Érkezés Szófia repülőterére, ahonnan programunk indul. Bérelt buszunkkal érkezünk meg Szamokovba, ahol elfoglaljuk a szállásunkat, majd a repülőgép menetrendjétől függően, amennyiben időnk engedi, egy rövidebb-hosszabb városnézést követően egy kedves kis helyi étterem asztalánál ülve mélyítjük el a bolgár gasztronómiával kapcsolatos ismereteinket. Szállás: szálloda.

A Szamokovtól alig 20 percre fekvő Borovecből egész napos túrára indulunk a Rila-hegységbe, célunk az ország egyik legmagasabban fekvő menedékháza. Utunk első szakaszát sífelvonóval tesszük meg. A felvonó pillanatok alatt 2369 méter tengerszint feletti magasságig repít minket, miközben sűrű, vadregényes fenyvesek felett haladunk. A Jaszterbec-turistaháztól komoly szintkülönbség leküzdése nélkül az erdőhatár felett túrázva érjük el a Musszala menedékházat. Itt rövid pihenőt tartunk, majd innen utunk egyre meredekebben vezet fel a 2715 méteres magasságban fekvő Ledeneto-tengerszemhez, melynek jelentése Jeges-tó. Az itt fekvő Jeges-tavi menedékházban forró teával vagy épp frissitő bolgár sörökkel csodálkozhatunk az előttünk magasodó, 2925 méter magas Muszala látványában, amely Bulgária és egyben a Balkán-félsziget legmagasabb csúcsa! Rövid pihenő után a már ismert úton térünk vissza először a Jaszterbec menedékházhoz, majd Borovecbe. Szállás: szálloda, ellátás: reggeli. (táv: 10 kilométer, szint: 400 méter fel/le, menetidő: 4-6 óra)

Kiadós reggelink és egy nagyjából 40 perces buszozás után máris a Rila-hegység nyugati nyúlványainak lábánál találjuk magunkat. A sífelvonó alsó állomásánál lerakjuk az autóbuszt, majd a jegyek megváltása után nagyjából fél óra alatt már a 2000 méter környékén fekvő Rilai Tavak menedékháznál leszünk. Itt felvesszük hótalpainkat és megkezdjük kaptatós túránkat amely közvetlenül a ház mellől fog indulni. Alig 1 óra alatt már el is érjük az első, a téli időszak alatt természetesen befagyott tavunkat, itt pedig rövid pihenőnk alatt egy kis frissítőt veszünk magunkhoz. A folytatásban több opció közül is választhatunk, melyeket a helyi időjárási viszonyok figyelemvételével a túravezető fog ismertetni a csoport tagjaival. Bármelyik körtúrát is választjuk majd, az alattunk elterülő tavak látványa és szép idő esetén a csodálatos panoráma egy sokáig emlékezetes túraélménnyel fog mindenkit megajándékozni. Ha az időjárási körülmények és hóviszonyok is engedik, akkor felmegyünk az Ezeren csúcsra (2559 m) is, vagy még tovább a gerincre, ahonnan téli körülmények között csodálhatjuk majd meg a Hét-tó katlanának alattunk elterülő rendszerét. Az éjszakát a Rila Tavak menedékházban fogjuk eltölteni. Szállás: menedékház, ellátás: reggeli. (Táv: 10-16 kilométer, szint: 400-600 méter fel/le, menetidő: 6-8 óra)

Menedékházi reggelink elfogyasztását követően hótalpainkkal visszaereszkedünk a parkolóhoz, majd a közeli, szomszédos völgy bejáratáig autózunk, ahol ismét felcsatoljuk a talpakat. Szépséges lucfenyvesben emelkedünk lassan, majd érintjük a Skakavitsa menedékházat, amelytől már csak 1,5 kilométer a Rila-hegység legnagyobb vízesése, a „Skakavitsa”. Télen a 70 méter magas befagyott vízesés a jégmászók közkedvelt játszótere, így könnyen lehet, hogy mi is találkozunk majd e sportág képviselőivel. Miután kigyönyörködtük magunkat a Skakavitsa katlanban, visszafordulunk és a közeli menedékházban elfogyasztjuk a késői ebédünket. Ezt követően visszatúrázunk a buszunkhoz és a szamokovi szállásunkra utazunk, ahol a helyi szauna segítségével tehetjük túl magunkat a menedékházi kényelmetlenségeken, majd közös vacsorára indulunk a belvárosba. Táv: 12 km, Szint: 920 m le és 410 m fel. Menetidő: 5-6 óra.

Reggelink elfogyasztása után kisbuszunkba pattanunk és a fővárostól pár kilométerre lévő Vitosha-hegységig utazunk. A Simeonovo-felvonó alsó állomásáról indul túránk, a rövid libegőzést követően így villámgyorsan az 1810 méteren fekvő Aleko menedékháznál találjuk magunkat. A fenyveseket elhagyva a kopár Vitosha-fennsíkra érünk, mely a téli túrázók egyik kedvenc kirándulóhelye egész Bulgáriában, nem véletlenül. Szép idő esetén a kilátást semmi sem zavarja, így a pazar panoráma részeként az északra fekvő Balkán-hegységet, a déli szomszédot a Rila-hegységet, és természetesen a behavazott fővárost, Szófiát is látni fogjuk. Bevállalós túratársainkkal egészen a Vitosha-hegység csúcsáig, a 2290 méter magasan fekvő szelíd Cherni Vruh-ig folytatjuk az utunkat, majd a csúcsélmény után visszatérünk a felvonó felső állomásához és visszautazunk a mindig nyüzsgő Szófiába. Szállás: szállodában, reggelivel. (Táv: 14 km, szint: 500 méter, menetidő: 5-7 óra)

Szófiai reggelink elfogyasztását követően Bulgária méltatlanul hanyagolt hegyvidéke felé a Balkán-hegység legnyugatibb tagja irányába fordítjuk kisbuszunk kerekeit. Célunk a Vratsa Balkán Természetvédelmi Terület felkeresése, amely 1989-óta fokozottan védett területnek számít az országban. A szikla szorosokkal, befagyott vízesésekkel, történelmi emlékekkel és a hirtelen kiemelkedő mészkő csúcsokkal díszített hegyvidék ebben az időszakban kevés turistát vonz, így teljesen átélhetjük majd a téli táj vibrálásait. Ezen a túrán jó hasznát fogjuk venni a láncos hómacskáinknak is, hiszen több alkalommal fogunk befagyott patakmederben túrázni, vagy beereszkedni egy-egy befagyott vízeséshez. Túránk csúcspontja kétségkívül azonban a Természetvédelmi Terület legmagasabb pontjának megmászása lesz, az 1394 méter magas Buk-csúcsról ugyanis, tiszta időben nem csak Szerbia magashegyei lesznek jól láthatók, hanem a Balkán-hegység keleti irányba húzódó végtelen vonulata és a korábban megismert Rila-hegység csúcsai is beazonosíthatóak lesznek. Körtúránk végeztével visszabuszozunk Szófiába, majd egy kedves kis étterem finom bolgár boraival zárjuk az estét. Táv: 9 km, Szint: 790 m fel és ennyi le. Menetidő: 4-6 óra.

Utolsó túrás napunkra ébredünk, amelynek keretében felkeressük Szófia legszebb panorámáját nyújtó sziklafokát a Kamen Delt! A reggelit követően kisbuszunkba szállunk és a Vitosha-hegység nyugati szegletébe utazunk. 40 perc elteltével már a sűrű lucfenyvesek között fekvő kis parkolóhelyen találjuk magunkat, ahonnan az erdei túránk indul. Felcsatoljuk a hótalpakat és enyhe emelkedés mellett indulunk neki Szófia leghíresebb kilátópontjának a felkeresésére. A hóviszonyoktól függően, de nem egész egy óra alatt már el is érjük a fennsík peremét, ahonnan már a csúcsunk is belátható közelségbe kerül. A csúcsról tiszta idő esetén az egész főváros belátható, amely 1300 méterre fekszik a hótalpaink alatt. Miután kigyönyörködtük magunk visszautazunk a szállásra és a délutánt Szófia történelmi belvárosának megismerésével töltjük el, vacsorázni pedig belülünk egy hangulatos igazán autentikus bulgáriai étterembe. Táv: 5 km, Szint: 200 m fel és ennyi le. Menetidő: 2-3 óra

Korai kelést követően elfogyasztjuk utolsó Szófiai reggelinket, kibuszozunk a repülőtérre, majd a repülési menetrend szerint megkezdjük hazautazásunkat.