Via Ferrata: Hohe Wand, Rax-Alpok, Ötschergraben
Kiváló lehetőség beszállni a klettersteig, a via ferrata izgalmas világába :)
Az ausztriai Hohe-Wand ideális lehetőségeket kínál a via ferrátázók számára a sziklafalak nehézségeivel és kihívásaival történő ismerkedésre, a fogások gyakorlására. A többnyire rövid szakaszokon a legegyszerűbb A/B-s útvonalakon begyakoroljuk a mozdulatokat, hogy túránk második napján a Rax-fennsík sziklafalaihoz térjünk vissza, ahol az előző években már sokan megfordultak velünk. Akkor a Grosses Höllental völgyéből induló ferrata útvonalakat jártuk végig, most azonban a Rax egy kevésbé ismert, de talán legvadregényesebb ferrátájával ismerkedünk. A ferráták után pedig a fennsík számtalan menedékházában lazulhatunk, s élvezhetjük a környék kulináris specialitásait. Az augusztusi hosszú hétvégére időzített három napos túránk végén pedig az Ausztria Grand Canyonjaként is emlegetett szurdokvölgy, az Ötschergraben igazán látványos sziklafalai között teszünk egy levezető túrát, ahol vadregényes úton haladva csodálhatjuk
meg vízesések tucatjait, mindezt sziklakapukon, hidakon és fapallókon
átkelve.
Ez a programunk a Steinwandklamm, Schneeberg, Ötschergraben gyalogtúrás programunkkal párhuzamosan halad, egy autóbusszal
utazunk, és a napi túráink is hasonló térségekbe vezetnek – csak
más-más utakon.
Ez a programleírás jelenleg archív. Aktuálisan nincs hozzá tervezett időpontunk, az is előfordulhat, hogy később más formában szervezzük meg.
Ha szeretnéd követni, mi történik ezzel az úttal, akkor érdemes felirtakoznod a hírlevelünkre, ebben az új időpontok vagy új programok meghirdetéséről minden esetben tájékoztatunk.
Hírlevélfeliratkozás - csak akkor küldjük, ha tényleg információt akarunk közölni :)
Ha szeretnéd követni, mi történik ezzel az úttal, akkor érdemes felirtakoznod a hírlevelünkre, ebben az új időpontok vagy új programok meghirdetéséről minden esetben tájékoztatunk.
Hírlevélfeliratkozás - csak akkor küldjük, ha tényleg információt akarunk közölni :)
A via ferrata, vagy klettersteig egy olyan szakasza a sziklafalnak, amely biztosítási elemekkel és a haladást megkönnyítő eszközökkel van ellátva. A biztosítási elemek alapvetően acélkötelek, láncok. A haladást segítő eszközök lehetnek mesterséges lépések, fogások, cövekek, kampók, létrák. Az így kiépített rendszerhez, a sziklához biztosított drótkötélhez egy speciális biztosító eszköz, a beülőnkhöz rögzített ún. via ferrata-szett / klettersteig-szett segítségével csatlakozunk. (Ez nem más, mint egy energia-elnyelő féken átvezetett duplaszárú „kantár” két gyorszáras karabinerrel.) A felszerelés használatát a helyszínen a túravezetők megmutatják, és begyakoroltatják, majd tapasztalt vezetésükkel biztonságok körülmények között túrázunk az Alpok hegyvilágában. Ezeken a túráinkon érezhetjük igazán a hegyek erejét és az ember kicsinységét a természet nagyságához képest. Egészen újszerű fogalmat kapunk a hegyek olykor megközelíthetetlen vad, és vadságában is gyönyörű világáról.
Nehézségi fokozatok:
A - könnyű: Jól kitaposott ösvény hegyi terepen, nem túl meredek emelkedővel. A biztosítási elemek leginkább a biztonságérzet fokozását szolgálják. A klettersteig szett nem szükséges.
B - kissé nehéz: Az A nehézségű terephez képest meredekebben emelkedő terep, ahol a természetes lépések mérete egyre kisebb, de nem kell keresni, egyértelműek. A fogások nagyok, kézre esnek. Egyre több biztosítási elem segítí a haladást, helyenként rövid függőleges, vagy kitett szakaszon. Itt már mászni is kell, de leginkább a lábunkat használva, a kezekre eső terhelés minimális, inkább biztosítja haladásunkat. A klettersteig szett ajánlott.
C - nehéz: Meredek, vagy nagyon meredek, sokszor függőleges falakon vezető út, a természetes lépések és fogások egyre kisebbek, de még egyértelműek. A kezekre jutó terhelés egyre nagyobb. A haladást segítő kiépített mesterséges elemek között nagyobb a távolság. Csak stabil mozgáskoordinációval, jó kondícióval rendelkező kezdőknek ajánlott. A klettersteig szett mindenkinek kötelező.
D - nagyon nehéz: Nagyon meredek, függőleges, helyenként áthajló szakaszokon át vezető út. A mesterséges lépések, fogások közötti távolság még nagyobb, a szikla természetes fogásai, lépései egyre kisebbek, ritkábban fordulnak elő. A lépés néha csak tapadás. A kezeket, valamint az egész testet jelentős terhelés veszi igénybe, a klettersteig szett használata egyre nagyobb odafigyelést és erőkifejtést igényel. Klettersteig szett kötelező.
E - extrém nehéz: Függőleges falak, sok áthajló szakasszal, amelyek megmászása komoly izomerőt igényel, főleg a felsőtesttől. Természetes fogások, lépések alig vannak, tapadásosak, vagy apró peremek, mesterséges elemek csak az áthajló szakaszokon vannak. Pihenési lehetőség minimális, így jó erőbeosztásra, biztos mozgásra van szükség. Klettersteig szett kötelező.
A via ferratak a nehézség szempontjából természetesen változatosabbak ennél a skálánál, ezért gyakran használnak átmeneti osztályozást, mint pl. C-D, vagy amikor egy adott kategóriát árnyalnak plusszal, vagy minusszal, pl. D+.
Fontos! Interneten történő jelentkezéskor kérjük az egyéb megjegyzés rovatban (útleveled száma és érvényessége, foglalkozás, stb mellett) mindenképpen tüntesd fel azt is, hogy milyen méretű pólót hordasz! Ez a via ferrata felszerelések (beülő) méretének meghatározásához szükséges, a póló mérete és a felszerelés mérete általában megegyezik.
-
1. nap Hohe-Wand: Hanselsteig, Ganghofersteig, Wahringersteig
2Találkozó 6.15-kor a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 3 percre, az A38 hajó magasságában). Indulás 6.30 órakor. Az M1 autópályán utazunk Ausztria irányába, s várhatóan jó 4-5 órás utazást követően érjük el a Hohe Wand hegytömbjét. A felszerelés felpróbálása és az elméleti oktatás után egy meredek erdei szerpentinen kapaszkodunk fel a sziklafal lábánál található beszálláshoz. Bemelegítésként a Hanselsteig A/B nehézségű ferrátáját választjuk, ahol gyakorlatban is elsajátítjuk a via ferrata szett használatát. Az útvonal először egy sziklabarlangot érint, majd egy fahídon átkelve elérjük az első izgalmat jelentő keskeny sziklahasadékot, melyen egy függőleges vaslétra és néhány fémkapocs segítségével tudjuk felküzdeni magunkat. A fennsíkra felérve először a Herrgottschnitzerhaus felé vesszük az irányt, ahol a Ganghofersteig rövid, de annál nagyobb meglepetést jelentő, B/C nehézségű szikláján gyakorolhatjuk az enyhén visszahajló falon való felkapaszkodást. Ezután erdei ösvényen ereszkedünk le az Egyszarvú-barlangja mellett induló Währingersteig (B/C) beszállásához. A fémkapcsokkal biztosított függőleges sziklafal és a kitett vaslétra már igazi izgalmakat garantálnak. A fennsíkra a délutáni órákban újból felérve a Herrgottschnitzlerhausnál érünk vissza buszunkhoz és a szállásunkra utazunk. (Hanselsteig (A/B): menetidő: 2 óra, szint: 350 méter. Ganghofersteig (B/C): menetidő: 30 perc, szint: 60 méter. Währingersteig (B/C): menetidő: 1 óra, szint: 120 méter.)
-
2. nap Rax-Alpok: Bärenlochsteig
3Szállásunkról egy kiadós reggelit követően Hinternasswald apró településére indulunk, mely a Rax északi falainál, egy eldugott kis völgyben fekszik. Buszunkat a parkolóban hátrahagyva a Raxon már megszokott jó másfél órás bemelegítő túra következik a Bärenlochsteig beszállásához. Ez a ferráta a Rax kevéssé ismert, de talán legvadregényesebb vidékén vezet. Először egy kisebb törmeléklejtőn kapaszkodunk fel, majd rögtön egy meglehetősen kitett, de drótkötéllel jól biztosított szakaszon oldalazunk az alattunk húzódó tetemes mélységek felett. A csúszós ösvényen felfelé kaptatva hamarosan egy elágazáshoz érünk, ahol balra tartva egy kéményszerű sziklahasadékban kell feltornázni magunkat, majd némi könnyed sziklamászás következik, míg elérünk a Bärengraben sziklakapujához. Innen törpefenyők között túrázunk tovább a Habsburg-ház irányába. A Habsburg-háznál megpihenünk, majd a Kaisersteig erdei ösvényét követve ereszkedünk vissza a völgybe, buszunkhoz. Kellemesen elfáradva, friss élményekkel feltöltődve indulunk vissza szállásunkra.
Menetidő: 6-7 óra, szintkülönbség: 1100 méter fel / 1100 le.
-
3. nap Ötschergraben, Budapest
2Levezetésképpen ma Ausztria egyik legszebb és leghíresebb szurdokvölgyében, az Ötschergrabenben túrázunk. Szállásunkról indulva jó egy órás utazást követően érjük el a Wienerbruck településnél található Ötscher-Tormauer Naturpark bejáratát. Az összekészülődés után megkezdjük vadregényes túránkat. Jól kiépített és könnyen járható úton haladunk tovább a szurdok gyomrába, hol a patak bal, hol pedig a jobb oldalán, majd alig negyedórás séta után elérjük az első meseszép vízeséseket. Kisebb-nagyobb hidakon átkelve csodás fenyvesek közt pár perc után már a Lassingfal-vízesés látványában gyönyörködhetünk az erre a célra épített pihenőhelyek egyikén. Szűkre szabott sziklakapuk között folytatva túránkat utunk néhány helyen pár méterrel a patak fölött halad tovább, néhol pedig jól rögzített fapallókon kelünk át a kristálytiszta és sokszor egészen mélyzöld színű Ötscher-patak felett, amelyben az ember legszívesebben mártózna egyet. A parkolótól indulva alig másfél-két óra után érjük el a Ötscherhias turistaházat, ahol egy-egy helyi specialitás, illeve habzó sörök fogyasztása közben élvezhetjük a ház előtt lezúduló vízesések sokaságát. Egy kis pihenés után elhagyva az Ötschergräben első részét folytatjuk utunkat a felső szakasz felé, majd egy alig 1 kilométeres séta után elérjük az egész környék talán legszebb vízesését, a Mirafallt, amely mintegy 80 méteres magasságból zúdul lábunk elé egészen lenyűgöző látványt nyújtva. Utunk a szurdok oldalában vezet, a patak változatos zúgói és sziklába vájt medencéi mellett, ahol ha szerencsések vagyunk, könnyen halakat is láthatunk. A Mirafall vízesésétől a már ismerős útvonalon visszasétálunk az Ötscherhias-menedékházhoz, ahonnan egy erdei ösvényen felkapaszkodva, néhány kilométeres sétát követően érjük el Erlaufklause megállót, ahol egy romantikus hegyi vasút vár ránk, hogy visszatérjünk Wienerbruckba, túránk kiindulópontjához. Friss élményekkel feltöltődve indulunk vissza Budapestre, ahova késő este érkezünk. (Menetidő: 4-5 óra, táv: 12 kilométer, szint: 220 méter le / 250 méter fel)
Út ára tartalmazza
az utazást autóbusszal, a szállást (preini sportszálló alapszállás árát), a szükséges felszerelések használatának költségeit (beülő, Y-szár, sisak), valamint a szervezést és a magyar nyelvű túravezetést.
Út ára nem tartalmazza
az étkezést, a belépőket, a biztosítást (kiegészítő sportbiztosítás szükséges).
Utazás
autóbusszal.
Létszám
8-16 fő.
Túra nehézsége
A Hohe Wand és a Rax-Alpok kezdő falai egyaránt nagyon jó bevezető terepet kínálnak a via ferratázással csak most ismerkedők számára. Első nap 4-5, míg másnap 6-7 órás túrázásra kell számítani, rendkívül változatos terepen. A sziklás szakaszokon kiépített klettersteig (via ferrata), azaz az út mentén végighúzódó, biztonságot garantáló drótkötelek, mesterséges fogások, létrák, hidak segítik előrejutásunkat. Az út egyéb szakaszai hagyományos túrázást jelentenek, néhol meredek kaptatókkal. A második nap több, mint 1000 méteres szintkülönbséget kell megtennünk, de ez az átlagosnál jobb erőnlétet nem feltételez, a jó, sportos kondíció elegendő. A via ferratás szakaszokon azonban elengedhetetlen a szédülésmentesség! Levezető szurdoktúra programunkhoz semmilyen hegymászótudásra nincs szükség, ám
túrázási tapasztalatot, sportos erőnlétet és szédülésmentességet
feltételez.
Szállás
A jól megszokott Weichtalhaus 2013-ban bezárt. Ezért új helyre tesszük át bázisunkat. Az alap árban a preini sportszálló van, ahol a korábbinál sokkal jobb körülmények között pihenhetjük ki a nap fáradalmait (3-4-7-11 ágyas szobák, zuhanyzók és WC-k a folyosón). Ezek a helyek korlátozottan állnak a rendelkezésünkre.
A második opció az előző szomszédságában lévő monarchia stílusú szálló, kétágyas szobákkal és reggelivel. Ennek plusz költsége 12 000 Ft/fő.
A harmadik extra lehetőség egy igazán impozáns szálló, kétágyas szobákkal, wellnessel, reggelivel és igazi mászás utáni lazulási lehetőségekkel. Ennek felára 26 000 Ft/fő.
Terület
A Rax-Alpok hegytömbje az osztrák-magyar határtól alig egy órányira, Alsó-Ausztria déli részén, a hazánkban is nagyon közkedvelt Semmering síterep szomszédságában terül el. A minden oldalról meredek sziklafalakkal határolt fennsík legmagasabb pontja a 2007 méter magas Heukuppe, a fennsík áltagos magassága 1600-1800 méter között húzódik. Több mint száz jelölt turistaösvény, s köztük számtalan klettersteig útvonal található itt, végtelen számú variációját kínálva a hegytömb bejárásának.
A Hohe-Wand hegytömbje az osztrák-magyar határtól alig egy órányira, Alsó-Ausztria déli részén, Wiener Neustadt közelében található. A minden oldalról sziklafalakkal határolt fennsík legmagasabb pontja az 1135 méter magas Plackles, a 20 négyzetkilométernyi fennsík áltagos magassága 800-1000 méter között húzódik. A természetjárók körében rendkívül kedvelt, hiszen a varázslatos hegyvidéki táj, a gazdag növény- és állatvilág már egy hétvégi kirándulás keretében is új erővel tölt fel mindenkit, és kiragad a hétköznapok taposómalmából. A fennsíkon számos jelölt turistaösvény, körben a sziklafal mentén menedékházak, míg a déli oldalon különösen látványos, függőleges sziklafalak találhatóak, számtalan klettersteig útvonallal és sziklamászó tereppel. Itt találjuk a híres Skywalk-kilátót is, ahol közvetlenül a 300 méter magas, függőleges sziklafal fölé sétálhatunk. A térség egyben a paplanernyősök és a sárkányrepülők kedvenc startolóhelye.
Időjárás
Átlagos középhegységi időjárásra kell számítanunk, azonban eső, hirtelen
zápor bármikor előfordulhat, ezért különösen fontos a vízálló ruházat.
Napközben 20-25 fok közötti hőmérséklet várható, ami természetesen a
tengerszint feletti magasság, a völgy zártsága és az éppen aktuális
időjárási frontok függvényében változhat. A szurdokokban található
vízmennyiség az aktuális, illetve a korábbi napok időjárása szerint
változik.
Felszerelés
Utazótáska vagy hátizsák (ebbe kerül a felszerelésed azon része, ami az
aznapi túrákra nem szükséges) kis hátizsák (mindazon felszereléssel,
vízzel, elemózsiával, amit a napi túrára magunkkal viszünk), lehetőleg vízálló túrabakancs, kamásli, túraöltözet, jó esőruha, meleg
ruha, elemlámpa, kulacs, egészségügyi ragtapasz, naptej, UV-szűrős
napszemüveg, fejfedő. Fontos, hogy jól bejáratott, betört túrabakancsban
gyere. A gyengébb térdízületek kímélése érdekében jó hasznát veheted
egy sport térdvédőnek vagy fáslinak valamint a túrabotnak!
A via ferratázáshoz szükséges felszerelést mi biztosítjuk. Mindenképp javasolt egy pár használt bőrkesztyűt, vagy bicikliskesztyűt hoznod, amit nem sajnálsz, mert a via ferrata esetleg hideg vaslétráiba, a néhol "felfeslő, kirojtosodó" drótkötelébe való kapaszkodást nemcsak kényelmesebbé, de biztonságosabbá is teszi. Meredek, nehezen járható sziklákon, drótkötéllel kiépített útbiztosító rendszer, amely a veszélyes szakaszoknál teljes biztonságot nyújt. A via-ferratákon való közlekedés legbiztonságosabb eszköze a klettersteig-szett, amely energia elnyelő féken átvezetett duplaszárú "kantár" két, gyorszáras karabinerrel, melyet a ferrata drótköteléhez biztosítunk. A felszerelés használatát a helyszínen a túravezetők megmutatják, és begyakoroltatják.
Fontos! Interneten történő jelentkezéskor kérjük az egyéb megjegyzés rovatban (útleved száma és érvényessége, foglalkozás, stb mellett) mindenképpen tüntesd fel azt is, hogy milyen méretű pólót hordasz! Ez a via ferrata felszerelések (beülő) méretének meghatározásához szükséges, a póló mérete és a felszerelés mérete általában megegyezik.
Higiénia
A csapvíz, avagy a kijelölt források vize fogyasztható. Túra előtt ajánlott kulacsodat feltölteni, mert nem mindenhol találunk forrásokat. Természetesen egy-két alapvető orvosságot érdemes magaddal hoznod: láz-és fájdalomcsillapító, görcsoldó, hashajtó és székletfogó, megfázás és torokfájás elleni gyógyszer, kálcium pezsgőtabletta, sebfertőtlenítő és ragtapasz, valamint fásli.
Élelem
A három napra célszerű itthonról néhány szendvicset, gyümölcsöt, a túra
közbeni energia-utánpótlás biztosítására némi nassolnivalót (aszalt
gyümölcs, keksz, csokoládé, müzli-szelet) hozni magaddal. A
menedékházakban étkezési lehetőség biztosított. Levesek, egytálételek,
sültkolbász 4-6 euro körüli áron kapható. Reggelire lehet kiadós
büféreggelit kérni 6 euro-s áron.
Pénz-ügy
Ausztria hivatalos pénzneme az euro. Mindenképp készpénzt hozz magaddal. Költőpénznek nagyjából 10.000-Ft-nak megfelelő euro-t ajánlunk, amennyit itthon is elköltenél (étkezés, innivaló, emléktárgyak, ajándékok, azaz szokásos kiadások esetén), természetesen ez sokkal kevesebb és több is lehet, egyéntől és vérmérséklettől függően.
Belépők:
Belépők:
Hohe Wand Nemzeti Park: kb. 2 Euro
Ötschergraben vonat: 3 €
Nemzeti Park belépő: 1,5 €
Ötschergraben vonat: 3 €
Nemzeti Park belépő: 1,5 €
Vám
Magyar állampolgárokcsak érvényes személyi igazolvány (a kártya formátumú!), vagy útlevél szükséges.
Csomag
Célszerű egy kis hátizsákot vinni a túrázásokhoz, amibe vizet, elemózsiát, meleg ruhát, esőkabátot teszünk. A nagy csomagot csak a szállásokra megérkezve tudjuk a buszból kivenni!
Biztosítás
Kötelező!
Szeretnénk figyelmedet felhívni arra, hogy a részvétel feltétele az út teljes időtartamára érvényes utasbiztosítás, kiegészítő sport extra kategóriával együtt, ami - többek között - kiterjed hegymászásra, sziklamászásra, via ferratára, canyoningra, valamint olyan jellegű túrázásra is amely, speciális eszközök (kötélbiztosítás, hágóvas, jégcsákány) használatát indokolják. Fontos! A biztosítás érvényességét indulás előtt a túravezetők ellenőrizhetik. Érvénytelen, vagy nem megfelelő (sport extra érvényes kategóriával nem rendelkező) biztosítás hiányában a túrán való részvételt a túravezetők megtagadják. Kérjük, nézd meg, van-e érvényes utasbiztosításod! Amennyiben rendelkezel már utasbiztosítással, ellenőrizd le, hogy kiterjed-e a sport extra kategóriára is!
Irodánkban az Európai Utazási Biztosító (EUB) kedvezményes biztosításainak megkötésére van lehetőség legkésőbb az indulás előtti napig személyesen vagy utalással.
(Utalás esetén csak akkor tudjuk megkötni, ha átkönyvelik az összeget az indulásig.)
Jelen túrára vonatkozó utasbiztosítási lehetőségek:
Nívo + sport extra kiegészítés: 2025 Ft/fő/túra
Top + sport extra kiegészítés: 2610 Ft/fő/túra
Top extra + sport extra kiegészítés: 4230 Ft/fő/túra
Bővebben a biztosító szolgáltatásairól a honlapjukon olvashatsz: www.eub.hu
Zsófi
Első via ferrátám: Hohe Wand
8 hónapja azt sem tudtam mit jelent, ma megszereztem az első élményemet. Amit meg kell hagyni, jól sikerült. Izgalommal vártam a lehetőséget, hogy kipróbálhassam és izgalommal vártam a hétvégét, hogy végre kipróbálhatom. Megpróbálhatok egy olyan dolgot, amiről azt gondoltam, csak a nagyon profi szikla és hegymászóknak megy. Hát nem. Bárkinek, akiben van némi mersz, nem fél a magasságtól, a kihívástól és aki rendelkezik némi karizommal. Mert az bizony kell. Azt hittem magamról nekem van. Hát tény, van, de amikor ott állok a függőleges sziklafalon, alattam a mélység, nem találok jó lépést a falon és még ha találnék is, akkor is karral kell felhúzni magam......és nem megy. Elfogyott az erő, elfáradtam. Azt hittem ott maradok, de nem adtam fel. Pihentem kicsit, fújtam a levegőt és bár ott volt Dani, aki biztatott, nem ment. Pihentem vagy 5 percig, aztán megszívtam magam. Nem akartam, hogy a biztató szavakon túl bármilyen segítséget kapjak. Egyedül akartam, egyedül kellett megpróbálni. És sikerült. Itt tényleg kellett a karizom. Utána már minden lépés könnyűnek bizonyult. Persze hozzá kell tenni, lépések is voltak.
De kezdjük az elején. Így, a jól megérdemelt sörrel a kezemben.......Az első lépések a létrán, begyakorolni a felszerelés használatát nem volt túl bonyolult. Majd az első fal, ami csupán pár méter, már adott egy kis ízelítőt abból, hogy mit is fogunk mi itt csinálni. Rengetegen voltak, várni kellett, egyik utas bár kétszer nekifutott, nem tudott két lépésnél tovább menni. Ő már itt feladta. De megpróbálta! Szóval, míg várunk, előttem felment körülbelül 20 emberke akiknek néztem a lépését, a technikát, hogy próbáljak meg minél kevesebbet bénázni, míg nem végre rám is sor került. És ment, nem volt nehéz. Aztán jött a következő fal. Na hát ez már olyan igazinak tűnt, ahogy a fal lábánál ülve fejem fölé nézve végigpásztáztam a szememmel a falat, ahova majd fel fogok mászni. Az első pár méteren nem láttam fogódzkodót, ez kicsit megijesztett, de megláttam a remek repedéseket a falon, amik segítségével könnyen abszolválni lehetett e pár métert. Nem féltem, vártam, hogy indulhassak. El is indultam. Simán, szépen lépegettem felfelé. Karabiner ki, karabiner át, másik is, biztosítva vagyok, nem lehet gond. Nem is volt. Viszont elkövettem azt a hibát, hogy az első pár méteres falnál nem ültem bele a beülőbe és nem próbáltam ki. Értem én, hogy 2 tonnát bír, amit azért messze nem közelítek meg, de más az érzés amikor ott állsz a függőleges falon és egy rossz lépésnél megcsúszhatsz és leeshetsz. Persze nem a mélybe, hisz a felszerelés megtart, de első ránézésre az ember mégsem bízik egy kantárba!! ami a derekamon van és a két lábamon körbefut! És két kötélben, amivel saját magamat kell biztosítani jóformán lépésről lépésre.
Sikerült felmászni az első szakaszon, remegő láb effektus azért előjött, de pár másodperc és nyugtató szavak magamhoz való intézése után elmúlt. Kis pihenő szakasz, majd jön a függőleges létra. Amin felmászni nem nagy dolog, inkább unalmas is kicsit és lassú, hiszen fokról fokra biztosítani kell, azért mégsem játék 20-30 méteres magasságban létrán mászni. És itt pótoltam is hiányomat. Daninak bevallottam „bűnömet". „Hát akkor hajrá, ezt ki kell próbálni, sőt meg kell csinálni. Akkor ülj bele!"-jöttek az instrukciók. „Oké, bátor vagyok, de nincs alattam semmi!!!!" „Nem baj, itt van két kötél, a létra, a beülő,mi kell még?"-jött a kérdés. „Támassz ki lábbal, engedd le magad. Majd engedd el a létrát is és pihenj. Lógasd a kezeidet." És csak lógsz a levegőben, de teljes biztonságérzetben. Hát ennyi. Ez kellett. Tudtam, elbír, ha esés van, ez megtart, maximum a sziklának tudok nekicsapódni. De legalább nem zuhanok le!
Ennek ellenére nem nagyon alkalmaztam a módszert a pihenésre. Bár sokszor megtehettem volna, de így elsőre azért hiába nincs tériszony, hiába vagyok bátor, azért a félsz ott van és ott is volt végig. Viszont megcsináltam az Egyszarvút......majd felmásztam mégegyszer!! Volt rá lehetőség, idő, miért ne? Nagyon tetszett, hát akkor még egyszer kell menni, nem hagyhatom ki. És másodjára már könnyen ment. Nagyon könnyen, félsz nélkül és élveztem! Megelégedve, felspanolva és boldogan feküdtem le aludni pár órával később.
Vasárnapra meg volt az info, hogy nehezebb lesz, mint a szombat, ha lesz idő és kedv még egy nehéz szakaszt is megcsinálhatunk, aminek neve is adja, hogy valószínűleg nem egy könnyű falról van szó:Blutspur, azaz Vérnyom! Felkelvén az alapizgalom mellett ott volt, hogy ezt is meg kéne csinálni!
Hát elindultunk. Eltúráztunk a nap első kihívásáig. Lentről nem tűnt olyan nehéznek. Az első pár méter olyan simán ment, nem is hittem el. Kicsit lassan haladtunk, így volt idő pihenni, nézelődni. Alattam Ausztria, előttem fal, fejemben a gondolat: úristen de jó! Majd a következő gondolat: „hú .... meg, hogy jutok tovább???! nem találtam a lépést, pedig állítólag tele van. Egyujjas fogásokat láttam, de az rajtam nem segít. Vagy látom, hogy ide kellene fellépni, tudok is ekkorát lépni, de vajon itt is menni fog? Izgés-mozgás, többszöri falpásztázást követően, azért csak meglett! Továbbjutottam. Igyekeztem mindig lábbal tolni magam, nem a karommal húzódzkodni---ez igen jó tanács volt. Lábremegés megint előjött, majd elmúlt. Majd elértem a kürtőt, ahol belegondoltam, hogy falnak nekitámaszkodva simán feljebb tudok jutni, de az azzal jár, hogy lógok a levegőben! Kipróbáltam a felszerelést,lógtam a levegőben, de így mászás közben valahogy nem éreztem azt, hogy jól esne valóban használni e remek előnyét a beülőmnek. Kis pihenő ismét és minden lépés megtervezése azonban sokat tud segíteni. Ezt is leküzdöttem! Felérvén kis remegés azért volt és a fejemben „ennyi elég is lesz" felirat. De hát azért ezt nem gondolhatom komolyan!!! folytatni kell. Irány a HTL-steig! Ami a kis hétvégénk legnehezebb szakasza, leszámítva a Blutspurt.
Elindultunk. Itt az a nehéz, hogy először a vízszintesen futó drótkötelet követve a vége felé függőlegesbe vált. Vízszintesen, bár ilyen eddig nem volt, egész jól haladtam, igaz, volt egy két lépés, ahol nem igazán tudtam hova tegyem a lábaimat, de használván a jó tanácsokat, egész jól haladtam. Itt már aztán tényleg kellett bízni a beülőben. Amikor a talpaimmal a falat támasztva, izzadó kezeimmel a drótkötelet markolászva tudok csak haladni. Majd néhány függőleges lépés, jó nagyok!!! Kis pihentetőbb szakasz és elérkeztem a ponthoz, ahonnan már csak függőlegesen tudok haladni. Hát itt tartottam egy nagyobb pihenőt. Nem értem el a jó fogást, köszönhetően talán nagy magasságomnak, vagy inkább tapasztalatlanságomnak, nem találtam jó lépést és még a fal is csont függőleges. "Hogyan tovább?? Daniiiii, gyere ide!!! merre lépjek? Hogy csináljam??" elmagyarázta, hogy itt bizony ha megtaláltam a jó fogást a jó lépéssel, akkor a drótkötelet fogva fel kell húznom magam és máris fent vagyok. Nem hangzik túl bonyolultnak, de kétszeri próbálkozás után sem ment. Elfáradt a karom, nem volt benne erő. Anélkül meg ez nem fog menni. „De muszáj lesz neki, azt nem hagyom, nem hagyhatom, hogy fizikai segítséget kapjak és felhúzzanak! Nem is engedném. Egyedül kell megoldani, menni fog. Nyugi." cikáztak a gondolatok a fejemben, miközben felváltva törölgettem izzadt tenyeremet nadrágomban. Felszívtam magam és megcsináltam!!! Micsoda megkönnyebbülés! Milyen jó érzés. Hát innen meg már gyerek játék. Jó kis fogások, látható lépések. És nem a drótkötelet használtam, hisz sziklát mászunk! És felértem. És megcsináltam!!!!!
Hát ennyi mára, gondoltam, bár a fejemben ott volt, hogy meg kéne próbálni a Blutpsurt, mert rossz érzés lesz, hogy itt vagyok és még csak meg sem próbálom, ugyanakkor a karjaim annyira gyengék voltak, hogy tudtam, az első 2 centiméter után elfáradnék, így nincs értelme. Majd talán legközelebb, ha már végigcsináltam e két nap szakaszát egy párszor, akkor megpróbálom. De inkább zárjam a hétvégét így, jó érzéssel és boldogan, mint csalódva hogy nem sikerült.
Most így este, izomlázzal a combban és karban, égő tenyerekkel, kellemesen elfáradva, a megérdemelt sört kortyolgatva, örömmel gondolok vissza első ferratamra. Némi büszkeséggel tölt el, hogy végigcsináltam, nem szegte kedvem a néha előforduló nehézség és ezt a szakaszt vagy ehhez hasonló ferratakat máskor is szívesen csinálnék. Nehezebbet viszont nem. Ahhoz kevésnek érzem magam és azok a szakaszok tetszenek ahol viszonylag könnyedén lehet mászni és nem „az életért küzdve".