúcs mellékgerincén kiépített Negoj menedékházhoz, amelynek elődjét a Szász Erdélyi Kárpáti Egyesület építtette még 1881-ben. A rusztikus menedékházban elfoglaljuk a szobáinkat, majd megismerkedünk a szoros környékkel, ahonnan a csillagtúráink fognak indulni. A menedékházban kapott vacsorát követően beszélgetünk még egy darabig, majd nyugovóra térünk, mert másnap hosszú és nehéz napunk lesz. Táv: 3 km. Szint: 500 m fel. Idő: 1 - 2 óra.

A korai reggelink elfogyasztását követően kis hátizsákjainkkal a hátunkon nekiiramodunk az „Erdélyi Alpok” leglátványosabb részének. Kezdetben éles szerpentinezésbe kezdünk a törpefenyők között a Serbota-gerincen, miközben mögöttünk egyre jobban kitárulkozik a táj. A menedékházunk már csak nehezen azonosítható kis pontként bújik meg a fenyőkből álló erdő között, mire elérjük a főgerincet és annak Serbota nevezetű 2331 méter magas csúcsát. A csúcstól már a Király-szírt (Negoj) félelmetes szikla tömbje emelkedik fölénk, amely előtt azonban egyféle hídként, a hegység leghíresebb sziklás kárgerince: a Szeréte-él nyúlik el. Az erdélyiek az ilyen sziklás, csipkézett gerincekre a „kusztura” szót használják. Mivel a Szeréte- élen való végig haladás az utunk legnehezebb, legveszélyesebb, de egyben a legvagányabb része is, így csakis jó időjárási körülmények között indulunk neki. A kusztura végig járása jó 2 órát igényel. Miután teljesítettük ezt a szakaszt a Kleopátra-nyereghez érünk, amelytől Erdély legmagasabb pontja már „könnyen” elérhető. A 2535 m magas Király-szírt (Negoj) a történelmi Erdély legmagasabb, a mai Románia második legmagasabb pontja, ahol 2012-ben még a Magyar királyság idejéből fenn maradt határkő állt. Tiszta idő esetén a 360°-os panoráma magáért beszél; a történelmi Szászföld és Erdély vidékeit, jellegzetes csúcsait be lehet azonosítani, déli irányban a Havasalföld hosszan elnyúló gyephavasi legelőit láthatjuk, nyugat-keleti irányban pedig a Kárpáti hegykoszorú leghosszabb egységes gerincének a képe vésődik be örökre az emlékezetünkbe. A csúcsfotók elkészítése után visszaereszkedünk a Kleopátra-nyeregig és a kék háromszög mentén a „Sárkányúton”, a Zerge-kő érintésével térünk vissza a Negoj-menedékházhoz. A nem minden napi, izgalmas teljesítményünket egy jó sörrel és egy kellemes vacsorával koronázzuk meg az étkezőben, majd időben lefekszünk. Táv: 9 km. Szint: 1200 m fel és ennyi le. Idő: 8-10 óra.

Finom reggelink elfogyasztása után erdei ösvényen túrázunk a Serbotai-Nagy-katlan irányába. Miután érintjük a környék szép vízesésének számító Serbota-vízesést, a kék kereszt jelzésre tértünk rá, majd felcaplatunk Kis-Serbota-katlan óriási kárfülkéjének oldalába, ahol a Puha- csorba nyeregben pihenünk egyet. A Skála-nyereg érintésével ismét fent vagyunk a főgerincen, ahol nyugati irányba fordulunk és megmásszuk a 2306 m magas Létra-csúcsot (Skála-csúcs). A fenséges 360°-os panorámát követően a 2146 m magas Puha-csúcs metszésével a Mézga-hegyig (2212 m) koptatjuk a bakancsainkat, majd a Serbota-nyereg és Serbota-csúcs érintésével leereszkedünk a menedékházig. Egy rövid pihenőt tartva összepakolunk, majd lesétálunk a „parkolóig”, ahol már vár ránk a transzfer, hogy vissza vigyen minket Felsőporumbákra. Ott a kisbuszokba szállunk és a Szászok történelmi központjába, a híres Nagyszebenbe utazunk, ahol elfoglaljuk a panziószállásunkat, majd egy esti városnézés keretén belül vacsorázunk egyet az egyik számunkra szimpatikus étteremben. Táv: 10 km. Szint: 1100 m fel és le. Idő: 6-8 óra.

Reggelink elfogyasztását követően kisbuszainkba szállunk, és Szászsebes felé vesszük az irányt, hogy felkeressük a Székásmenti-dombság híres látványosságát, a 25 ha területű Vörös- szakadékot, amely a tudományos körökben „badland” néven ismert lepusztulási forma. A fotók elkészítését követően már a Maros széles völgyében épült autópályán gurulunk, érintjük Piski és Déva városokat is, majd a délutáni órákba érkezünk meg Aradra, ahol egy hangulatos maros parti vendéglőben elfogyasztjuk késői ebédünket. Attól függően, hogy hogyan állunk az idővel, beiktathatunk még 1-2 látnivalót az Aradra vezető út közben. Budapestre várhatóan az esti órákban érkezünk majd meg.