Budapesten a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 5 percre az A38 Hajóval szemben) találkozunk reggel 04:50-kor. Gyors bepakolást követően útra kelünk és az M3-as autópálya felé vesszük az irányt. (Felszállási lehetőség: Geleji-pihenő, Debrecen, Berettyóújfalu.) A határt Ártándnál lépjük át, majd Nagyvárad (Oradea), Élesd (Aleșd) elhagyásával a Királyhágót követően ereszkedik be buszunk a Sebes-Körös völgyébe, amit Kissebes (Bologa) településig el sem hagyunk. Itt egy közeli hegytetőn áll a 12. században a Nagyvárad – Kolozsvár kereskedelmi- és hadiút védelmére épült Sebesvár romja, amely alatt elrobogva érjük el a Székelyjó-patak völgyét. Kőrizstetőnél (Scrind-Frăsinet) szállunk ki a buszból és kezdjük meg körtúránkat a Vár-patak völgyében. Itt kényelmes terepen, erdészeti makadám úton haladunk az Esztenácska- és a Pejkó-patak találkozásáig, ahol túránk első sziklabástyája: a Pozsárkő is található. A turista jelzés mentén felhágunk a Vár- és Rékás-patak között emelkedő gerincre, amíg ki nem érünk egy tisztásra. Innen meredekebb ösvényen felkaptatunk a Pozsárkő csúcsára, amelyről szép kilátás nyílik a Vár-patak völgyre, a Vigyázó-hegység gerincére és a keletre elterülő Kalotaszegi tájra. A csúcsról visszatérve a bevállalósabbakkal felmászhatunk az Orosz-kőre is, amely nehezebb terepnek számít, és kell hozzá a szédülésmentesség is, ám megmászása maradandóbb élményt nyújt. Miután kigyönyörködtük magunkat az Orosz-hegyen át hegyi esztenák kíséretében leereszkedünk Kőrizstetőre, ahol a buszunkkal a néhány kilométerrel északra fekvő szállásunkig utazunk, ahol már várni fognak ránk a finom erdélyi vacsorával. Táv: 12,5 km. Szint: 430 m fel és ennyi le. Szállás: panzió, ellátás: vacsora.

A bőséges reggelink elfogyasztását követően buszra szállunk és a Mogyorós-patak mellett kiépített keskeny aszfaltúton néhány kilométert megtéve Havasrogoz móc településig utazunk. Itt veszi kezdetét a hegység leghíresebb túrája: a Vigyázó körútja. Egy rövid szakaszon még az aszfalton koptatjuk bakancsainkat, majd az erdőbe érve nekiveselkedünk a Vigyázó csúcstömbjének. Bal oldalunkon elhagyjuk a Vigyázói menedékházat, majd gyönyörű fenyők kíséretében érjük el a Vigyázó-nyerget, amelyről déli irányba fordulunk. Ettől a ponttól már csillapodik a szintemelkedés és kibontakozik a Vigyázó csúcsára vezető borókával, törpefenyvesekkel övezett, széles gyephavasi gerinc. A csúcs tömbjére érve a meteorológiai állomás után érjük el a legmagasabb pontot, amelyről tiszta időben fantasztikus kilátásunk adódik Erdélyre. Tiszta időben a kárpátaljai Hoverlától a Déli-Kárpátok gyöngyszeméig: a Retyezátig is ellátni, de kevésbé párás időben is megcsodálható innen az Erdélyi-szigethegység belső része: a Bihar-hegység főgerincével, és a Nagy-Bihar csúcsával, de látható az északkeletre elhelyezkedő Radnai-havasok és Széples tömbje is. A csoportkép elkészítését követően egy meredekebb szakaszon leereszkedünk a „Hegyek közének” nevezett nyeregig. Ereszkedésünk során pillantjuk meg a környék egyik leglátványosabb sziklaképződményét: a Fehér-köveket, amelynek mészkő sziklája markánsan emelkedik a környék sűrű fenyőerdeje fölé, uralkodását kifejezve ezzel a tájon. A Fehér-köveknél elidőzünk egy kicsit és felfedezzük magunknak a sziklaképződmény nyújtotta vad túraterepet. Visszasétálunk a buszunkhoz és kellemesen elfáradva emlegetjük majd fel a mai túra kalandjait, szépségeit szállásunk melegvizes medencéjében megpihenve. Táv: 20 km. Szint: 990 m fel és ennyi le. Szállás: panzió, ellátás: reggeli és vacsora.

Utolsó napi túránkon sem maradunk látványosságok nélkül, hiszen a hegység legismertebb látnivalóját: a Havasrekettyei-vízesést fogjuk megtekinteni. A reggelit követően bepakoljuk a csomagjainkat a buszba és elindulunk Havasrekettye településre. Itt a Székelyjó-patak völgyének felső részében fogunk túrázni, miközben kellemesen, szinte észrevétlenül emelkedünk egyre feljebb. Szűkebb sziklaszorosok között kelünk át, és amikor elkezd szerpentinezni az út, az egyik kanyarban egy rövid kitérőt teszünk, ahol megcsodáljuk a „Fátyol-vízesésként” vagy a „Menyasszony-fátylaként” is ismert vízesést, amely Erdély legszebb látnivalói közé tartozik. A 30 méter magas vízesésen zúdul le a legtöbb víz az Erdélyi-szigethegység vízesései közül, a sziklafalakra télen ráfagyó permetvíz pedig közkedvelt jégmászó falnak számít az erdélyiek körében. A vízesést követően kellemes erdei terepre térünk rá, és lassan emelkedve sűrű fenyőerdőben haladunk túránk utolsó kilátópontjáig a Lespezi-csúcsig. A csúcsra egy rövid, de meredekebb kaptatót követően lehet kijutni, amely mindenképpen megéri a fáradtságot, hiszen mesés kilátás nyílik róla a hegység belseje felé, és a Havasrekettyei-vízesésre, amely ebből a magasságból kis patakocskának fog hatni a fenyők alkotta rengeteg közt. Néhány fénykép elkészítését követően visszaereszkedünk az erdei útra, és kellemes terepen, móc rönkházak között ereszkedünk vissza Havasrogoz településre. Itt felszálunk a buszra és megkezdjük hazautunkat Budapestre, ahová előreláthatólag az esti órákban fogunk megérkezni. Táv: 13 km. Szint: 440 m fel és ennyi le. Ellátás: reggeli.