Találkozó 6:15-kor, indulás 6:30- kor a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán lévő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 5 percre az A38 hajóval szemben). A délelőtti órákban érkezünk meg a Liptói-havasok déli részére, Jalóc településére. A kis falun áthaladva egy parkolóba érünk, ahonnan megkezdjük egész napos, fárasztó túránkat. A Liptói-havasok délnyugati csücskének három legszebb csúcsát fogjuk felfűzni egy túrára, és bár ezek a csúcsok közel sem a legmagasabbak, a csodálatos panoráma miatt közkedvelt túracélpont mind a három. Nagyjából 850 méteres magasságból indulva sűrű fenyőerdők között és meredek kaptatókon haladva, közel 2 órára lesz majd szükségünk arra, hogy elérjük a Babky csúcsát, amely már az erdőhatár felett egyből egy ütős kilátással jutalmaz majd minket. A túrát a Sivý vrch felé vezető észak-dél irányú gerincen folytatjuk tovább, következő megállók és panorámánk pedig az 1764 méteres Ostrá csúcsáról tárul majd elénk. Ekkor már közel lesz a végcél, az aznapi túránk legmagasabb pontja, a csodálatos mészkőszikláiról híres Sivý vrch, vagyis a Szürke-hegy. A 1804 méteres magasságban törpefenyvesek, mészkő kedvelő vadvirágok, és újabb varázslatos kilátások várnak majd ránk. Miután kigyönyörködtük magunkat, elhagyva a zöld jelzésű turistautat, nyugat felé vesszük az irányt a piros jelzésen, és egészen a Liptói-havasok nyugati végét jelző Liptóhutai-nyeregbe túrázunk, ahol már várni fog ránk kisbuszunk. Innen már csak 10 percet utazunk a Bölényfalun található hangulatos szállásunkra. Este természetesen közös vacsora és ismerkedési est. Táv: 12 km, szint: 1140 m fel, 1058 méter le, menetidő: 6-7 óra. Szállás: panzió.

Szállásunkról ma először a Rohácsi-völgy bejáratához utazunk, ahol neki is vágunk túránknak. Felkapaszkodunk a völgyön végigfutó erdészeti útig, majd bemelegítésként ezen haladunk felfelé. A fenyvesből már itt is kibukkannak a fölénk magasodó kétezres csúcsok. A Tatliakovo-menedékháznál aztán letérünk az útról és egy köves ösvényen kezdünk felfelé haladni a Zábrat-hágó felé. 1656 méteren érjük el a hágót, ahonnan már végig tudjuk követni aznapi túránkat. Első csúcsunk a gerincen haladva a Rákony lesz, majd egy kis pihenő után már útban leszünk a 2000 fölé magasodó Volovecre. A lengyel és szlovák túrázók körében is népszerű Volovecről egész pazar körpanoráma tárul elénk: kelet felé ellátunk egészen a Magas-Tátráig, de rálátunk a Liptói-havasok további vonulataira és ekkora látjuk be először szinte teljes egészében a Rohácsi-tavak vidékét is madártávlatból. A Volovecről leereszkedve következő csúcsunk már a Hegyes-Rohács, azonban a csúcs felé vezető szakaszon itt már láncos, sokszor kitett részekkel is találkozunk majd. Ha leküzdjük az akadályokat, a jutalmunk egy újabb csúcsélmény, és ismét remek kilátás. A Placslivo felé ismét átkelünk majd láncos részeken, mielőtt felérünk utolsó, egyben legmagasabb csúcsunkra is. Pihenőnk után egy darabig még folytatjuk utunkat a gerincen, majd a Szomorú-hágón visszafordulunk a Rohácsi-völgy felé. Utolsó pihenőhelyünk a Tatliakovo-menedékház, ahol bedobhatunk egy hideg kofolát, vagy a tóparton elfogyaszthatjuk az utolsó otthonról hozott szendvicset. Az erdészeti utat követve a völgy alján visszatérünk járműveinkhez. Kora este - kellemesen elfáradva - indulunk haza, érkezés Budapestre a késő esti órákban. Menetidő: 9-10 óra, táv: 19 km; szintkülönbség: 1420 m felfelé, majd ugyanennyi lefelé. Ellátás: reggeli.