Grönland utunkon az oda- és/vagy visszafelé utazás során valószínűleg szükség lesz transzferszállásra Koppenhágában, mivel hazánkból nem lehet biztosított átszállással a szigetre repülni. A szállás szükségessége az aktuális menetrend függvénye, az esetleges transzferszállás költségét utazási csomagunk nem tartalmazza.

A délelőtti órákban érkezünk meg Grönlandra. Kangerlussuaq a sziget legfontosabb közlekedési csomópontja, itt található az ország legnagyobb repülőtere. Maga a város a XX. század második felének terméke: életét mint amerikai légibázis kezdte, majd szép lassan civil településsé alakult. Napközben teszünk egy sétát a városban és ha nyitva találjuk megnézzük a település furcsa multját bemutató múzeumot is. A település gyönyörű vidéken fekszik, nem véletlenül nyerte el a Kangerlussuaqtól északra fekvő terület az UNESCO Világörökség rangot 2018-ban. Rövid utazásra indulunk egy dózerúton, ami fantasztikus helyre visz minket: előbb a Russel-gleccsernél pihenünk meg, majd elérjük a sziget belsejét fedő jégsapka szélét és rásétálhatunk a hatalmas jégmezőre. Már maga az utazás is különleges élmény nem csak a fantasztikus táj miatt, hanem azért is, mert itt van egyedül reális esélyünk hatalmas állatokat megpillantani: rénszarvasokat vagy akár pézsmatulkokat. Első nappali fényes esténket a repülőtér közelében töltjük. Szállás: hostelben, több ágyas hálóteremben. Táv: 5 km, szint 100 m.  

Reggel továbbrepülünk Sisimiutba, ami hangulatában már valóban egy hamisítatlan grönlandi város. Itt pillantjuk meg először a nyílt tengert és a különféle méretű hajókat, ízlelgetjük a gondolatot, hogy a következő napokban már mi is az egyiken leszünk. Az inuitok által évezredek óta lakott területen a XVIII. században alapítottak várost egy dán-norvég luteránus missziónárius követői. Mai túránk az első templomuk mellől indul a város legidősebb házai közül, ahonnan látszik túránk célpontja is a Palasip Qaqqaa hegycsúcs. Szemünk még nem szokott hozzá a grönlandi tájhoz, így elsőre nehéz megbecsülni, hogy a csúcs bő 5 kilométerre található és kevesebb, mint 600 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Utunk eleinte a repülőtérre vezető aszfaltcsíkot követi a fjord csipkézett partvonala mentén, majd egy patak mellett haladva kezdjük meg emelkedésünket a csúcs felé. A kapaszkodás közben kezdünk ismerkedni a helyi viszonyokkal, a hol sziklás, hol lápos talajjal, az aljnövényzettel, a kisebb kristálytiszta vizű patakokkal, tavacskákkal és persze egyre jobban nyílik ki a táj is a csúcs felé haladva, ahova nagyjából két óra alatt érünk el Sisimiutból. Szállás hostelben. Táv: 12 km, Szint: 600 m fel és le.

A mai napon hosszú és fárasztó, ugyanakkor látványos túra vár ránk. Utunk első szakasza a település központjában található tavacskától vezet az Amerdloq-fjord partjára, amit ezután végig követni fogunk. Ösvényünk hullámos, nehezebb és könnyebb szakaszok váltják egymást miközben a Nasaasaaq hegyvonulat lábát követve kanyarog a part mentén. Néhol sziklás szakaszokon kell átkapaszkodnunk, máshol cserjék közé veszik ösvényünk. Több óra gyaloglás után pillantjuk meg célunkat Assaqutaq elnéptelenedett települését. Assaqutaq tipikus grönaldni falu volt, ami egy parányi szigeten épült, majd 1970-ben a lakosság elhagyta. Évtizedes pusztulás után az elmúlt évtizedekben kirándulóhelyként éledt fel, így az egykori templom és iskola épülete felújításra került, míg a lakóházak szellemjárta vázai kínálnak remek fotótémákat. A szigetre egy picit nehezebb szakasz leküzdése után egy hídon juthatunk be. Alapos pihenő és magunkkkal hozott szendvicseink elfogyasztása után indulunk vissza Sisimiutba. (Ha valaki tudja, hogy ez a táv számára biztosan hosszú, van lehetőség privát hajótaxit szervezni a szigetre, így ő a visszafelé úton tud a csapattal túrázni.) Szállás hostelben. Táv: 22 km, Szint: 200 m fel és le.

A délelőtt eddigi túráink tartalékideje: ha a rossz időjárás miatt valamelyik kirándulást nem tudtuk volna megtenni, ezen a napon pótolhatjuk. Ha marad még időnk, akkor a település megismerésével vagy rövidebb kirándulásokkal tudjuk azt eltölteni, a város környéke számtalan lehetőséget kínál. Délután hajóra szállunk és megismerkedünk a parti városokat összekötő állami járattal, amit helyiek és külföldiek egyaránt használnak a repülés alternatívájaként. Az egész estét a hajón töltjük, ahol kulturált hálóteremben aludhatunk hálózsákjainkban, de a fedélzetre is kimehetünk, hogy az éjféli nap fényeinél vadásszunk első jéghegyeinkre, számuk Ilulissathoz közeledve rohamosan nőni fog. Szállás: hálóteremben .

A vízről figyelhetjük Grönland fjordokkal csipkézett partvonalát, reggel rövid megállót tart hajónk Aasiaat kikötőjében, hogy utasokat és árukat vegyen fel és adjon le. Innentől már az igazi jéghegyek birodalmában, a Disko-öbölben járunk, de még órák vannak hátra ahhoz, hogy annak központjában Ilulissatban kikössünk. A város 5000 lakosával az ország 3. legnépesebb települése. Igazi grönlandi városunkban járunk: színes házak kűsznak fel a dombokon, a tengerben jéghegyek úszkálnak, a házak között szánhúzó kutyák pihennek. A kikötő hajókkal teli, jelezvén a halászat és a turizmus itt a húzóágazatok. Megkeressük szállásunkat, ha nyitva találjuk megnézzük a Szépművészeti Múzeumot. A késő délutáni és esti órákban túrára indulunk: este ugyan hűvösebb az idő, de a surlófényben a jéghegyek még szebben mutatnak! Turánk végig a 2004 óta Világörökségi védelem alatt álló jégfjord partján vezet kisebb-nagyobb dombokra felkapaszkodva majd leereszkedve, hogy minél több oldalról láthassuk a jéghegyeket. Az Antarktiszon találhatók után ez a világ egyik legaktívabb gleccsere. Az öt kilométer széles és 80 méter magas jégnyelvről napi 20 tonna jég szakad a tengerbe és kezdi meg hosszú útját délre. Némelyikük egészen New Yorkig is elsodródik, mielőtt elolvadna. Mire visszaérünk szállásunkra óránkra nézve vesszük csak észre: késő este van. Szállás hostelben. Táv: 16 km, Szint: 600 m fel és le.

Akik csak az alapprogramra tartottak velünk reggel megkezdik hazautazásukat Kangerlussuaqon és Koppenhágán keresztül Magyarországra.

Akik maradnak a hosszabbításra fél napot még Ilulissatban tölthetnek. Kevés ország van Földünkön, aminek legnagyobb nemzeti hőse nem egy politikus vagy katona, hanem egy kutató világjáró, de Grönland ilyen. Knud Rasmussen az inuitok és a sarkvidék egyik legjelentősebb kutatójának szülőháza ma múzeum, de akad itt bálnazsír-főző vagy tradicionális grönlandi tőzegház is – akad tehát látnivaló a településen. Délután már ismét a kikötőben leszünk, hogy áttegyük a táborunkat a Disko-szigetre. Hatalmas jéghegyek között navigálunk, ha szerencsénk van, akár bálnákkal is találkozhatunk. Este közösen lemegyünk a fekete homokos strandra, ahol a bátrabbak belemerülhetnek a – szó szerint – jeges vízbe és kiélvezhetik a parton felállított szauna kínálta élményeket. Szállás hostelben.

Korán kelünk, hogy felfedezhessük Qeqertarsuaq környékének csodáit. Utunkat a széles és zord, szelek völgyének nevezett helyen kezdjük: fejünk fölé bazalthegyek tornyosulnak, mellettünk vad folyó fut ki a fekete homokos tengerpartra, amit hatalmas jégkockák hűtenek. Átkelünk a Kuussuaq folyó hídján, röviden követjük útját annak vízeséséig, majd a vad magas part felé vesszük az irányt. Utunk végcélja Kuannit egy korábbi inuit település helye, ami mesébe illően szép tájra épült: félelmetes bazaltorgonák között csendes patakok keresik a kijáratot a valószínűtlenül zöld apró réteken a közelben morajló tenger felé. Visszafelé végig a magas partot követjük: nem tudunk betelni a jéghegyek formavilágával, de ha szerencsénk van fókákat vagy bálnákat is megpillanthatunk. Délután kisétálunk az egykori bálnavadászati központ kikötőjébe és visszahajózunk Ilulissatba. Szállás hostelben. Táv: 18 km, Szint: 150 m fel és le

Megkezdjük hazautazásunkat Kangerlussuaqon és Koppenhágán keresztül Budapestre.