Utazásunk során kempingekben fogunk megszállni. A Balkánon a kempingek felszereltsége általában elmarad a kontinens nyugati részén megszokottaktól. Vizesblokkon kívül mással nem rendelkeznek a szállások. A kempingekben általában van hideg-meleg vizes zuhanyozó, ám tapasztalataink szerint meleg víz csak egyes napszakokban van. Nem minden kempingben van közös főző helyiség, ezért saját gázfőző elengedhetetlen. A felszereltség hiányosságait a kempingek fekvése kompenzálja, minden szálláshely szép természeti környezetben fekszik. Általában a kemping közelében (sétatávolságon belül) van vásárlási lehetőség és étterem, ahol nincs, ott napközben állunk meg vásárolni. A kempingek talaja általában igen kemény, ezért a cövekek leveréséhez hozzatok magatokkal kalapácsot, valamint javasolt az egyszerűen felállítható iglu sátor. A hegyvidéki kemping igen nagy tengerszint feletti magasságon fekszik, így itt az időjárás is változékony. A szimpla falú egyszerű sátrak beáznak, a helyszínen gyakorlatilag lehetetlen jobb sátor beszerzése gond eseten. Ugyan nyáron utazunk, az estek hűvösek lehetnek a hegyvidéken, így meleg hálózsák és melegítő javasolt. A tengerpart ezzel szemben igen meleg, ám gyors nyári zápor itt is előfordulhat. A kempingek kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy a lehető legtisztább szálláshelyeket válasszuk.

Utunk során három országot látogatunk (Macedónia, Albánia, Montenegró) meg és egy negyediken átutazunk (Szerbia).  

Macedónia: Az egykori Jugoszlávia legdélebbi, tengertől elzárt tagköztársasága 1991-ben nyerte el függetlenségét. Az ország elnevezése miatt függetlensége óta komoly vitában áll Görögországgal, mivel a görögök kizárólagos jogot formálnak arra, hogy Nagy Sándor makedón államának utódjának tartsák magukat. Az ország területe valamivel kevesebb, mint 26 ezer km2, azaz körülbelül akkora, mint a Dunántúl 2/3-a. Macedónia területének döntő része hegyvidék, amit az ország közepénél a Vardar-folyó szel ketté. A folyótól keleti és nyugati irányba is folyamatosan emelkednek a hegyek, legmagasabb pontja az albán határon emelkedő 2764 méter magas Korab. Az ország lakosainak (valamivel több, mint 2 millió fő) bő fele macedón. A macedónok cirill ábécét használó szláv népcsoport, vallásuk ortodox, nyelvük hivatalos nyelv. Az ország lakosságának harmada albán, nyelvük sok helyen a macedónnal egyenrangú, döntő többségük muszlim. A népesség 5 %-a török, de jelentős szerb, bolgár, görög, cigány és vlach kisebbség is él az országban. Utunk során elsősorban macedónok által lakott vidéken fogunk tartózkodni. A macedónok az ókori Makedón Birodalom leszármazottainak is tartják magukat, de szláv nemzeti ébredésük csak a XIX. században zajlott le, korábban nem volt saját állami múltjuk. Macedónia viszonylag szegény ország, amit a környező etnikai konfliktusok és a görögökkel fenntartott tradicionális rossz viszony is konzervált. Politikailag az egyik leghaladóbb balkáni ország, a térség országai közül feltehetően elsőként csatlakozhat majd a NATO-hoz és az EU-hoz. Turisztikai szempontból legérdekesebb része az ország délnyugati csücske, Ohrid városa, valamint az Ohridi- és Prespa-tó vidéke. Mi is itt töltjük el a legtöbb időt.

Albánia: Shqipëria, azaz sasok földje, ezt jelenti 29 ezer km2  kiterjedésű ország neve. Az ország keleti fele hegyvidék, míg a tengerhez közelebb eső területein síkságok húzódnak, ez alól az ország déli részén húzódó parti hegylánc a kivétel: ennek tövében terül el az albán riviéra. Az ország legmagasabb pontja ugyanaz, mint Macedóniának: a Korab. A legszebb, legelzártabb hegyvidékek északon az Albán-Alpok vidékén húzódnak (Ide terepjáró utunk vezet). A Balkánon szinte egyedülállóan az ország lakóinak 95%-a albán, míg a kisebbségek – főleg görögök – csak a lakosság 5%-át adják. (Utunk során fogunk görögök lakta vidéken tartózkodni.) Ugyanakkor az albán az egyik legmegosztottabb nép is a térségben, délen toszkok, míg északon gegek laknak. A két csoport mind kulturálisan, mind nyelvileg különböznek egymástól, az ország hivatalos nyelve a toszk nyelvre épül. A megosztottság a vallásban is megmutatkozik, a gegek nyugati, míg a toszkok a keleti kereszténység hívei, de sok muszlim is él az országban, toszkok és gegek vegyesen. A kommunista időkben minden más európai országnál jobban üldözték a vallásokat, ennek eredményeként ma is igen sok az ateista. Az illírektől származó, egyedi nyelvet beszélő albánoknak igen hosszú történelme van, ám a múlt század eseményei határozták meg leginkább az ország mai helyzetét: Enver Hoxha önellátásra berendezkedő, a külvilágtól teljesen elzárt diktatúrája nyomorba döntötte az országot, ahol a rendszerváltás csak 1991-ben történt meg, ráadásul a 90-es évek végén hosszú ideig központi irányítás nélküli anarchia uralkodott az országban. Fontos megjegyezni, hogy az albánok két barát nemzetet tartanak számon: az olaszt és a magyart. Ezt mi „szégyelljük” valami miatt, talán nem divat ilyen szegény országnak barátja lenni, de Albániában utcákat és tereket neveznek el magyar személyekről. Albánia kontinensünk egyik legszegényebb, de egyben leggyorsabban fejlődő országa. Fogunk nyomort látni, de Albánia ma már egy élhető európai ország, városainak arculatát korántsem a szegénység határozza meg. Jellemzőek a rendezett és szépen gondozott tiszta parkok, az úthálózat is rohamosan fejlődik.

Montenegró: Európa egyik legfiatalabb és legváltozatosabb országa az alig három megyényi területű Montenegró. Területének döntő többsége hegyvidék, amit szurdokok és kanyonok tördelnek szét, az ország középső részén hihetetlen szépségű vizivilág húzódik a Skodrai-tó Nemzeti Park területén. A tengerpart is igen változatos, találunk itt igen tagolt, és teljesen tagolatlan szakaszt is, épp úgy, mint sziklás és homokos strandot. Az ország legmagasabb csúcsa a Durmitor-hegységben található Bobotov kuk (2523 méter). Montenegró etnikailag is rendkívül tarka, a montenegróiakon kívül élnek itt nagy számban szerbek, albánok, bosnyákok és horvátok is. A vallási megosztottság is nagy: ortodoxok, katolikusok és muszlimok hazája Montenegró. Pedig az egész országban alig több, mint 600 ezer ember él. Tévhit, hogy Montenegrónak nincs önálló állami múltja, az azonban igaz, hogy a montenegróiak és a szerbek történelme és nemzettudata is több szálon összefonódik. Montenegró jóval fejlettebb, mint Albánia vagy Macedónia, de hatalmas ellentét feszül a gazdag tengerpart és a szegény hegyvidék között.

Macedónia fizetőeszköze a macedón dinár, a helyszínen euroból tudunk váltani, forintból nem. A városokban vannak bankautomaták. Albánia hivatalos fizetőeszköze az albán lek, itthon nem váltható, ezért ide is eurot érdemes hozni. Bankautomaták nem mindenhol fogadnak el külföldi kártyákat, így készpénz javasolt. A bankkártyás fizetés Albániában nem népszerű, így sok helyen nem is lehet. Montenegró hivatalos fizetőeszköze az euro. Mindenképp hozz készpénzt magaddal. A tengerparton sok bankjegy-automata működik, az ország belsejében és a hegyekben azonban bizonytalan így pénzhez jutni. Szerbián csak átutazunk, ennek ellenére, ha van otthon elfekvő szerb (Figyelem azok a papírpénzek, amin a Jugoszlávia szó szerepel a Szerbia helyett, nem érvényesek!) dinár, érdemes elhozni, mert a rövid technikai megállóknál általában ezt fogadják el. Az árak mindhárom országban a hazaiakhoz hasonlóak: a tengerparton valamivel drágább, attól távolabbra olcsóbb. Általában igaz, hogy a szolgáltatások (pl.: étterem) valamivel olcsóbbak, mint idehaza. Költőpénznek nagyjából napi 1.500-2.000 Ft-nak megfelelő Euro-t ajánlunk. Természetesen ez sokkal kevesebb és több is lehet, egyéntől és vérmérséklettől függően, összességében annyit hozz, amennyit itthon is elköltenél (étkezés, innivaló, emléktárgyak, azaz szokásos kiadások esetén). A nemzeti parkok és látványosságok belépő díja: 1-5 euro.

Kötelező!
Szeretnénk figyelmedet felhívni arra, hogy a részvétel feltétele az út teljes időtartamára érvényes utasbiztosítás. Fontos! A biztosítás érvényességét indulás előtt a túravezetők ellenőrizhetik. Érvénytelen biztosítás vagy nem megfelelő (pl. világ területi hatállyal) hiányában a túrán való részvételt a túravezetők megtagadják. Kérjük, nézd meg, van-e érvényes utasbiztosításod!
Irodánkban az Európai Utazási Biztosító (EUB) kedvezményes biztosításainak megkötésére van lehetőség legkésőbb az indulás előtti napig személyesen vagy utalással.

(Utalás esetén csak akkor tudjuk megkötni, ha az összeget átkönyvelik az indulásig.)

 

Jelen túrára vonatkozó utasbiztosítási lehetőségek:

Nívo: 450 Ft / fő / nap

Top: 580 Ft / fő / nap

Top extra: 890 Ft / fő / nap

 

Bővebben a biztosító szolgáltatásairól a honlapjukon olvashatsz: www.eub.hu