Rövid földrajzi leírás: Európa második legnagyobb szigete Magyarországnál kb. 10%-kal nagyobb, az Atlanti-óceán északi részén található. Európához, hagyományosan Skandináviához tartozik, bár a legközelebbi szárazföld Grönland (mindössze 300 km). Skóciától 800, Norvégiától 1.000, Magyarországtól 3.000 km-re fekszik. Alakja ovális, 300x500 km kiterjedésű. Partvidéke ötezer kilométer, ami annak köszönhető, hogy a nyugati és északi része igen tagolt, fjordokkal tarkított. Az északi sarkkör a fősziget ’fölött’ húzódik, az Izlandhoz tartozó Grímsey-szigeten pedig pont áthalad. Ennek köszönhetően tapasztalhatjuk meg az ’éjféli napot’, azt a jelenséget, amikor a Nap épp csak leereszkedik a horizont alá, de fénye nem halványul számottevően, nappali világosság uralkodik éjszaka is. Domborzatát tekintve a hozzávetőleg sík tengerparti sáv keskeny (itt található a szigeten körbefutó főút), bentebb magasabb térszín uralkodik. A felföldből több tíz aktív vulkán és számos kráter emelkedik ki. Legmagasabb pontja 2110 méter, a Vatnajökull gleccser egyik csúcsa. Gleccserekkel való borítottsága nagyobb (Izland 10%-a), mint Európa többi részének összesen. Csak a Vatnajökull több mint 8.000 km2, vastagsága pedig helyenként eléri az 1.000 métert.

Rövid történelmi bemutatás: Az első felfedezők kiléte ismeretlen. Norvég és kelta (skót és ír) bevándorlók kolonizálták a IX – X. században. Már 930-ban megalapították a világ első parlamentjét. Több mint 300 évig függetlenek voltak, de később Norvégia és Dánia bekebelezte Izlandot. Az Askja vulkán 1875-ös kitörése után a gazdaság összeomlott, általános éhínség következett be, és a lakosság egyötöde kivándorolt. 1874-ben saját törvénykezést, 1918-ban szuverenitást nyert Dániától, végső függetlenségét pedig 1944-ben nyerte el Izland. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, 1949-ben pedig a NATO-nak. Folyamatosan erősödött gazdaságilag és kulturálisan is, a világ egyik legmagasabb életszínvonalú társadalma él itt.

Rövid természettudományos ismertető:
Biológia: fás szárú növényzete igen ritka, mindössze néhol lelhető fel észrevehetően. Az Egilsstadir közelében levő erdőnek számos egyede külön azonosító táblával van ellátva. A zord időjárásnak köszönhetően a cserjék többsége a talajfelszín közelében fekszik, nem nőnek nagyra, nem is feltűnőek. Lágyszárú növényzetére jellemző a hidegtűrő fűfélék dominanciája. Madárvilága gazdag, tengeri halevő fajok sora költ itt. Különlegessége a lunda, de hófajd is költ Izlandon (pl. Hrísey szigetén). Említést érdemelnek a tengeri emlősök is, amelyek közül néhányat remélhetőleg meg is tudunk figyelni egy bálnales alkalmával.

Földrajz: Izland a geológusok álma. Olyan folyamatok figyelhetők meg, melyek Földünket a kezdetek óta alakítják. Surtsey szigete pl. 1963-ban született, a tudósok, tévéstábok szeme láttára. De tanulmányozhatók itt a vulkánok, a vulkáni utóműködések (ilyen a gejzírjelenség is), az aktivitásra utaló iszapfortyogók. És itt húzódik az észak-atlanti hátság egy szakasza, amelynek két oldala: az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemez tengerszint fölé kiemelkedett része alkotja Izlandot. A két szemközti sziklafal évente 2 cm-t távolodik. A fokozódó nyomás okozta feszültség felhalmozódik, és alkalmanként rengést produkál. De hasonló jelenség kíséri a vulkánok működését is. Ezekben az időkben is várható kitörés, napjainkban a Hekla mutat fokozott aktivitást (ráadásul le is telt a 'szokásos’ évtizedes pihenője).