Korán reggel, 5 órakor indulunk Budapestről. Találkozás 04.45-kor a XI ker. Pázmány Péter sétány és a Magyar Tudósok krt. sarkán levő parkolónál (az ELTE új épületei mellett, a Petőfi-hídtól 5 percre az A38 hajóval szemben).  Miután átkelünk Erdély kapuján, a Király-hágón, meg is érkezünk Kalotaszegre. Innen még egy bő fél óra első úticélunk, a Sárkányok kertje gyönyörű homokkő-sziklatornyokból álló kőerdeje. Miután kibóklásztuk magunkat a sziklatornyok labirintusában, továbbindulunk az Almás-völgyén, ahol még meglátogatunk néhány, közel háromszáz éves fatemplomot is.  A délutáni órákban érkezünk meg szállásunkra  a kalotaszegi Nagypetribe, a falu lelkészének vendégházába. A falu az alszegi dombok között, turizmustól kevéssé megérintett varázsában éli mindennapi életét. Megnézzük a falu középkori erődtemplomát, melynek mennyezetét értékes festett fakazetták borítják. Este ismerkedési est, a programok részletes megbeszélése, majd fakultatív program keretében a helyi "műintézmény" meglátogatása.
(távolság: 2 kilométer, szint: 56 méter fel, 60 méter le, menetidő: 2 óra)

Reggeli után Felszegre látogatunk. Itt, a Kalotahavas (Vlegyásza, 1836 m) tövében fekszenek azok a varázslatos falvak, melyek a vidék legszebb erődtemplomait őrzik. Útközben megállunk Kalotaszeg „fővárosában”, Bánffyhunyadon, ahol megnézzük a középkori templomot, amely Kalotaszeg  legnagyobb festett kazettás mennyezetét őrzi. Felszegen az első állomásunk Magyargyerőmonostor, melynek középkori, gótikus erődtemploma gyönyörű festett kazettás mennyezettel büszkélkedhet. Innen átmegyünk a Magyarvalkóra, amely talán Felszeg legszebb települése. Kettős fallal erődített középkori temploma és a gyönyörű természeti környezetben fekvő falu ma még csipkerózsika-álmát alussza itt, a havasok lábánál. Innen hegyi utakon, fenyvesek közt kanyarogva jutunk el a Kalotahavas (Vlegyásza) lábához, ahol megnézzük a környék egyik legszebb természeti csodáját, a Rekiceli-vízesést. A havasok közt leszállunk buszunkról, mert egy bő óra gyaloglás vár ránk, de mindenképp megéri: a Mikó-havas oldaláról lesiető vizek sebes hegyipatakká egyesülve dübörgő vízesésben zuhannak le a mélybe. Az esti órákban érkezünk meg szállásunkra.
(távolság: 10 kilométer, szint: 120 méter fel, 120 méter le, menetidő: 2-3 óra)

Reggeli után buszra szállunk, és a szomszédos dombon álló Almási-vár romjaihoz látogatunk. Innen átzötyögünk a „Cifra-Kalotaszeg” legcifrább településére, kőfaragóiról és népviseletéről híres Magyarvistára. A falu díszes népviselete messze földön híres, amely még napjainkban is élő hagyomány. A népviseletük legszebb darabjait ünnepnapokon, különösen húsvétkor még mindig felveszik. Az asszonyok a mai napig készítik a díszes ruhákat, a gyöngyös pártákat, melyekből a helyszínen akár vásárolhatunk is, hiszen ellátogatunk  a legnevesebb varróasszonyokhoz is. A település férfijai pedig kőfaragást művelik magas szinten (többek közt a parlament épülete is viseli kezük nyomát), a faluban a mai napig több faragó-műhely található. A vidék egyik kiemelt műemléke a falu aprócska középkori erődtemploma, melynek különösen értékes gyönyörű kazettás mennyezete.  A falu ácsolt haranglába rejti a vidék legrégibb harangját. Magyarvistáról a kora délutáni órákban Kalotanádas faluhoz utazunk. Innen indul mai gyalogtúránk Kalotaszeg lankái között, amely során meglátogatunk több olyan falvat is, amelyet még napjainkban is csa földúton lehet megközelíteni. Pedig a 20. század elején élénk kulturális élet folyt itt. Köszönhető volt ez annak, hogy a nagy magyar polihisztor, népi szecesszió világhírű építésze, író, történész néprajzkutató és grafikus, Kós Károly ide építette fel villáját, a Varjúvárat, amely vonzotta a magyar értelmiséget. Itt e gyönyörű környezetben a Varjúvár szomszédságában épült fel - szint Koós Károly tervei alapján – a Szentimrei-villa is. Innen az elvarázsolt Sztánára megyünk, ahol több jellegzetes, régi kalotaszegi házat láthatunk még. Innen tovább a környék legkisebb települése, Kispetri felé vesszük az irányt, ahol a dombok közt megbújva számos szép régi házat láthatunk. Innen már csak egy dombon kell átsétálni, hogy visszaérkezzünk szállásunkra, Nagypetribe.
(távolság: 10 kilométer, szint: 60 méter fel, 160 méter le, menetidő: 3-4 óra)

Reggeli kelés után összepakolunk, elbúcsúzunk szállásadóinktól, és hazafelé vesszük az irányt. Útközben megállunk Sebes váránál. Ez a vár védte Kalotaszeg nyugati határait, ma romjaiban is impozáns építmény. Innen már nincs messze a Sebes-Kőrös szurdoka. Vársonkolyos településnél szállunk le buszunkról, és elindulunk gyalog a vasút mentén a szurdokban, amely olyan szűk, hogy a gyalogösvény mellett csak a vasútnak jutott már benne hely, de az is többnyire alagutakban kanyarog. Vad sziklafalak között kanyarog Sebes-kőrös és mellette ösvényünk is, ami mentén több barlanggal is találkozhatunk. A szoros leghíresebb barlangja a Zichy-barlang, amely ki van építve a látogatók számára is. A barlang szájából előbuggyanó bő vizű karsztpatak egy közel 20 méter magas tufapadról zuhan le a mélyben zúgó Sebes-Kőrös vizébe. A vízesés és a barlang mellet egy monarchia hangulatát árasztó hajdani menedékház romjai mellet pihenünk meg. Innen utunkat a folyó szurdokában folytatjuk tovább, ahol további barlangokban (Tündér-barlang) és sziklafalakban gyönyörködhetünk. Egy óra kényelmes gyaloglással érjük el a szurdok alsó kapuját Rév falunál. Itt buszra szállunk, és egyenesen hazafelé vesszük az irányt. A koraesti órákban érkezünk meg Budapestre.
(távolság: 5 kilométer, szint: 50 méter lefele, menetidő: 3 óra)