Macedónia, Albánia, Montenegro
Nyugat-balkáni kalandozás három ország nemzeti parkjai és világörökségei között
Ha szeretnéd követni, mi történik ezzel az úttal, akkor érdemes felirtakoznod a hírlevelünkre, ebben az új időpontok vagy új programok meghirdetéséről minden esetben tájékoztatunk.
Hírlevélfeliratkozás - csak akkor küldjük, ha tényleg információt akarunk közölni :)
-
1. nap Budapest, éjszakai utazás Szerbián keresztül
Találkozás Budapesten 17.30 órakor, a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 5 percre az A38 hajóval szemben). Indulás 18.00-kor. Egész éjszaka utazunk Szerbián keresztül. -
2. nap Mavrovo N.P., Ohridi-tó (Macedónia)
2A hosszú buszutat a Mavrovo Nemzeti Parkban, Macedónia nyugati, hegyvidéki részén szakítjuk meg egy fotószünetre és egy kirándulásra. Megállunk egy víztározó partján, ahol a víztükörből kilogó templom maradványairól készíthetünk pár felvételt, majd a Duf-szurdokba teszünk 1-2 órás kirándulást. Az első balkáni benyomások megszerzése után tovább utazunk dél felé, az Ohridi-tóhoz. Felállítjuk sátrainkat a "macedón tengernél", majd a tó partján megtartjuk ismerkedési estünket. Szállás: kemping -
3. nap Prilep, Zlato-hegy, Treskavec-kolostor (Macedónia)
3Reggel a dohánytermesztéséről híres Prilepbe utazunk. A régi óratorony alatti szűk utcácskákban elfogyasztjuk első törökös, zaccos kávénkat, vásárolhatunk a napi túrára. A rövid pihenő után túrázni indulunk a közeli hegyekbe. Utunk első szakasza még a városban vezet, egész pontosan annak népes cigánytelepén vágunk át. A várost elhagyva egy köves úton haladunk, innen már látszanak a meghódítandó hegyek és a kolostor sziluettje. Jó két órás gyaloglás után érjük el az ország egyik emblematikus műemlékét a Treskavec-kolostort, mely a Zlato-hegy lábához épült, még abban az időben, amikor itt egy város állt. (A kolostor központi tere volt az egyik leghíresebb macedón film, Mančevski Eső előtt című művének.) Visszafelé nem a már ismert úton, hanem a hegy sziklaalakzatai között kanyargó ösvényen jövünk, ahol esetenként lánckapaszkodó segíti előrejutásunkat. Túránk végpontja Marko várának romjai, ahonnan madártávlatból láthatjuk Prilepet. Innen rövid sétával érjük el buszunkat, majd kempingünkbe utazunk. Szállás: kemping
-
4. nap Ohrid, Ohridi-tó, Sv Naum-kolostor (Macedónia)
1Reggel ismét buszra ülünk és a Galičica-hegység lábánál, az Ohridi-tó partján haladunk dél felé egészen a 905-ben alapított, UNESCO védelem alatt álló Sv Naum-kolostorig, amit pazar fekvése Macedónia leghíresebb látnivalójává tett. Fotózkodunk a pávákkal és csobbanunk a tóban. Délután a világörökség részét képző Ohrid városába, Macedónia kulturális központjába látogatunk. Bebarangoljuk az óváros szűk, előreugró emeletű műemlékházakkal határolt utcákkal átszőtt óvárosát, be-belesünk Ohrid ódon templomaiba, a IX-X. században épült Sv. Sofija-ba és a XV. századi Sv. Jovan Kaneo-ba. Felkapaszkodunk a város fölött épült Sv Pantelejmon-kolostorhoz, ahol elsőként fordították le a Bibliát szláv nyelvre, és itt használták elsőként a cirill ábécét. A kolostortól csak pár lépés a Samuli-erőd, ahonnan egyszerre nyílik remek kilátás a városra és a tóra. Ha még bírjuk erővel, akkor egy római kori színház romjait vagy a város valamelyik dzsámiját is felkereshetjük. Szállás: kemping.
-
5. nap Berat, Gjirokastra (Albánia)
Korán kelünk, reggel 7-órakor már el is indulunk Albánia felé. Az Ohridi-tó látványától már Albániában búcsúzunk el, eleinte csak a busz ablakából barátkozunk az új ország településeivel és hegyvidéki tájaival, majd késő délután már magunk ismerkedhetünk az albán városok hangulatával. Első megállónk a világörökség részeként számon tartott „ezerablakú város”, Berat. Az Osumi-folyó két oldalán épült város szinte minden Albániáról szóló kiadványban szerepel, nem is érdemtelenül, hiszen a óváros látványa valóban magáért beszél. Ismét buszra ülünk, és Gjirokastra felé vesszük az irányt, ahol a következő néhány napot töltjük. Szállás: Gjirokastra szálloda -
6. nap Gjirokastra (Albánia)
Gjirokastra Albánia egyik legfontosabb műemlékvárosa, belvárosának modernizálása elmaradt, mivel ez volt Enver Hoxha kommunista vezető szülővárosa. Az UNESCO világörökségi védelme alatt álló óváros közepén emelkedő várba is felkapaszkodunk, de ha csak az ódon, törökös hangulatú belvárosban maradunk, akkor is számtalan látványos műemléket kereshetünk fel. Ha szerencsénk van nyitva találjuk a helytörténeti múzeumot is. Délután sziesztázunk a helyiekkel és kipihenjük utazásunk eddigi fáradalmait.Szállás: Gjirokastra szálloda -
7. nap Albán Riviéra (Albánia)
1A mai napon az Albán Riviérára utazunk. A parti hegység eleinte még lehetetlenné teszi, hogy a tengerparton haladjunk, ám később az út kikanyarodik a parthoz, ami Európa egyik legszebb partvidékén vezet keresztül. A délelőtt során ki-ki kedve szerint két program közül választhat. A szintén világörökségként számon tartott Butrint romvárosának felkeresése kulturális feltöltődést ad, vagy felkereshetjük Ksamil falu strandját egy kis pihenésért.
Miután a két csapat ismét egyesült közösen teszünk kirándulást: megállunk fürdeni, a "Bunker-strandon", ilyet egészen biztosan csak ebben az országban láthatunk. A fürdésen túl felkeressük még Porto Palermo misztikus erődjét is, majd visszatérünk szállásunkra. -
8. nap Tirana (Albánia)
Albánia új arcát fedezhetjük fel a mai napon, amíg eddig a viszonylag nyugodt kisvárosokban töltöttük az időnket, most az ország legnagyobb és legmozgalmasabb városa következik: Tiranaba látogatunk. Tirana ugyan látnivalókban nem bővelkedik, de egyedi hangulata mindenképpen megér egy sétát. Az éjszakát egy tiszta, albán kempingben töltjük. -
9. nap Shkodrai-tó vidéke (Albánia, Montenegró)
2Mielőtt elbúcsúznánk Albániától, felkapaszkodunk a Shkodra városa mellett emelkedő hegyre épült Rozafa-várhoz. A Skodrai-tó partján átkelünk Montenegróba. A tó kontinensünk egyik legérdekesebb tava, mely évszakonként változtatja méretét, szélein pedig fantasztikus mocsárvilág található. A mocsárvidék központja a kedves Virpazar, ahonnan hajókirándulásra indulunk a vízivilágba. Természetesen lesz lehetőség rövid csobbanásra is a tengernél melegebb vizű tóban. A tó környékére a későbbi napokban még visszatérünk, így nem kell végleg búcsút vennünk a tájtól, mielőtt kempingünkbe utaznánk. -
10. nap Lovćen Nemzeti Park, Rijeka Crnojevica (Montenegró)
3A mai napon ismét túrázunk! Autóbuszunkkal a hajtűkanyarokkal tűzdelt úton egészen a Lovćen csúcsának tövéig kapaszkodunk, majd innen több túrára indulunk. Elsőként a hegycsúcsra épült Njegoš-mauzóleumhoz kapaszkodunk fel egy alagúton keresztül (akinek ehhez nincs kedve, a panoráma kávézóban bevárhatja a csoportot), ahonnan a hegyvidékre nyílik csodás kilátás. Ezután a Krštac-hágóhoz túrázunk, ahonnan lenyűgöző a Kotori-öböl látványa. Délután visszatérünk a Skodrai-tó vidékére, ám ezúttal Rijeka Crnojevicába megyünk, ahol egy régi török kori hidat nézünk meg. Akinek kedve van, sétára is indulhat egy gyönyörű kilátóponthoz, a Crnojevica-folyó egyik kanyarulatához. Este visszatérünk szállásunkhoz. Szállás: Kemping Montenegró tengerpartján -
11. nap Kotori-öböl, Budva (Montenegró)
1A mai napon a Kotori-öböl szépségeit derítjük fel. Elsőként Perastba az öböl legszebb halászfalujába utazunk, ahol a tengerben két parányi szigeten épült kolostor egészíti ki a középkori település látképét. Ezután a fjordszerű Kotori-öböl névadó településébe, a világörökségi védelmet élvező Kotorba látogatunk, ahol szabad program keretében bejárjuk a zegzugos óvárost. Akinek van hozzá kedve (és ereje) felkapaszkodhat a település fölé magasodó fellegvárba is. Visszafelé megállunk Budvában, a montenegrói turizmus központjában. Az erődített óváros falai apró sikátorokat és ódon templomokat rejtenek. Szállás: Kemping Montenegró tengerpartján -
12. nap Hazautazás
Reggel sátorbontás után elbúcsúzunk Montenegrótól. Horvátországon keresztül hazautazunk. Budapestre a késő est órákban érkezünk (23-24 óra körül).
Út ára tartalmazza
Út ára nem tartalmazza
Árfolyam
Utazás
Nemcsak az oda és a vissza úton, hanem az út során is, annak körút jellegéből fakadóan, vannak napok, amikor sok időt töltünk a buszon.
Létszám
Túra nehézsége
Szállás
Terület
Ország
Utunk során három országot látogatunk (Macedónia, Albánia, Montenegró) meg és egy negyediken átutazunk (Szerbia).
Macedónia: Az egykori Jugoszlávia legdélebbi, tengertől elzárt tagköztársasága 1991-ben nyerte el függetlenségét. Az ország elnevezése miatt függetlensége óta komoly vitában áll Görögországgal, mivel a görögök kizárólagos jogot formálnak arra, hogy Nagy Sándor makedón államának utódjának tartsák magukat. Az ország területe valamivel kevesebb, mint 26 ezer km2, azaz körülbelül akkora, mint a Dunántúl 2/3-a. Macedónia területének döntő része hegyvidék, amit az ország közepénél a Vardar-folyó szel ketté. A folyótól keleti és nyugati irányba is folyamatosan emelkednek a hegyek, legmagasabb pontja az albán határon emelkedő 2764 méter magas Korab. Az ország lakosainak (valamivel több, mint 2 millió fő) bő fele macedón. A macedónok cirill ábécét használó szláv népcsoport, vallásuk ortodox, nyelvük hivatalos nyelv. Az ország lakosságának harmada albán, nyelvük sok helyen a macedónnal egyenrangú, döntő többségük muszlim. A népesség 5 %-a török, de jelentős szerb, bolgár, görög, cigány és vlach kisebbség is él az országban. Utunk során elsősorban macedónok által lakott vidéken fogunk tartózkodni. A macedónok az ókori Makedón Birodalom leszármazottainak is tartják magukat, de szláv nemzeti ébredésük csak a XIX. században zajlott le, korábban nem volt saját állami múltjuk. Macedónia viszonylag szegény ország, amit a környező etnikai konfliktusok és a görögökkel fenntartott tradicionális rossz viszony is konzervált. Politikailag az egyik leghaladóbb balkáni ország, a térség országai közül feltehetően elsőként csatlakozhat majd a NATO-hoz és az EU-hoz. Turisztikai szempontból legérdekesebb része az ország délnyugati csücske, Ohrid városa, valamint az Ohridi- és Prespa-tó vidéke. Mi is itt töltjük el a legtöbb időt.
Albánia: Shqipëria, azaz sasok földje, ezt jelenti 29 ezer km2 kiterjedésű ország neve. Az ország keleti fele hegyvidék, míg a tengerhez közelebb eső területein síkságok húzódnak, ez alól az ország déli részén húzódó parti hegylánc a kivétel: ennek tövében terül el az albán riviéra. Az ország legmagasabb pontja ugyanaz, mint Macedóniának: a Korab. A legszebb, legelzártabb hegyvidékek északon az Albán-Alpok vidékén húzódnak (Ide terepjáró utunk vezet). A Balkánon szinte egyedülállóan az ország lakóinak 95%-a albán, míg a kisebbségek – főleg görögök – csak a lakosság 5%-át adják. (Utunk során fogunk görögök lakta vidéken tartózkodni.) Ugyanakkor az albán az egyik legmegosztottabb nép is a térségben, délen toszkok, míg északon gegek laknak. A két csoport mind kulturálisan, mind nyelvileg különböznek egymástól, az ország hivatalos nyelve a toszk nyelvre épül. A megosztottság a vallásban is megmutatkozik, a gegek nyugati, míg a toszkok a keleti kereszténység hívei, de sok muszlim is él az országban, toszkok és gegek vegyesen. A kommunista időkben minden más európai országnál jobban üldözték a vallásokat, ennek eredményeként ma is igen sok az ateista. Az illírektől származó, egyedi nyelvet beszélő albánoknak igen hosszú történelme van, ám a múlt század eseményei határozták meg leginkább az ország mai helyzetét: Enver Hoxha önellátásra berendezkedő, a külvilágtól teljesen elzárt diktatúrája nyomorba döntötte az országot, ahol a rendszerváltás csak 1991-ben történt meg, ráadásul a 90-es évek végén hosszú ideig központi irányítás nélküli anarchia uralkodott az országban. Fontos megjegyezni, hogy az albánok két barát nemzetet tartanak számon: az olaszt és a magyart. Ezt mi „szégyelljük” valami miatt, talán nem divat ilyen szegény országnak barátja lenni, de Albániában utcákat és tereket neveznek el magyar személyekről. Albánia kontinensünk egyik legszegényebb, de egyben leggyorsabban fejlődő országa. Fogunk nyomort látni, de Albánia ma már egy élhető európai ország, városainak arculatát korántsem a szegénység határozza meg. Jellemzőek a rendezett és szépen gondozott tiszta parkok, az úthálózat is rohamosan fejlődik.
Montenegró: Európa egyik legfiatalabb és legváltozatosabb országa az alig három megyényi területű Montenegró. Területének döntő többsége hegyvidék, amit szurdokok és kanyonok tördelnek szét, az ország középső részén hihetetlen szépségű vizivilág húzódik a Skodrai-tó Nemzeti Park területén. A tengerpart is igen változatos, találunk itt igen tagolt, és teljesen tagolatlan szakaszt is, épp úgy, mint sziklás és homokos strandot. Az ország legmagasabb csúcsa a Durmitor-hegységben található Bobotov kuk (2523 méter). Montenegró etnikailag is rendkívül tarka, a montenegróiakon kívül élnek itt nagy számban szerbek, albánok, bosnyákok és horvátok is. A vallási megosztottság is nagy: ortodoxok, katolikusok és muszlimok hazája Montenegró. Pedig az egész országban alig több, mint 600 ezer ember él. Tévhit, hogy Montenegrónak nincs önálló állami múltja, az azonban igaz, hogy a montenegróiak és a szerbek történelme és nemzettudata is több szálon összefonódik. Montenegró jóval fejlettebb, mint Albánia vagy Macedónia, de hatalmas ellentét feszül a gazdag tengerpart és a szegény hegyvidék között.
Időjárás
Felszerelés
Higiénia
Élelem
Pénz-ügy
Vám
Csomag
Biztosítás
Kötelező!
Szeretnénk figyelmedet felhívni arra, hogy a részvétel feltétele az út teljes időtartamára érvényes utasbiztosítás. Fontos! A biztosítás érvényességét indulás előtt a túravezetők ellenőrizhetik. Érvénytelen biztosítás vagy nem megfelelő (pl. világ területi hatállyal) hiányában a túrán való részvételt a túravezetők megtagadják. Kérjük, nézd meg, van-e érvényes utasbiztosításod!
Irodánkban az Európai Utazási Biztosító (EUB) kedvezményes biztosításainak megkötésére van lehetőség legkésőbb az indulás előtti napig személyesen vagy utalással.
(Utalás esetén csak akkor tudjuk megkötni, ha az összeget átkönyvelik az indulásig.)
Jelen túrára vonatkozó utasbiztosítási lehetőségek:
Nívo: 450 Ft / fő / nap
Top: 580 Ft / fő / nap
Top extra: 890 Ft / fő / nap
Bővebben a biztosító szolgáltatásairól a honlapjukon olvashatsz: www.eub.hu