Izland: körút a sarkvidéki nyárban
Természetközeli utazás az éjféli nap földjén
Ha szeretnéd követni, mi történik ezzel az úttal, akkor érdemes felirtakoznod a hírlevelünkre, ebben az új időpontok vagy új programok meghirdetéséről minden esetben tájékoztatunk.
Hírlevélfeliratkozás - csak akkor küldjük, ha tényleg információt akarunk közölni :)
-
1. nap Reykjavik
Érkezés Reykjavíkba. Ez Földünk legészakibb fővárosa, aminek a neve füstölgő öblöt jelent, mivel a felfedezők a geotermikus folyamatok nyomán felszálló gőzt füstnek vélték. Az érkezést követően kempinges szállásunkra utazunk. -
2. nap Reykjavik
A mai napot Reykjavík felfedezésével töltjük. Meglátogathatjuk a botanikus kertet, ahol a helyi flóra színpompás virágaival találkozhatunk, illetve az állatparkban testközelből láthatunk rénszarvast és sarki rókát. Felkereshetjük azt a mára már a történelem részévé vált házat, ahol a Gorbacsov-Reagan találkozóra került sort. Várnak még ránk múzeumok, galériák, a képeslapokról ismert katedrális, és az egyetem. Egy hatalmas maketten pedig még azt is megnézzük, hogy merre vezet majd az utunk a szigeten, és elkészítjük a ’kötelező’ fotót a viking hajó szobránál. A délután hátralevő részét a főváros további felfedezésével, pénzváltással, és élelmiszer vásárlással töltjük. Este máris kipróbálhatjuk az egyik kellemes uszodát, vagy fakultatív program keretében ellátogathatunk a világhírű Kék Lagúnába. -
3. nap Reykjavík, Þingvellír Nemzeti Park, Geysír, Gülfoss-vízesés
1Reggel találkozunk a buszunkkal, amely ezt követően még 9 napig fog szállítani minket. A túránk során a szigetet az óramutató járásával ellentétesen, Délkelet felé indulva járjuk körbe. A busszal tehát először egy rövid, kb. egyórás út után megérkezünk a Þingvellir Nemzeti Parkba. Ez a hely sok szempontból is igen érdekes: egyrészt a korai viking leszármazottak, Izland államalapító klánjai itt tartották éves gyűlésüket, így ez volt a világ első parlamentje (930-tól). Odaállhatunk arra a pontra, ahonnan a törvényeket kikiáltották. Másrészt itt találjuk Izland legnagyobb tavát is, a Þingvallavatn-t, amelynek legmélyebb pontja több, mint 100 méter, és a felszín alatti forrásaiból több ezer éve leszivárgott víz kristálytisztán kerül vissza a körforgásba. Továbbá amitől minden természetbúvárnak végigfut a hátán a hideg: az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemezek találkozása. Ez máshol az Atlanti-óceán mélyén húzódik, itt viszont a felszínen látható keskeny szurdokvölgyek és egy repedéshálózat formájában. A kontinensek távolodása folyamatos, néhol mérik a szemközti sziklafalak elmozdulását. Innen Geysir felé vesszük az utunkat. A névadó hőforrás nem lövell ki évtizedek óta, de a mellette levő Strokkur igen aktív. Feledhetetlen élmény mellette állva várni a kitörést, és mikor kitartásunkat siker koronázza, egy csillogó, világoskék kupolát látunk felboltozódni, majd kilövellni. A gőzt a szél elröpíti, mi pedig várhatjuk a következő kitörést. A víz valóban forró, egy instant leveshez is tökéletesen megfelel. A nap megkoronázásaként néhány perc alatt átgurulunk a Gülfoss-hoz, az Arany-vízeséshez. Izland egyik legszebb vízesése 32 méter mély és kétlépcsős, egy 2,5 km hosszú, 70 méter mély kanyonban, a Hvítában folyik tovább. Mind a hangja, mind a látványa, és a mérete is lenyűgöző. Az úgynevezett Arany-kör bejárása után felkeressük újabb kempingünket, amely közvetlenül a gejzírmező mellett helyezkedik el. Így, ha valaki szeretné, akár egész éjjel gyönyörködhet ezen ritka csodában, és készíthet szebbnél-szebb képeket. Ilyenkor akár egyedül lehet maradni, ami utolérhetetlen élmény – hiszen napközben mindig vannak körülöttünk turisták. -
4. nap Hjálparfoss, Hekla, Seljalandsfoss, Gljúfurárpui, Stakkholtsgjá, Þórsmörk
2Reggel Þórsmörk felé vesszük az irányt. Ide az utazók többsége nem jut el, mivel csak helyi vezetővel és speciális járművel, csak megfelelő időjárási körülmények között lehet behajtani. Útközben azonban számos érdekesség vár ránk. Először rápillantunk a Hjálparfoss Y-alakú vízesésére, majd az elképzelhetetlenül könnyű horzsakövek tengerében kicsit távolabbról feltűnik a világ egyik legismertebb vulkánja, a Hekla is. A „Pokol Kapuja” 1491 méter magas és egy több tíz kilométer hosszú vonulat része, amelynek a gerince kráterek sorozatából áll. A vulkán igen aktív, a történelmi időkben majd 20 kitörését jegyezték fel, az utolsót 2000-ben. A megmászása nem lehetséges, ugyanis kb. tízévente tör ki, így már éppen esedékes. Napjainkban olvad rajta a hó, morajlik, kisebb rengések tapasztalhatóak. Kijutva a kőtörmelékes útról egyre közelebb kerülünk az óceánparthoz. A Seljalandsfoss-nál elidőzünk, és izgalmas képeket készíthetünk arról, milyen egy vízesés hátulról - itt ugyanis mögé lehet kerülni. Néhány percre innen egy rejtett látványosság vár minket: egy kürtőben lezúduló, kecses, napfénnyel játszó vízesés, a Gljúfurárpui. Folytatva utunkat elhagyjuk a biztonság illúzióját keltő aszfaltot, és végre alkalmunk nyílik tesztelni a buszt. Földúton, folyókon és vízmosásokon át közelítjük meg Þórsmörk-öt. Elhaladunk az Eyjafjallajökull északi oldala mellett, ahol láthatjuk a 2010-es kitörés nyomait, azt a hasadékot, ahol kizúdult a jégolvadék a gleccserből. Besétálunk a Stakkholtsgjá mesebeli, eldugott, csodaszép, meredek falú szurdokvölgyébe, amelynek végén - ki gondolná - egy szemérmes vízesés vár minket. Busszal továbbdöcögünk az „út” végéig, onnan pedig egy rövid, de meredek emelkedővel kezdődő gyalogtúrára indulunk. A továbbiakban szelídebb lankákon bejárjuk az Eyjafjallajökull és a Myrdalsjökull között haladó túraút elejét. Lélegzetelállító látványt nyújt az Istenek Földje (Godaland), elképesztő nyugalom árad a tájból. A víz és a szél zúgását, a párafátyol mögött kibontakozó szemközti hegyoldal gleccsereinek látványát kézzelfogható hófoltokra cseréljük. Ha kigyönyörködtük magunkat, és feldolgoztuk a nyári hógolyózás dilemmáját, lassan visszaereszkedünk a táborba. -
5. nap Skógafoss, Sólheimajökull, Dírhólaey, Skaftafell
1A napot korán kezdjük, hogy időben kiérjünk a jégsapkák mögül a főútra. Első látványosságunk a Skógafoss lesz. A fekete homokmedencébe zúduló vízesés dübörgése hatékony ébresztő, főleg mert némi vízpárával is frissíti az arcunkat. Ezt követően különleges tapasztalattal gazdagodunk: egy gleccsert, a Sólheimajökull-t nézünk meg közelről. Nagyon közelről... A jég különböző árnyalatai, a kristályok változatossága, a gleccsertó türkiz-tej színe rabul ejt. Ezután kibuszozunk a tengerpart egyik kiszögelléséhez, ahol a híres Dírhólaey-sziklákon fészkelő madarakat nézhetjük meg. Alkák, lundák, sirályok, halfarkasok tömege indul innen a tenger felé halászni. A fekete kavicsos parton a tenger morajlása már önmagában egész napos program lehet, a bazaltfalak látványával, széllel szemben lebegő sirályokkal, csérekkel, halfarkasokkal. Ornitológiai éhségünket csillapítva Kelet felé haladunk, a Skaftafell Nemzeti Parkba. Itt túránk közben megnézzük többek között a Svartifoss vízesést, amelynek hatszögű bazaltoszlopai a Balaton-felvidék Hegyestűjére emlékeztetnek. A domboldalban emelkedve egyre jobban rálátunk az óceánig terülő homokpartra, a szövevényes folyómedrekre. Mivel a bokorerdő csak derékig ér, a növényzet nem akadályozza a kilátást. A túraút végén, egy szakadék mélyén elénk tárul egy tekintélyes gleccser, a maga lenyűgöző méreteivel. Saját szemünkkel láthatjuk a földrajzkönyvekből ismert tipikus végmorénát, az olvadékvízből táplálkozó, összefonódó, kanyargó folyót. Az éjszakát itt töltjük, így lesz lehetőség a gleccser végéhez is elsétálni, és alaposan körbejárni, elidőzni a természet erejét csodálva. -
6. nap Jökulsárlón
1Reggel az egyik legkülönlegesebb helyet keressük fel, ami a Földön létezik: Jökulsárlónt. Már-már fantasztikumnak ható látványa több mozifilm ’díszletéül’ is szolgált. A Vatnajökull jégsapka gleccsere egy lagúnába borjadzik, így a vízen jéghegyek úsznak. A parton apró jégszilánkok csilingelnek a hullámzásban, a kavicshegyek között pedig tengeri madarak fészkelnek, és zuhanórepülésben akár meg is támadják a betolakodót. A jéghegyek kiúsznak a tengerre, ahol fókák, apácaludak, pehelyrécék és északi búvárok kerülgetik őket. A lagúnában kétéltű, hatalmas kerekű és hajótestű járművekkel lehet a változatos színű és alakú jégdarabok között 'csónakázni'. Sok kérdésre választ kaphatunk: miért kék az egyik jéghegy, miért fehér a másik? Tényleg 1000 éves jeget foghatunk a kezünkbe? Mit jelent az, hogy ez a legmélyebb gleccser? Kiérve a szárazföldre kimegyünk a tengerhez. Fekete homokpartján tündérmesébe illő, kristálypalotát idéző, akár több köbméteres jégtömbök hevernek, amelyeken a nap sugarai valószínűtlenül csillannak meg. A nap hátralévő részében a keleti parton Északra tarunk. Kempingünk egy új tájon vár minket. -
7. nap Dettifoss, Krafla , Myvatn, Reykjahlíd
1Reggel buszra szállunk, és több száz km-t legyűrve a keleti part mellett, Északra megyünk. A Myvatn (vatn jelentése: tó) partján, Reykjahlíd-ban lesz a szállásunk két éjszakán át. Itt az időjárás merőben más, rendszerint csapadék alig van, kevésbé felhős, és mivel közelebb kerülünk a sarkkörhöz, az éjszakai világosság is feltűnőbb, így természetes fénynél lehet olvasgatni akár éjfélkor is szabad ég alatt. Még a délután folyamán meglátogatjuk az egyik leghíresebb vízesést, a Dettifosst. Aztán a sok-sok nemzedékkel ezelőtt élt vikingősök ösvényeit kőbabákkal jelző úton eljutunk a Krafla vulkán lávamezőjéhez, amely több, eltérő korú kiömlésről tanúskodik. Minél régebbi egy-egy lávafolyam, annál vastagabb rajta a moharéteg, a legfrissebbek pedig még gőzölögnek. Körbesétáljuk a Víti („Pokol”) tavat, amely 300 méter átmérőjű, és a meredek fala alján a mélyben zöld vize tündöklik. A közelben félelmetes, mitikusnak tűnő iszapfortyogók, sárgás kénszivárgások, elképzelhetetlen színkavalkádban pompázó kietlen földek, kigőzölgésektől kísértetiessé váló árnyak sűrűsödnek egy zsebkendőnyi területen. Néhol a hó és a fekete lávakő összeér, másutt a párnaszerűen felgyűrődött, szivacsos kőzet mély üregeket rejt, és van, ahol csak saját felelősségre lehet sétálni, mert a talaj esetleg beomolhat. A terület tehát valóban aktív. A Myvatn (Légy-tó) partján lesz a szállásunk két éjszakán át. -
8. nap Myvatn, Hverfjall, Dimmuborgir, Reykjahlíd
2Egész nap a Myvatn környékén kirándulunk. Számos látnivaló akad: a tóban szigetecskék, pszeudokráterek, a föléjük magasodó Hverfjall fekete salakból álló krátere, alatta elterülő, legendákat ihlető sziklaerdő (Dimmuborgir), hőforrások által táplált tavacskák és barlangok várnak minket. És ne feledkezzünk meg az új, még kevésbé híres, de minőségében a Kék Lagúnát utolérő, természetes hőforrásokkal táplált fürdőről. A hosszú nap után késő este, de még világosban kortyolhatunk el egy sört a kinti medencében. -
9. nap Godafoss, Akureyri, bálnales
1A mai napunk is igen sok érdekességet tartogat. Az északi nagyváros, Akureyri felé vezető úton megnézzük a Godafoss vízesést, majd a fjord partján Északra tartva fakultatív program keretében elmehetünk egy bálnales hajóútra, vagy átkompolhatunk Izland második legnagyobb szigetére. A bálnamegfigyelésre szakosodott hajók igen jó aránnyal találnak tengeri emlősöket, nagy élmény látni ezeket a hatalmas állatokat. Sikerült már többször is a hajó mellett teljesen közelről megpillantani néhány bálnát. Olykor pedig megilletődve kaptuk fel a fejünket a hátunk mögött kifújt levegő hangos pöffenésére a hajó másik oldaláról, és drukkoltunk, hogy a cet megint csapjon egyet a farkával a lemerülésekor. Delfinrajt is láttunk, majd az est fénypontjaként az egész csapat vacsorájára elegendő halat percek alatt fogtuk ki. A hajóút végén fűszervajjal párolva el is fogyasztottuk mindet. Akinek inkább sétához van kedve, menetrend szerinti komppal negyed óra alatt átkelhet Hrísey-re, és a turistaúton eljuthat azokhoz a sziklákhoz, ahol madarak sokasága él, és közben találkozhatunk a letűnt évszázadokat idéző halszárítókkal is. Ezekben a hazai kukoricatároló górékra emlékeztető építményekben, a tengeri sós levegőn szárítva tartósítják a felkötött halakat. Este Akureyri pezsgő városában alszunk. Igény szerint meglátogathatjuk az uszodát, vagy a belvárosban sétálgathatunk, elvegyülve a helyiek között. -
10. nap Felföld, Hveravellír, Kjölur
1Reggel útra kelve a sziget belseje felé vesszük az irányt, de nem mulaszthatjuk el, hogy kihasználva a kínálkozó lehetőséget, betekintsünk az izlandiak korábbi életébe. A Glaumbaer-i skanzen átfogóan mutatja be, hogyan zajlott az élet a tőzegházakban kevesebb, mint 100 évvel ezelőtt is. Ezután letérünk a szilárd burkolatú útról, kősivatagon vágunk keresztül. Ismét egy, a legtöbb turista számára ismeretlen tájat fedezünk fel: a lakatlan és terméketlen felföldet. A területet jégsapkák és gleccserfolyók uralják. A felület sok helyen összecementálódott a hosszú idő alatt, ha rálépve feltörjük, emberöltőnyi nyomot hagyunk magunk után. Ezen a holdbéli tájon megállunk egy kellemes kirándulásra Hveravellír-nél. Utunk a Strytur-hoz vezet, gleccserekkel borított hegyek között. Az ösvény egy szakasza térdig érő, szabályosan elhelyezkedő, apró dombok mezején vezet át, és persze nem kell messze menni egy újabb hófoltért sem. Közben megnézzük a helyi forróvizes forrásokat, kéntől sárgálló köveket, és kipróbálhatjuk, milyen a világ vége mögött pár km-rel, a semmi közepén egy természetes hőforrás által táplált, terméskőből kirakott kis medencében ülni a szabad ég alatt. -
11. nap Hveravellír, Hveragerdi, Reykjavík
Az utolsó napunk is mozgalmas lesz. A felföldet csak lassan hagyjuk magunk mögött, hiszen az úttalan utakon sietni nem lehet, és meg-megállunk az arra érdemes kilátópontokon is. Lefotózzuk a türkizszínű gleccserfolyókat, majd az utolsó morénasáncok jelzik, hogy visszaértünk arra az aszfaltútra, ahol a Gülfoss már régi ismerősként köszönt minket. Most azonban újabb helyszín, Hveragerdi vár minket. Ez egy posztvulkáni aktivitásáról híres kisváros, ahol banán terem az üvegházban, és amely fölött a hegyoldalt melegvízű patakok szabdalják. A réteken vigyázni kell a lépteinkre, mert nem csak ingovány, de mély és tűzforró üregek is utunkat állhatják. Szerencse, hogy a feltörő gőzök messziről láthatóak, vagy ha iszap rotyog az alján, a sejtelmes hangok figyelmeztetnek. Az elképesztően zöld völgyben bele is ülhetünk a patakba, élvezve a táj atmoszféráját. Ha magunkba szívtuk a természetet és a nyugalmat, visszatérünk a buszhoz, és a főváros felé vesszük az irányt. Estére visszaérünk Reykjavíkba, és kimegyünk a reptérre. Itt még alkalmunk nyílik beszerezni néhány flaska Brennivín-t ajándék gyanánt a barátoknak, majd a levegőben még teszünk egy tiszteletkört a Csodasziget fölött, és egyre emelkedve fürkésszük, vajon épp melyik jégsapka fut el alattunk. -
12. nap Reykjavik
Hazautazás.
Az oldalon látható képeket Dr. Szarvas Péter, Szabó Szilveszter és Szántó László készítették.
Út ára tartalmazza
Út ára nem tartalmazza
A nemzetközi repülőjegy várható ára illetékkel együtt: 130 000 Ft-tól.
Ha az utazáshoz a repülőjegyed nem irodánkon keresztül vásárolod, akkor kérjük, feltétlenül egyeztess előtte az ügyfélszolgálatunkkal!
Ha az utazáshoz a repülőjegyed nem irodánkon keresztül vásásrolod, és az érkezési és/vagy távozási időpontod nem esik egybe a csoportéval, akkor a repülőtérről a szállodába történő eljutásod (illetve vissza) során fellépő költségeket az út ára nem tartalmazza.
Árfolyam
Utazás
Létszám
Túra nehézsége
Szállás
Terület
Rövid földrajzi leírás: Európa második legnagyobb szigete Magyarországnál kb. 10%-kal nagyobb, az Atlanti-óceán északi részén található. Európához, hagyományosan Skandináviához tartozik, bár a legközelebbi szárazföld Grönland (mindössze 300 km). Skóciától 800, Norvégiától 1.000, Magyarországtól 3.000 km-re fekszik. Alakja ovális, 300x500 km kiterjedésű. Partvidéke ötezer kilométer, ami annak köszönhető, hogy a nyugati és északi része igen tagolt, fjordokkal tarkított. Az északi sarkkör a fősziget ’fölött’ húzódik, az Izlandhoz tartozó Grímsey-szigeten pedig pont áthalad. Ennek köszönhetően tapasztalhatjuk meg az ’éjféli napot’, azt a jelenséget, amikor a Nap épp csak leereszkedik a horizont alá, de fénye nem halványul számottevően, nappali világosság uralkodik éjszaka is. Domborzatát tekintve a hozzávetőleg sík tengerparti sáv keskeny (itt található a szigeten körbefutó főút), bentebb magasabb térszín uralkodik. A felföldből több tíz aktív vulkán és számos kráter emelkedik ki. Legmagasabb pontja 2110 méter, a Vatnajökull gleccser egyik csúcsa. Gleccserekkel való borítottsága nagyobb (Izland 10%-a), mint Európa többi részének összesen. Csak a Vatnajökull több mint 8.000 km2, vastagsága pedig helyenként eléri az 1.000 métert.
Rövid történelmi bemutatás: Az első felfedezők kiléte ismeretlen. Norvég és kelta (skót és ír) bevándorlók kolonizálták a IX – X. században. Már 930-ban megalapították a világ első parlamentjét. Több mint 300 évig függetlenek voltak, de később Norvégia és Dánia bekebelezte Izlandot. Az Askja vulkán 1875-ös kitörése után a gazdaság összeomlott, általános éhínség következett be, és a lakosság egyötöde kivándorolt. 1874-ben saját törvénykezést, 1918-ban szuverenitást nyert Dániától, végső függetlenségét pedig 1944-ben nyerte el Izland. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, 1949-ben pedig a NATO-nak. Folyamatosan erősödött gazdaságilag és kulturálisan is, a világ egyik legmagasabb életszínvonalú társadalma él itt.
Rövid természettudományos ismertető:
Biológia: fás szárú növényzete igen ritka, mindössze néhol lelhető fel észrevehetően. Az Egilsstadir közelében levő erdőnek számos egyede külön azonosító táblával van ellátva. A zord időjárásnak köszönhetően a cserjék többsége a talajfelszín közelében fekszik, nem nőnek nagyra, nem is feltűnőek. Lágyszárú növényzetére jellemző a hidegtűrő fűfélék dominanciája. Madárvilága gazdag, tengeri halevő fajok sora költ itt. Különlegessége a lunda, de hófajd is költ Izlandon (pl. Hrísey szigetén). Említést érdemelnek a tengeri emlősök is, amelyek közül néhányat remélhetőleg meg is tudunk figyelni egy bálnales alkalmával.
Földrajz: Izland a geológusok álma. Olyan folyamatok figyelhetők meg, melyek Földünket a kezdetek óta alakítják. Surtsey szigete pl. 1963-ban született, a tudósok, tévéstábok szeme láttára. De tanulmányozhatók itt a vulkánok, a vulkáni utóműködések (ilyen a gejzírjelenség is), az aktivitásra utaló iszapfortyogók. És itt húzódik az észak-atlanti hátság egy szakasza, amelynek két oldala: az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemez tengerszint fölé kiemelkedett része alkotja Izlandot. A két szemközti sziklafal évente 2 cm-t távolodik. A fokozódó nyomás okozta feszültség felhalmozódik, és alkalmanként rengést produkál. De hasonló jelenség kíséri a vulkánok működését is. Ezekben az időkben is várható kitörés, napjainkban a Hekla mutat fokozott aktivitást (ráadásul le is telt a 'szokásos’ évtizedes pihenője).
Internet, mobiltelefon: Szinte az egész ország le van fedve wi-fi hozzáféréssel. A hazai mobiltelefonok szinte mindenhol működnek.
Időeltolódás: Magyarországhoz képest -2 óra, vagyis amikor Magyarországon déli 12:00 óra van, Izlandon 10:00 óra az idő.
Pénzügyek és biztonság: Izland közbiztonság szempontjából teljesen nyugodtak, alapvetően csak arra kell figyelni, vigyázni, mint más országokba történő utazások alkalmával is. Nem kell tartani sem lopástól, sem erőszaktól, alapvetően békés népek élik, látogatják az itteni tájakat. Ennek ellenére, biztos ami biztos, értékeink, papírjaink mindig legyenek nálunk, ne hagyjuk a szálláson, buszon. Érdemes fénymásolatokat készíteni minden fontos okmányról, akár több példányban is és az eredetitől eltérő helyen tartani az utazás folyamán (útlevél, biztosítás). A bankkártyának legyen meg az esetleges elvesztés esetén a letiltásának módja, telefonszáma. Hivatalos fizetőeszköz az izlandi korona. Bankautomaták szinte mindenhol vannak, és szinte bárhol fizethetünk kártyával. Az első napon a fővárosban tett közös séta alkalmával bankban lehet majd pénzt váltani. Több lehetőség is lesz: euróról, dollárról válthatunk izlandi koronát, vagy vehetünk fel bankkártyáról is.
Ország
Időeltolódás: -
2 óra Budapesthez képest Izland egész területén, vagyis ennyivel
kell visszaállítani az óránkat (azaz amikor Budapesten déli 12
óra van, Izlandon 10 óra a pontos idő).
Térerő,
internet: A lakott településeken, és közelükben
mindenhol van térerő. A magyar szolgáltatók telefonjai gond
nélkül működnek. Szállásainkon, három kivételével, van wi
fi internet hozzáférés. A városok kávézóiban,
könyvesboltokban, fürdőkben is van wi-fi internet hozzáférés.
Elektromosság: Az
elektromos hálózat feszültsége megfelel az itthoninak, (220 V), a
kamerák és az egyéb elektromos berendezések akkumulátorait
szállásainkon fel lehet tölteni. Az elektromos csatlakozók,
konnektorok magyar szabvány szerintiek.
Veszélyek: Izland
közbiztonság szempontjából teljesen nyugodt, a világ egyik
legbiztonságosabb országa. Ennek ellenére biztos ami biztos,
mindig legyen nálunk az útlevelünk. Értékeinket ne hagyjuk
szállásunkon, és azokat ne könnyen hozzáférhető helyen
tároljuk, hordjuk.
Időjárás
Felszerelés
Higiénia
Védőoltás: Nincs kötelezően előírt védőoltás. Ha valaki mégis igényli, időben keresse fel háziorvosodat, vagy a nemzetközi oltóközpontot (Budapest, IX. Gyáli u. 2-6. Tel.: (06-1) 476-1364), vagy a megyei ÁNTSZ kirendeltséget.
Gyógyszerek: A hazaitól némileg különböző konyha miatt az érzékenyebb gyomrúaknál hasmenés előfordulhat. Az esetleges bélfertőzések elkerülése végett Neurosan, Smecta, Bolus Adstringens, vagy egyéb gyomorfertőtlenítő készítmény. Lázcsillapító, fájdalomcsillapító, hasfogó, hashajtó, görcsoldó, valamint fertőtlenítőszer és ragtapasz, kálcium pezsgőtabletta, valamint fásli. Természetesen személyes gyógyszerek, ha szükségesek. Napvédő krém, Labello szükséges lehet!
Élelem
Pénz-ügy
Vám
Csomag
Biztosítás
Nívo: 450 Ft/fő/nap