Hírek

Ötschergräben - mesés szurdokvölgyek között (Ausztria)

A hét elején Ausztria egyik legszebb, ám számunkra még felfedezetlen szurdokvölgyében, a méltán híres Ötschergräbenben jártunk, melyet sokszor nemes egyszerűséggel csak az osztrák Grand Canyon néven emlegetnek. Bár az összehasonlítás elég bátran hangozhat, ne legyen kétségünk, hogy egy csodálatos és igazán vadregényes túra vár azokra, akik felkeresik a Magyarországtól csupán két órára található Ötscher régiót.
Mariazelltől alig negyed órás autóút után Wienerbruck települése mellett könnyedén rátaláltunk a szurdokvölgyet is magába foglaló Ötscher-Tormauer Naturpark bejáratára, kora délután így meg is kezdtük túránkat. A pár eurós belépőt megfizetve néhány perces séta után ösvényünk a patak mentén fordul be a völgybe, ahol hirtelen elénk tárul az aránylag széles szurdok és az azt körülvevő sziklás hegyoldalak.

Jól kiépített és könnyen járható úton haladunk tovább a szurdok gyomrába, hol a patak bal, hol pedig a jobb oldalán, majd alig negyedórás séta után elérjük az első meseszép vízeséseket. Kisebb-nagyobb hidakon átkelve csodás fenyvesek közt pár perc után már a Lassingfal-vízesés látványában gyönyörködhetünk az erre a célra épített pihenőhelyek egyikén.

A lefelé ereszkedő pár kilóméteres első rész lassan véget is ér, ám előtte még át kell kelnünk egy-két meglehetősen szűkre szabott sziklakapun, ahol nem árt az óvatosság, ha az ember nem akarja jó alaposan beverni a fejét..:)

Az első szakaszon tehát túlvagyunk, a patak partján épített vízierőmű - melyet érdemes egy pár percre megtekinteni - melletti tisztás ragyogó hely az első pihenőre és egy kis energia feltöltésre. Az út itt kettéágazik, letérhetünk a hasonlóan szépséges Hintere Tormäuer szurdok felé, ám az Ötschergräben legszebb részeit ekkor még nem is láttuk :)

Tovább mentünk tehát az erőműhöz tartozó épületek mellett, majd egy újabb hídon átkelve haladtunk tovább az Ötscherhias turistaházig.

Utunk néhány helyen pár méterrel a patak fölött halad tovább, néhol pedig jól rögzített fapallókon kelünk át. Korlátot nem mindig találunk, ám a mélység nem túl nagy az út pedig széles, így figyelmesen haladva mindenki számára jól és biztonságosan járható.

A kristálytiszta és sokszor egészen mélyzöld színű Ötscher-patak mellett járva az ember legszívesebben mártózna egyet, a kiálló sziklák pedig leginkább vakmerő ugrásokra csábítanak, persze ezt jobb, hogyha nem itt próbáljuk ki :)

A parkolótól indulva alig másfél-két óra után tehát elérjük a Ötscherhias turistaházat, ahol egy-egy helyi specialitás illeve habzó sörök fogyasztása közben élvezhetjük a ház előtt lezúduló vízesések sokaságát.

Egy kis pihenés után elhagyva az Ötschergräben első részét folytatjuk utunkat a felső szakasz felé, majd egy alig 1 km-es séta után elérjük az egész környék talán legszebb vízesését, a Mirafallt, amely mintegy 80 méteres magasságból zúdul lábunk elé egészen lenyűgöző látványt nyújtva..

Ha eléggé kicsodálkoztuk magunkat indulhatunk is tovább, hiszen még sok van hátra túránkból. Utunk ismét a szurdok oldalában vezet sokszor omladékos terepen, tehát továbbra sem árt az óvatosság. Egy elágazás után folytatjuk utunkat a patak változatos zúgói és sziklába vájt medencéi között, ahol ha szerencsések vagyunk könnyen halakat is láthatunk. Szurdoktúránk végén vár még ránk egy meglepetés, egy alig öt perces kitérő után elérhetünk az 50 méter magas Schleierfall vízeséshez, amely az eddigiekhez hasonlóan ismét csodás látványt nyújt.

Utolsó vízesésünk után a már jól ismert úton térünk vissza az Ötscherhias turistaházhoz, ahonnan még egy kisebb hegyet megmászva mintegy egy óra után érjük el Erlaufklause megállót, ahol pedig a romantikus hegyi vasút vár ránk, hogy visszatérjünk a Winterbruckba, túránk kiindulópontjához.

Írta és képek: Pál Máté

Új programunk: Ötschergraben - Ötscher csúcsmászás hamarosan elérhető a honlapunkon!

Archív hírek