Indulás Budapestről, reggel 6.45 órakor. Találkozás 6.30-kor a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 5 percre az A38 hajóval szemben). Mintegy 5 órás utazás után érkezünk meg a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park északi peremvidékére, ahol a leglátványosabb túrák kiindulópontja található. Bemelegítésként rögtön neki is vágunk a Suchá Belá szurdok felderítésének. A túra első fele a Suchá Belá-patak sziklákkal teleszórt szurdokvölgyében vezet. Kezdetben sűrű fenyőerdőben, a mészköves patakmederben haladunk, majd hamarosan pallók, doronglétra-hidak segítik haladásunkat. A táj egyre vadabbá válik, bedőlt fatörzseket, fatörzs-uszadékot kerülgetünk, majd hirtelen ott tornyosul előttünk a Mysové-vízesés szakadéka. Függőleges vaslétrák, láncokkal erősített sziklatálcák, vashidak segítenek áthidalásában. A szurdok tovább szűkül, doronglétra-hidakon egyensúlyozva préseljük át magunkat a keskeny járatokban között az Okienkovy-vízesésig. A 40 létrafokos vaslétra végén egy sziklalyukon átbújva újabb doronglétrák, vasláncos sziklafalak, sziklatálcák következnek. Utolsó erőpróbánk a Kaskady-vízesés 18 sziklatálcája, 35 fokos vaslétrája és két óra "küzdés" után túl is vagyunk a nehezén: a szurdok vadregényes völggyé szelídül, fenséges bükkerdőben haladva egy forrásnál feltölthetjük édesvízkészleteinket, majd egy közeli tisztáson, 915 méteres magasságban lazíthatunk. Innen már csak lefele haladunk, gyönyörű óriásfenyők között. Hazatérésünk előtt azonban még teszünk egy kisebb kitérőt Klástoriskó fennsíkjára: a híres Kartauzi kolostorrom, egyszerű étterem, és nem utolsósorban a Magas-Tátra hegyvonulataira nyíló pazar kilátás végett. (A kolostort önkéntes munka keretében újítják fel az ott lakók, köztük néhány magyar is.) A hazaút már csak kb. egy órás levezető séta részben erdei kocsiúton, majd egy meredekebb erdei ösvényen. Teljes menetidő: 5 óra, táv: 13,5 kilométer, szintkülönbség: 510 méter. A túráról visszatérve egy rövid buszút után elfoglaljuk szállásunkat Levoća üdülőfalu szélén levő hotelben, ahol egy éjszakát fogunk eltölteni. Szállás: hotel.

A tegnapi "kóstoló" után ma a Szlovák Paradicsom talán leghíresebb, leglátványosabb túrájára indulunk: a Hernád-áttörésbe. A szakadékszerű sziklafalak között kanyargó folyó legszebb szakaszait és a legjobb kilátást biztosító magaslatokat, kilátókat érintve garantált élményekben lehet ismét részünk. A belépők megfizetés után már 3 nyelvű tábla figyelmeztet, még magyarul is: Vigyázat! Óvatosság! Ezek után már meg sem lepődünk, amikor ismét kidőlt fákat kell kerülgetnünk, és lassan feltűnnek az első sziklafalba erősített fémtálcák. És mi hamarosan ott lebegünk ég és víz között, míg alattunk-mellettünk a Hernád hömpölyög gyönyörű fenyvesekkel szegélyezve... A továbbiakban is hangulatos erdei szakaszok váltakoznak a csúszós sziklákkal tarkított, keskeny vízparti ösvényekkel, doronglétra-hidakkal, behajló sziklákkal és láncos sziklafaltálcákkal, melyeken az átkelés valóban teljes figyelmet és lélekjelenlétet igényel! De hát ezért jöttünk! Közben többször is keresztezzük a folyót imbolygó függőhidakon, pihenésre hívogató tisztások mellett és elvarázsolt fenyvesek közt haladva. A podlesoki sípályát elérve már egy meredek emelkedő áll előttünk, majd a gerince érkezve elindulunk a Tamásfalvi-kilátó irányába. Utunkat a hegygerinc felé folytatjuk, egy meredek kaptatón keresztül jutunk el a kilátó maga közel 160 méter magas sziklafalának tetejébe. A láblógatással csak óvatosan, mert korlát, kapaszkodó az nincs! Egy újabb szédítő élmény! Innen visszatúrázunk autóbuszunkhoz, majd hazaindulunk. Érkezés Budapestre a késő esti órákban. Teljes menetidő: 8 óra, táv: 19 kilométer, halmozott szintkülönbség: 715 méter. Ellátás: reggeli.