Indulás Budapestről reggel 5 órakor, találkozás 4.45-kor a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-híd, budai hídfőtől 5 percre az A38 hajóval szemben). Horvátország leghíresebb nemzeti parkja felé vesszük az irányt, ami téli szépségében fogunk ezúttal megcsodálni. A park egymás fölött kialakult tavait összekötő zúgók és vízesések meseszerű jégpáncél mögé bújnak, a tájat hólepel fedi. Nyári túránkkal ellentétben ezúttal csak gyalogszerrel közlekedünk az időnként csúszós fapallókon, de a látvány minden fáradságunkért kárpótlást nyújt. Bő 4-5 órás túra után érünk vissza autóbuszunkhoz, ahonnan szállásunkra indulunk.

Első megállónk utunk második napján Rastoke falunál lesz, ahol a folyó zúgóinak erejét apró vízimalmok hasznosítják. Rövid szünet után indulunk tovább a „szárazföldi” Horvátország egyik legkedvesebb, ugyanakkor magyar turisták által alig-alig látogatott kisvárosába. A horvát főváros és a szlovén határ között, kellemes, erdőkkel benőtt dombvidéki tájon fekszik Samobor. Először a Gradna-patak partján elterülő, apró, de bájos belvárosban teszünk egy sétát, majd felkapaszkodunk a város feletti erdőbe, ahol kényelmes túra során felkeressük a település régi várának romjait is. Visszaereszkedünk a patakhoz, és egy kellemes sétányon térünk vissza a főtérre, ahol megpihenünk. Érdemes bolyongani a belvárosban vagy beülni az egyik cukrászdába, hogy a város nevezetességét, a samobori habos krémest megkóstolhassuk, aminek íze eltér a nálunk megszokottaktól, de nagyon finom. Édességgel és élményekkel feltöltekezve ülünk buszra, és hazafelé indulunk.