Izland kvintesszenciája – Landmannalaugar, Þórsmörk, Þakgil

Reggeli után találkozunk a buszunkkal, amely a következő napokban fog szállítani minket. A túránk során a sziget déli részét fogjuk alaposan bejárni. Először a Þingvellir Nemzeti Parkba látogatunk el. Ez a hely sok szempontból is igen érdekes: egyrészt a korai viking leszármazottak, Izland államalapító klánjai itt tartották éves gyűlésüket, így ez volt a világ első parlamentje (930-tól). Odaállhatunk arra a pontra, ahonnan a törvényeket kikiáltották. Másrészt itt találjuk Izland legnagyobb tavát is, a Þingvallavatn-t, amelynek legmélyebb pontja több, mint 100 méter, és a felszín alatti forrásaiból a több ezer éve leszivárgott víz kristálytisztán kerül vissza a körforgásba. Továbbá amitől minden természetbúvárnak végigfut a hátán a hideg: az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozása itt a felszínen látható, keskeny szurdokvölgyek és repedéshálózat formájában. A kontinensek távolodása folyamatos, néhol mérik a szemközti sziklafalak elmozdulását. Innen Geysír felé vesszük az utunkat. A névadó hőforrás nem lövell ki évtizedek óta, de a Strokkur igen aktív. Feledhetetlen élmény mellette állva várni a kitörést, és mikor kitartásunkat siker koronázza, egy csillogó, világoskék kupolát látunk felboltozódni, majd kilövellni. A gőzt a szél elröpíti, mi pedig várhatjuk a következő kitörést. Innen átgurulunk a Gülfoss-hoz, az Arany- vízeséshez. Izland egyik legszebb vízesése 32 méter mély, kétlépcsős, és egy 70 méter mély kanyonban folyik tovább. A hangja, látványa, mérete lenyűgöző. A sziget talán legismertebb vízesését magunk mögött hagyva rövid buszozás után érkezünk meg egy hangulatos vendégházba, ahol egy éjszakát fogunk eltölteni. Vacsora után azonban még alkalmunk adódik egy exkluzív fürdőt felkeresni. Az igényes, mégis családias hangulatú hely 3 gőzkabinja egy természetes, felszín közeli „üstre” települt. Lehet hallani lábunk alól a forró víz rotyogását. A szabad ég alatt néhány pihenőmedence hívogat, a meleg vízben elnyúlva relaxálhatunk. De van száraz szauna is a forróbb élményekre vágyóknak. Hűsölni pedig mi más lenne autentikusabb, mint egy tó, ami 10 lépésre van. Éjszakai világosság, távolban havas hegycsúcsok, tükörsima víz; maga a megtestesült nyugalom. Szállás: vendégház.

Reggel a tengerparton futó főútra kiérve Kelet felé indulunk. Az úttól kicsit távolabb feltűnik a világ egyik legismertebb vulkánja, a Hekla is. A „Pokol Kapuja” igen aktív. A történelmi időkben majd’ 20 kitörését jegyezték fel, az utolsót 2000-ben. Kb. tízévente tört ki, így már nagyon időszerű a következő. Innen már szinte kőhajításra van egy gyönyörű zuhatag. A Seljalandsfoss-nál elidőzünk, és izgalmas képeket készíthetünk arról, milyen egy vízesés – hátulról, itt ugyanis mögé lehet kerülni. Néhány percre innen egy rejtett látványosság vár minket: egy kürtőben lezúduló, kecses, napfénnyel játszó vízesés, a Gljúfurárpui. Folytatva utunkat elhagyjuk a biztonság illúzióját keltő aszfaltot, és végre alkalmunk nyílik tesztelni a buszt. Földúton, folyókon és vízmosásokon át közelítjük meg Þórsmörk-öt. Elhaladunk az Eyjafjallajökull északi oldala mellett, ahol láthatjuk a 2010-es kitörés nyomait, azt a hasadékot, ahol kizúdult a jégolvadék a gleccserből. Sétálunk még a Stakkholtsgjá mesebeli, eldugott, meredekfalú szurdokvölgyében, amelynek végén - ki gondolná - egy szemérmes vízesés vár minket. Késődélután az említett világranglistás túraútvonal egyik szakaszát nézzük meg, úgy hívják: Istenek Földje – Godaland. Itt nyáron is vannak hófoltok, nem csoda, hiszen két jégsapka közötti hágóba kapaszkodunk föl. Gleccserekre, ill. a meredek hegyoldalak, szakadékok alján, mélyen kanyargó folyókra látunk rá. Itt el kell tölteni egy kis időt, csendben, hiszen a táj lenyűgöző, elképesztő nyugalom árad belőle. (Túra hossza: 8 km, 550 m szintemelkedés.) Innen már a táborhelyünkre megyünk, de ez is izgalmas lesz. A Krossá gleccserfolyón csak speciális busszal lehet átkelni, egy terepjáró autót elsodorna a víz. Faházaink elfoglalása után még kedvünkre kirándulhatunk a környéken. Szállás: turistaszállás.

Reggel magunk mögött hagyjuk a vad természetet, és visszatérünk a szigeten körbefutó főútra. Első látványosságunk a Skógafoss lesz. A fekete homokmedencébe zúduló, dübörgő vízesés híres fotótéma. Ezt követően különleges tapasztalattal gazdagodunk: egy gleccsert, a Sólheimajökull-t nézzük meg közelről. Nagyon közelről... A jég különböző árnyalatai, a kristályok változatossága, a gleccsertó türkiz-tej színe rabul ejt. Láthatjuk a jég felszínén a keskeny, mély hasadékokat, fekete vulkáni hamu kúpokat. Ezután kibuszozunk a tengerpart egyik kiszögelléséhez, ahol a híres Dyrhólaey-sziklákon fészkelő madarakat nézhetjük meg. Alkák, lundák, sirályok, halfarkasok tömege indul innen a tenger felé halászni. A fekete kavicsos parton a tenger morajlása már önmagában egész napos program lehet, a bazaltfalak látványával, széllel szemben lebegő csérekkel. Szerencsés esetben néhány méterről fotózhatunk lundákat, amint a költőüregük előtt állnak. Az estét egy eldugott völgyben, egy mesés táj kapujában töltjük. Szállás: turistaszállás.

A mai napon olyan különlegességgel találkozhatunk, ami kevesek kiváltsága. Egy gleccser születésének helyére túrázunk. Majd alattunk a mélyben láthatjuk, ahogy óriássá nőve kanyarog a völgyben. Hajnalban indulunk, és egy nem nehéz, de folyamatosan emelkedő gyaloglás után elérkezünk a Myrdalsjökull jégsapka lábához. Semmi nem lesz köztünk, ott fogunk állni az örök jég birodalmának kapujában. Kicsit továbbmerészkedve pedig elénk tárul a lenyűgözően félelmetes mélység… A toronyháznyi vastag jég beleszakad egy függőleges sziklafalakkal övezett völgybe, így táplálva a gleccsert. Minden gigászi körülöttünk. Szinte felfoghatatlan a látvány. (6 óra, 20 km, 800 m szint.) A délutánt pihentetőbb kirándulásokkal töltjük. Buszra szállunk, és elsőként a Fjadrárgljúfur kanyont keressük fel. A folyó magas sziklafalak között ér ki az óceánparti övezetbe, megkapó a meredélyek tetején végigsétálni. A fennsíkra érve pedig kitárulnak előttünk a zöld lankák. Innen a végeláthatatlan tengerparti fövenyen vezető úton átgurulunk a Skaftafell Nemzeti Parkba. Túránk közben megnézzük többek között a Svartifoss vízesést, amelynek hatszögű bazaltoszlopai a Balaton-felvidék Hegyestűjére emlékeztetnek. Ha időnk engedi, folytatjuk az utat. A domboldalban emelkedve egyre jobban rálátunk az óceánig terülő homokpartra, a szövevényes folyómedrekre. Mivel a bokorerdő csak derékig ér, a növényzet nem akadályozza a kilátást. A túraút végén, egy szakadék mélyén elénk tárul egy tekintélyes gleccser, a maga lenyűgöző méreteivel. Saját szemünkkel láthatjuk a földrajzkönyvekből ismert tipikus végmorénát, az olvadékvízből táplálkozó, összefonódó, kanyargó folyót. A kirándulás után a szomszédos Svínafellsjökull-ra pillantunk rá. Mindegyik gleccser más, és ha már egymás mellett sorakoznak, érdemes megnézni őket. Este elsuhanunk a világhírű Jökulsárlón előtt, melynek látványa biztosan mindenkit felcsigáz. Innen már az esti pihenőhelyünkre utazunk. Szállás: vendégház.

Már a reggel egy óriási látványossággal kezdődik. A világ egyik leglenyűgözőbb helyére: Jökulsárlónba megyünk. Fantasztikus környezete több mozifilm helyszínéül is szolgált. A Vatnajökull jégsapka gleccsere egy lagúnába borjadzik, így a vízen jéghegyek úsznak. A parton apró jégszilánkok csilingelnek a hullámzásban, a kavicshegyek között pedig tengeri madarak fészkelnek, és zuhanórepülésben akár meg is támadják a betolakodót. A jéghegyek kiúsznak a tengerre, ahol fókák, apácaludak, pehelyrécék és északi búvárok kerülgetik őket. A lagúnában kétéltű járművekkel lehet a változatos színű és alakú jégdarabok között 'csónakázni'. Sok kérdésre választ kaphatunk: miért kék az egyik jéghegy, miért fehér a másik? Tényleg 1000 éves jeget foghatunk a kezünkbe? Mit jelent az, hogy ez a legmélyebb gleccser? Kiérve a szárazföldre kimegyünk a tengerhez. A Diamond Beach-nek nevezett fekete homokparton tündérmesébe illő, akár több köbméteres jégtömbök hevernek, amelyeken a nap sugarai valószínűtlenül csillannak meg. Még egy megálló erejéig a jég vonzásában maradunk. Megnézzük a szomszédos gleccsertavat, Fjallsárlónt. Teljesen más hangulatú, de éppoly lenyűgöző, mint nagy testvére. Túránk legkeletibb pontjáról visszafordulva egy kicsit hosszabb buszozás után ismét letérünk a jégsapkák mögött kanyargó földútra. Délután érkezünk a világhírű Landmannalaugarba. A területről a helyi ismertetők is azt mondják, hogy szavakkal leírhatatlan. Tény, hogy az Izlandon ritka riolit hegyek hihetetlen, festett díszletnek tűnő színekben pompáznak: sárgás-barna, kékes-zöldes hegyoldalak, fehér hófoltokkal tarkítva. Ez tipikusan az, amit látni kell. A szállásunk itt lesz, a hegyek ölén, így lehetőségünk nyílik több túraútvonalat is bejárni. A kirándulások során lassan haladunk, de csak amiatt, mert lépten-nyomon megállásra késztet a sok látnivaló. Itt kattognak a fényképezőgépek. Olyan tájakon járunk, amelyek a legtöbb utazó számára rejtve maradnak. Szállás: turistaszállás.

A délelőttöt a környék további felfedezésével töltjük. Minden perce megéri, páratlan élményben lesz részünk. Lélekben feltöltekezve a természetet hátrahagyjuk, és visszatérünk a civilizációba. Reykjavík Földünk legészakibb fővárosa. Neve füstölgő öblöt jelent, mivel a felfedezők a geotermikus folyamatok nyomán felszálló gőzt füstnek vélték. Felkeressük azt a történelmi jelentőségű házat, ahol 1986-ban a Gorbacsov-Reagan találkozóra került sor. Megtekintjük a képeslapokról ismert, város fölé magasodó katedrálist, a „viking hajó” szobrát, a kulturális palotát: a Harpa-t, és betérhetünk a kikötőben egy autentikus kis étterembe egy jó homárlevesre. Új attrakcióként kipróbálhatjuk az elképesztő repülő szimulátor-mozit. Helikopterről felvett mesés tájakat ’járhatunk be’, olyan, mintha mi is a gépben ülnénk. Suhanunk gleccserek, folyók, hegyek fölött, mindezt lélegzetelállítóan élethű hatással. Lesznek olyan helyek, ahol a túra során mi is megfordulunk, csak ezennel madártávlatból láthatjuk őket. Nem hagyjuk ki a fantasztikus tengeri emlősök életnagyságú másolataival lenyűgöző hatást keltő Bálnamúzeumot sem, hogy tudjuk, mit láthatunk majd a tengeren. Innen ugyanis egy kb. 3 órás hajóútra indulhatunk a várostól északra fekvő öbölben, ahol kis szerencsével bálnákat, delfineket és vízi madarakat is láthatunk. Szállás: szálloda.

A napot a repülőgép indulásának függvényében még kitölthetjük érdekességekkel. Amennyiben időnk engedi, a Reykjanes-félszigeten kirándulunk. Sétálhatunk egy iszapfortyógó-mezőn, ahol forr a talaj. A kénköves pokol szagát fogjuk érezni, a domboldal színei pedig elképzelhetetlen kavalkádot alkotnak. A posztvulkanikus folyamatok szinte kézzelfoghatóak. A közelben a meredek sziklafalakkal övezett tengerpartot is megtekintjük, egy romantikus világítótorony szomszédságában. És ha már itt járunk, természetesen nem hagyjuk ki a 2021-ben kitört Fagradalsfjall vulkán lávamezőjét sem. Végül a reptérre kiérve megkezdjük hazautazásunkat.