Bejelentkezés

6962 m - Aconcagua csúcsmászás

Hegymászó gyakorlatot nem igénylő magashegyi túra az Andok (és a déli félteke) legmagasabb csúcsára

Utunk a Földgömb TerepJáró útjaink közé tartozik.

A régebbi TerepJáró utakkal kapcsolatos cikkeket, írásokat találsz a Földgömb honlapján.

 

Magányos bástyaként emelkedik az Andok legmagasabb csúcsa az argentin-chilei határvidéken. A Déli-Andok északi részén, Argentínában magasodó „Kő Őrszem” 6962 méteren tetőzik, nem csupán az amerikai kontinens, de egyben a déli félteke legmagasabb orma, szélsőségesen száraz és hideg hegyóriás. 2900 méterről szemlélve a több mint 4000 méteres szintkülönbséget jeges hegyoldal tűnik fel: ez az Aconcagua hírhedt, jéglavinás-kőhullásos déli fala. A melegebb északi oldalon viszont akár hóra-jégre lépés nélkül is felgyalogolhatunk a csúcsra! A növényzet felső határa körülbelül 3500 méteren húzódik, ezután hűvös sivatag uralja a tájat. 6000 métertől a sziklabástyát igen gyakran ostromolják a viharos szelek. Az éghajlati hóhatár ebben a magasságban emelkedik, de az erős szél hatására a naposabb lejtőkről minden hó el tud szublimálni. A hegytömegnek feszülő, gyorsan áramló levegő a nagy akadályba ütközve hirtelen felemelkedik, s miközben átáramlik a csúcson, megindul a felhőképződés. Az alacsony vízgőztartalom miatt azonban csak kevés felhő képződik, az viszont szélesen elnyúlva, jellegzetes, terjedelmes kalapként terül szét a hegy fölött. Az áramvonalas felleg egyértelműen arra utal, fönt viharos szelek süvítenek. A hegy szabályos alakja, s a környező tűzhányók miatt gyakran az Aconcaguát is vulkánként emlegetik. Valójában azonban nem az, mert fő felépítő kőzetei kristályos palák és homokkő, ám az erős gyűrődések és törések miatt andezit is található a magasabb övezetben. (A Föld legmagasabb vulkánja, a 6893 méter magas Ojos del Salado az Aconcaguától 700 kilométerrel északabbra emelkedik.) Az Aconcagua és környékének fő látványát a Száraz-Andok csúcsai, az elképesztő formák és színek, a különleges szikla- és jégképződmények, a hegyi kősivatagok és sziklagleccserek jelentik.
Ez a programleírás jelenleg archív. Aktuálisan nincs hozzá tervezett időpontunk, az is előfordulhat, hogy később más formában szervezzük meg.
Ha szeretnéd követni, mi történik ezzel az úttal, akkor érdemes felirtakoznod a hírlevelünkre, ebben az új időpontok vagy új programok meghirdetéséről minden esetben tájékoztatunk.

Hírlevélfeliratkozás - csak akkor küldjük, ha tényleg információt akarunk közölni :)

Az Aconcagua mászása technikailag könnyű, ám fárasztó, embert próbáló magashegyi trekking. Ugyan kézzel sehol sem kell sziklát fogni és gleccserjég sincs az általunk használt normál úton, lezuhanás vagy lavina sem fenyeget, azonban a hágóvas és jégcsákány használatára szükség lehet, mert a hirtelen havazások után lefagyhat a felszín. Hangsúlyoznunk kell túránk expedíciós jellegét, hiszen hosszú ideig, végig nagy magasságban, extrém időjárási körülmények között mozgunk. A kiindulási helytől számítva 4200 méter szintkülönbséget kell gyalog leküzdenünk. 11-13 napon keresztül gyalogosan, a 4250 méteres alaptáborig (és onnan vissza) teherhordó állatok segítségét felhasználva megyünk. Ám a Plaza de Mulas alaptábor fölött már mindenki maga viszi teljes felszerelését (sátor, hálózsák, élelmiszerkészlet, stb) a még magasabban fekvő két táborhelyre.

A túra teljesítésének fő nehézségei:
nagy magasság -  az alacsony oxigénszint miatt lényegesen fárasztóbb a menet, mint azt a terep nehézsége indokolná. Mindenképp elegendő időt kell szánni az akklimatizációra, a programunkban erre nagy hangsúlyt fektetünk. A túra során rendszeresen, napi két alkalommal mérjük a résztvevők véroxigén szintjét és pulzusát, hogy az akklimatizációt pontosan nyomon kövessük. Akklimatizációs túranapokat iktatunk be, hogy a csúcsmenet idejére mindenki megszokja a magasságot, a menetsebességet és a terepviszonyokat. Ennek ellenére e 6000 méter fölötti magasságban előre kiszámíthatatlan az (ilyen magasságban még nem járt) egyén teljesítőképessége. Fizikai és mentális (és persze időjárási) okokból fakadóan szinte soha nem 100 százalékos a feljutási arány.
a szélsőséges klíma - a völgyekben 3500 méterig jelentkező hőség, feljebb a komoly hideg (+30 és -30 °C közötti hőmérsékletben mozgunk), az időnként friss, vastag hótakaró, valamint az igen erős szél (ez utóbbi miatt a hőérzet -40 fok alatt is lehet!). A szárazság nemcsak a víznyerés nehézségeiben ölt testet, hanem a levegő rendkívül alacsony páratartalmában is megmutatkozik.
A magashegyi viszonyok kifogástalan, erre a környezetre alkalmas felszerelés használatát követelik meg, s ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel ez a magassági szint és klímatartomány már valós veszélyeket is rejt (kihűlés, fagyás)
A túrán való részvétel feltétele a magashegyi túrázásban és táborozásban való jártasság, 4000-5000 méteres magasságot elérő trekking túrák sikeres teljesítése! Jelentkezéskor a megjegyzés rovatban kötelező jelleggel kérjük felsorolni az elmúlt két évben általad végrehajtott túrákat, magashegyi meneteket!

  • 1. nap Mendoza

    Várhatóan egy Buenos Aires-i átszállást követően a délutáni vagy kora esti órákban érkezünk meg Mendozába repülővel. Szállás motelban.
  • 2. nap Mendoza

    A mai nap fő tennivalója az Aconcagua mászás engedélyének beszerzése, amelyet személyesen kell intéznünk. (A főszezonban zajlik túránk, de az ottani nyári időszak egésze túraengedélyhez kötött.) Ezután következhet az élelmiszerek és gázpalackok beszerzése a teljes túraidőtartamra, és természetesen némi lazulás is, jófajta argentín steak-et és persze jó borokat kóstolva. Szállás motelban.
  • 3. nap Mendoza, Puente del Inca (2700 m)

    Menetrend szerinti busszal, kb. 4 órás utazással az argentin-chilei határvidék argentin oldalán húzódó utolsó lakott térségig megyünk. Puente del Inca édesvízi mészkőhídjának meglátogatása. A hazai egerszalóki mészkiválásokhoz hasonló képződményt melegforrások vize rakta le, e forró vizek ma is itt lépnek a felészínre. Szállás motelban.
  • 4. nap Puente del Inca, Confluentia-tábor (3300 m)

    2
    Elindul túránk Puente del Incából. Felszereléseinket a völgyi szakaszon nem mi visszük, hanem teherhordó állatok szállítják egészen a Plaza de Mulas alaptáborig. Az Aconcagua Tartományi Park bejáratánál regisztráció. Itt, 2800 méteren ellenőrzik a Mendozában beszerzett hegymászó engedélyeket. Innen már kiválóan látszik a hegy, szinte karnyújtásnyira van, ám a szintkülönbség még 4200 méter! Ma közel 5 órás völgyi gyaloglás vár ránk a folyótorkolatban fekvő akklimatizációs táborig. Szeles hely, meglehetősen sok sátorral és teherhordó öszvérrel. Érdemes korán érkezni, hogy jó sátorhelyre leljünk. Itt két éjszakát töltünk. Táv: 10 kilométer, szint: 600 méter fel.
  • 5. nap Akklimatizációs nap (Aconcagua déli fal lába), Confluentia-tábor (3300 m)

    4

    Akklimatizációs völgyi túrát teszünk könnyű, egy napos felszereléssel az Andok egyik leghatalmasabb déli falának tövéhez. A fölénk meredő jeges lejtő mintegy 3000 méter magas! Egészen a 4100 méteres magasságban húzódó lábáig gyalogolunk, közben kiválóan tanulmányozható, hogy mi történik a száraz magashegységekben húzódó gleccserekkel a felmelegedés során (ugyanis az ún. Száraz-Andokban vagyunk). Morénasáncokon vágunk át, törmelékkel fedett turkesztáni típusú gleccser mellett gyalogolunk, de sziklagleccsert is látunk már. Elképesztően színes kőtörmeléken, magashegyi kősivatagban vezet egész napos, igen látványos, bemelegítő gyalogtúránk. Táv: 16 kilométer, szint: 800 méter fel/le.

  • 6. nap Confluentia-tábor (3300 m), Plaza de Mulas-tábor (4250 m)

    3
    Hosszú, egész napos gyaloglás következik az Aconcagua sziklagleccseren fekvő alaptáboráig. Végig teherhordó állatok viszik a csomagjainkat. Végig völgyben, völgytalpon és völgyoldalakban haladunk, igen melegre kell készülni. A Confluentia-tábor után elmaradnak a növények, hegyi sivatagba érkezünk. Hosszan gyalogolunk a völgy lapos alján, keresztezzük a fonatos mederhálózatú folyót, miközben elhaladunk az Aconcagua tömbjének nyugati lejtői alatt. Erős kapaszkodóval, jól kitaposott ösvényen emelkedünk a korábbi völgytalp fölé, és egy függővölgybe jutunk, ami az alaptábort is rejtő óriás katlanba vezet. A sziklagleccser hullámos felszínén, szélvédett és nyugodt sziklás medencét keresünk, lesátrazunk. Három éjszakát töltünk itt - mintegy 500 másik hegyi túrázóval közösen. Elbúcsúzunk a teherhordó segítségtől, e fölött már saját magunk szállítjuk felszereléseinket. Táv: 18 kilométer, szint: 950 méter fel.
  • 7. nap Plaza de Mulas-tábor (4250 m): akklimatizációs nap (katlan-túra)

    3
    Az Aconcagua ÉNy-i, jégmentes, sziklás-kőtörmelékes lejtője alatti katlanban 4300-4800 méter között túrázunk. Felkapaszkodunk a déli kitettségű oldalak fogyatkozó gleccsereinek széléhez, ahol látványos jégtornyok, jégtűk, az ún. penitentesek magasodnak. A kiolvadt felszín alatti jég helyén keletkezett tavak mentén haladunk el, morénasáncokon mászunk át. Táv: 6 kilométer, szint: 500 méter fel/le.
  • 8. nap Plaza de Mulas-tábor (4250 m): akklimatizációs nap (csúcs-túra)

    4
    Az alaptáborból látványos terepen, nagyszerű kilátást nyújtó lejtőkön kb. 5100-5300 méterig túrázunk, az aktuális hóviszonyok függvényében egy katlan peremi tetőre, vagy a Nido de Condóres táborhelyre kapaszkodunk föl. Táv: 8-12 kilométer, szint: 900-1100 méter fel/le.
  • 9. nap Plaza de Mulas-tábor (4250 m), Nido de Condóres-tábor (5350 m)

    4
    Egész napos kemény menet, cikkcakkban kapaszkodás az Aconcagua ÉNy-i, 2800 méteres szintkülönbségű törmeléklejtőjének alsó felén. A kijárt ösvényt taposva boldogan lefelé száguldó sikeres csúcstúrát tevőkkel találkozunk, akik 3 méteres léptekkel, mintha mély hóban ügetnének, ereszkednek az alaptábor felé. Mi ellenben alig 50 centiméteres léptekkel, késő délutánra érünk föl a kb. 5300 méteren fekvő tágas platóra, a Kondorfészekbe. Itt már kevesebb a sátor, és igazán hideg van. Körülöttünk kicsi hófoltok (de néha nagyobb havazás is jön), sziklakibukkanások, fölöttünk a törmelékes lejtő még az Égbe nyúlik… Táv: 4-5 kilométer, szint: 1100 méter fel.
  • 10. nap Nido de Condóres-tábor (5350 m): akklimatizációs nap (körtúra a Kondorfészek körül)

    3
    Az Aconcagua északi oldalán, a lejtő pihenőjében lévő táborhely kiváló lehetőséget ad az 5300-5800 méter közötti terep bekalandozásához. Nagyszerű kilátás északi irányba, magashegyi fagysivatag, fejfájás. Táv: 6 kilométer, szint: 500 méter fel/le.
  • 11. nap Nido de Condóres-tábor (5350 m), Berlin-tábor (5850 m)

    4
    Szilárdabb törmeléken vezető 3-4 órás, hátizsákos kapaszkodás a legmagasabb, jól kiépített táborhelyre. (Ma tapasztaljuk, hogy számos, edzett túrázó a Kondorfészekből kiindulva mássza meg az Aconcaguát. A szintkülönbség igen nagy, de az alacsonyabban töltött kellemesebb éjszaka szól e módozat mellett). A szerpentin a lejtő sziklás teraszán fekvő táborba vezet, ahol egy kis faépület, a Berlin-ház is áll. Érdemes elsőként érkezni, mert fontos a jó sátorhely. Innen már igen jó a rálátás a Száraz-Andok északabbi hegytömegeire, melyek közül a 6770 méteres, szomszédos Mercedario-vulkánroncs a leghatalmasabb. E táborhelyen már gyakrabban eshet hó, de ez általában csak rövid életű jelenség, a hó jobbára igen gyorsan, néhány óra alatt elszublimál, ám esetenként napokig is kitarthat. A hideg viszont állandó, az éjszakai hőmérséklet -20 °C alatti lehet. Táv: 2 kilométer, szint: 500 méter fel.
  • 12. nap Berlin-tábor (5850 m), Aconcagua (6962 m), Nido de Condóres-tábor (5350 m)

    A csúcsmenet napja. Igen fárasztó, ám veszélytelen kaptató, amely majdnem a csúcsig törmeléklejtőn, jól kitaposott ösvényeken vezet. Friss havazás, hófúvás esetén azonban járhatatlanná is válhat a lejtő. Kézzel sziklát fogni nem kell, ha nem volt friss hóesés, akkor havat sem érintünk, hiszen ezen az északi oldalon a helyi hóhatár 7000 méter fölött van. Ha hirtelen hóesés jön és ez viharos széllel párosul, ki kell várnunk a rossz idő végét. 6400 fölött meredek, görgeteges, laza törmeléklejtő (a Canaleta) húzódik, kutya már a csúcsig is fölment. Mi hajnalban indulunk, a sátrakat felállítva hagyjuk, táborunkból kb. 6-7 órás fölmenet vár ránk. Fölfelé kapaszkodva egyre inkább kitágul a látóhatár, lassan kanyargunk a törmelékes lejtőkön. Az Aconcagua tetőgerincére vezető utolsó 200 méter (a Canaleta-lejtő) laza törmeléke a legproblémásabb. Ezután az aszimmetrikus csúcsgerincen már könnyebb kanyargással jutunk a főcsúcsra, mely tágas, szeles tetőszint. A sziklatörmelékes, lapos tetőn több tucatnyian elférnek. Fönt keresztek, kőrakások és a Falklandi-háború áldozataira emlékeztető réz emlékdoboz áll. A túloldal a déli fal elképesztően meredek, sziklás-jeges leszakadás, komoly ellentéte a felvezető útvonalunkként szolgáló északi lejtőnek. A lejövetel sokkal gyorsabb, mintegy 3 óra gyakorlatilag nagy lépésekből álló galopp és oldalazás a törmeléklejtőkön. Visszaérve a táborba gyorsan sátrat bontunk, majd másfél óra alatt leereszkedünk a Kondorfészekbe. Táv: 7 kilométer, szint: 1100 méter fel/1600 méter le.
  • 13-14. nap Tartaléknapok a csúcsmászásra

    Rossz idő, vagy bármilyen csúszás esetére. Ha nincs rá szükség, ezt a két napunkat látványos helyeken töltjük el a hegyi túra után.
  • 15. nap Nido de Condóres-tábor (5350 m), Puente del Inca (2700 m)

    3
    Gyors, lelkesítő ereszkedés, szinte galopp a végeláthatatlan törmeléklejtőkön az alaptáborba, ott a teherhordó állatok fölmálházása után hosszú, egyre melegebb gyaloglás végig a levezető völgyben. Igen hosszú nap, térdpróbáló szintvesztéssel, ám a terep már ismert, nem nehéz. Szállás motelban. Táv: kb. 30 kilométer, szint:  kb. 2600 méter le.
  • 16. nap Puente del Inca, Mendoza

    Ma elbúcsúzunk a déli félteke legmagasabb csúcsától. Menetrend szerinti busszal Mendozába utazunk. Szállás motelban.
  • 17. nap Mendoza, Budapest

    Mendoza repterére utazunk, s várhatóan egy Buenos Aires-i átszállással megkezdjük hazautazásunkat.
Az oldalon Dr. Nagy Balázs fotói láthatóak.
A honlapunkon cookiekat használunk, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk neked.